Ez a topik legyen a társalgási fóruma azoknak, akiknek modellvasútak építésével, barkácsolásával kapcsolatos kérdései vannak, ilyen kérdésre választ tudnak adni illetve ilyen tevékenységnek a folyamatát, majd eredményeit kívánják bemutatni. Ide tartozik a terepasztal készítés minden része, a famunkától az utolsó részletek megvalósításáig. Ide tartozik a modellvasúti vontató- és vontatott járművek készítése és festése, gyári modellek "szuperelése", öregbítése. Ide tartozik a terepasztal tereptárgyainak, épületeinek, vasútforgalmi- és egyéb berendezéseinek a saját készítése, illetve a terepasztalon való elhelyezése. Ide tartozik a terepasztal villamos berendezéseinek a szerelése. Ide tartoznak az ilyen fajta munkához szükséges anyagok, szerszámok beszerzésével kapcsolatos kérdések, valamint a szakirodalom ismertetése, ilyen témájú honlapok újdonságainak bemutatása. Szándékaink szerint nem tartoznak ide a gyári modellek vásárlásával, gyűjtésével, minôségével és bemutatásával kapcsolatos kérdések. Nem téma a digitális vasútmodellezés sem, még saját építés szintjén sem, hiszen annak van jól működô saját fóruma.
Foglalkozik valaki a csoportban fogaskerék gyártással? 2015 körül üzleteltem egy topictárssal, aki nagyon korrekt volt és jó minőségben gyártott fogaskerekeket, de sajnos a címe elkeveredett és az e-mail-jeim között sem találom a beszélgetést.
Köszönöm előre is, szép napot kívánok mindenkinek!
"...vállalhatatlan a hulladékban kotorászni alkalmas alapanyagokért."
Mint említettem, a korábbi munkahelyemen rendszeresen belenéztem a fém-megmunkáló műhely kukáiba. Lemezeket, rudakat, profilokat mentettem ki onnét.
"...csak mert feladat,kihívás a fémből való elkészítése."
Ezzel valójában nem értek egyet. Egy kész modellen amit látsz, az a festék. Igazából nem érdekes, hogy mi van alatta. Persze a szerkezete fontos lehet, ha papírból készült, nem lesz hosszú életű. De ha a modell megfelel az elvárásoknak, akkor akármiből is lehet. A minőség persze sokszor megkövetel bizonyos anyagokat, eljárásokat.
Ezt a vitát már egyszer, legalább 15-20 évvel ezelőtt lebonyolítottuk itt az Index fórumon :-))
"...még életében szükséges gondoskodnia a majdani hagyatékáról."
Miért, Te megtetted? Hagyjuk ezt! Engem igazából nem érdekel.
Egy amerikai fórumon olvastam a történetet:
"Meghal a vasútmodellező, akiről közismert volt, hogy óriási réz-modellmozdony gyűjteménye volt. A temetés után egy kis időt kivárva az ismerősök meglátogatják az özvegyet, hogy a gyűjtemény sorsa felől érdeklődjenek.
- A kis mozdonyokat kérdezik? Azokat mind odaadtam az ócskásnak. 50 dollárt adott darabjáért! Tudják, úgy gyűlöltem őket, a férjem folyton csak azokkal foglalkozott, hozzám már egy szava sem volt. Meg különben is: ki látott már sárga gőzmozdonyt?"
""a tető egy darabból való elkészítésére (lemezből) nem találtam megoldást."
Szerintem ehhez ideális a 3D nyomtatás."
Már beszéltünk róla korábban...
Én úgy gondolom ha egy jármű fémből készül nem jó ötlet ha valamely fődarabja eltérően műanyag csak mert feladat,kihívás a fémből való elkészítése.
A két fél egymáshoz való rögzítése jobb esetben csavarozás, rosszabb esetben a ragasztás lesz.
A fiam kapott 3D nyomtatót, meglepően én kaptam rá hogy tervezzek nyomtassak. Ha most lennék tizenéves orrvérzésig nyomtatnák és eszembe sem jutna fémfől készíteni bármit is.
Viszont a tető présszerszámához "klisét" nyomtatni nem roszz ötlet.
A villásdugó, mivel nálunk nem szabványos de a készülék doboza tartalmazza, és az értékesítésére sincs lehetőség így az a kommunális hulladékba kerülne.
A hulladéklerakóban földel fedve pontot tehetnénk a pályafutására pedig energiát anyagot használtak fel az előállítására feleslegesen haszontalanul.
A szakmámból adódóan évente egy-két kiló sárgaréz "hulladék" keletkezik. Ebből félre teszem azokat a lemez vagy alakos darabolat amelyek alapanyagként felhasználhatóak.
A többi megy a megfelelő helyre majd feldolgozás után a Conrád katalógusába ahol kiválaszthatod a megfelelő szálanyagot. Így nem közvetlen de te ís érintett vagy a villásdugók és egyéb villamos készülékek kannibalizálásával. :)
Amatörként megengedhetem magamnak az ilyen forma alapanyagokat. A sarokba forrasztott réztömböt kívülről és ha szükségesnek látom belülről is lereszelem kimarom,így a tömbnek legalább a 70%-a rézreszelék lesz.
Ezért vetettem föl hogy profibb megoldás lenne egy lemezdarabot teljes alakra nyomni.
Azt a színvonalat amelyet te képviselsz ott valóban vállalhatatlan a hulladékban kotorászni alkalmas alapanyagokért.
Most, hogy mondod, nekem is esett szét Roco kocsi a kezemben. Egy H0-s ércszállítónak kettétörött az alváza; egy N-es kocsi pedig szétpattintáskor szilánkosan darabokra tört.
Erre ne vegyél mérget. Nem tudjuk, hogy az a műanyag, amit most erre a célra használnak, mennyi idő után esik szét. Csak egy apróság a régi és a mai műanyagok között: a régi, több évtizedes Liliput kocsik kasztniját simán szét lehet feszíteni pl. a tető levétele céljából. A régi Piko sebesvonati kocsira is igaz ez. Ugyanez Sachsenmodelle kivitelben már másképp néz ki, elpattan a műanyag mák kisebb feszítésre is. Úgy emlékszem, hogy ennek az is az oka, hogy újra felhasznált műanyagból készültek. Nyilván olcsóbb az alapanyag, de a fene tudja, miféle összetételű anyagokból (és szennyező anyagokból) lett összekeverve.
Azért ezzel még ne siess! :-) A dolog másik oldala, hogy akkor már Neked nem mindegy?
"Inkább arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ez szerintem sokszor nem hatékony eljárás és pusztán költségmegtakarítási szempontból legtöbbször értelmetlen."
Ezt leginkább az adott helyzet határozza meg. Innen mi nem fogjuk tudni más embernek megmondani az optimális lehetőségét.
"Én egy pesti modellezőre gondoltam."
Ja, akkor Te Sörtemetőre gondoltál. Bevallom, nem tudom, hogy ő miből dolgozik (ha még egyáltalán csinálja). De az ő esetében is meghatározó szerintem az anyagi lehetőség, meg a különböző eszközök használatára való hajlam, fogékonyság, ügyesség, stb. Én másra gondoltam, de nem emlékszem a nevére.
"Mivel nem akarod Te sem eladni a modelljeidet, így tök mindegy, milyen értéke van."
Majd amikor feldobom a talpamat, kiderül.
Sok anyagot én is a munkahelyemen kukáztam ki (a szó szoros értelmében). Nyilván ennek is megvan a szerepe. Inkább arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ez szerintem sokszor nem hatékony eljárás és pusztán költségmegtakarítási szempontból legtöbbször értelmetlen.
"ő az ország egy igen szegény részében - azt hiszem Borsodban - csinálta a modelleket."
Nem tudom, kire gondolsz, nem ismerem ennyire a modellépítők társadalmát. Én egy pesti modellezőre gondoltam. De, mint említettem, a lényeg az, hogy szerintem ez nem jó helyen való spórolás.
Arra is kíváncsi lennék, hogy az ilyen hulladékoknak, vagy a manapság egyre felkapottabb SLA/DLP (UV-ra szilárduló) gyantából készülő modelleknek lesz-e hosszabb az élettartama. Az idő majd eldönti.
Nem mindenkinek olyan egyszerű odamenni, pl. aki Nyíregyházán lakik (most mondtam egy várost).
"Ha az ember létrehoz egy egyedi modellt, aminek igen komoly értéke lesz (ha elkészül), miért kell hulladékból készíteni?"
Mert:
kéznél van, egyszerűen ki kell csak szedni az otthon lévő dobozból,
hamarabb lehet vele dolgozni,
ugyanolyan jó, mintha az ember boltban venné meg,
nem kell időt és pénzt pocsékolni így.
(Csak zárójelben, mert az utóbbi időben a sötétzöldek nagyon lejáratták a "környezetbarát" fogalmát, de tényleg környezetbarát megoldás.)
Komoly értéke lesz? Kinek? Mivel nem akarod Te sem eladni a modelljeidet, így tök mindegy, milyen értéke van. Sőt, Lajos szokta mondani, hogy amiket csinál, az mind értéktelen, mert úgysem adja el. Meg ha komoly értéke is van elméletileg, abból semmit nem von le az, hogy van benne olyan alkatrész, ami hulladékból van. Továbbmegyek: mennyivel ér kevesebbet az autód, hogy több alkatrésze (pl. a műanyagok) hulladékok újra hasznosításával készültek? (Az egy másik történet, hogy emiatt a műanyagok rövidebb életűek lesznek, de manapság ezzel [még] senki nem foglakozik.)
Ismered a modelljeimet, ha olvastad az írásaimat, láthattad, hogy sokszor én is sokszor hulladékokat használtam fel alkatrészként. Soha, senkit nem zavart eddig, hogy így csináltam. (De egyébként sem érdekelne, mert magam örömére barkácsolok, nem a megélhetésemhez kell.) De ha úgy tetszik: nem egy régi NDK-s modellt, ami abban az állapotában romos volt, másik rom felhasználásával állítottam talpra. Ha azt veszed, ennek a régi szerelvénynek több darabja is - ha úgy tetszik - hulladék volt az állapota, meg egyes konstrukciós problémája miatt. Most tökéletesen működő ősi darabok.
"aki a modelljeit szétcincált konzervdobozokból készítette"
Amennyire ismerem a történetet, ő az ország egy igen szegény részében - azt hiszem Borsodban - csinálta a modelleket. Ennyire tellett az anyagi lehetőségeiből, mert - finoman szólva - nem volt gazdag ember. Valószínűleg nem tudta volna kitermelni a bevételből a réz és egyéb anyagok árát.
Tőlem eléggé idegen ez a hozzáállás. Ha az ember létrehoz egy egyedi modellt, aminek igen komoly értéke lesz (ha elkészül), miért kell hulladékból készíteni? Ismertem egy modellezőt (azt hiszem, itt mások is ismerték), aki a modelljeit szétcincált konzervdobozokból készítette. Nem kevés munkát fektetve a bádog kiegyengetésébe. Dehát kinek a pap, kinek a papné...
"Én már csináltam íves részt úgy, hogy kis apró szeletekből alakítottam ki, a köztes részt meg cinnel kitöltöttem, majd simára csiszoltam. Mindjuk nem egyszerű az biztos."
Ilyen cikkekből készített tetővel már próbálkoztam. A sarkok problémáit a G tipusú villásdugóból kinyert sárgaréz tömb darabok beforrasztásával és lereszelésével oldottam meg.
(Kisebb nyílásokat én is forrasztóónnal töltöm ki) Mivel a fém csillog-villog ellenőrző sablon hiányában nem lett sosem tökéletes. A gittelés elmaradhatatlan de akkor az már inkább szobrászat. Akkor már egész tetőt is kifaraghatnám....
Sajnos vasúti témában ezt nem tudom illusztálni így:
On.
Off.
Viszont a méretarány nagyon hasonló, és a kaszni, felépítmény elkészítése során ugyanolyan fogásokat alkalmazhatunk amennyiben fémlemezből készítünk valamilyen járművet. A TVGnh dobozszerű felépítménye sem bonyolultabb, olyan mint egy furgon vagy kisbusz csak sínen. A tető viszont dominál a látványban hiszen szinte mindig rálátunk. Feltétlenül szimmetrikusnak kell lennie, nem állhat csálén,alakhibával. Ha tudunk készíteni egy megfelelő présszerszámot,az egy darabból készített tető nagyon sokat dob a megjelenésen. Véleményem szerint egy darab esetén is megéri. Tartály végéhez, domború elemhez már készítettem ilyen szerszámot.
Egy ilyen szerszám elkészítése nem olyan bonyolult.
Nekem ötletadó volt a Joachim Schnitzer féle könyv amit akkori barátnőmtől kaptam. :)
Bár nem ezért, de ő lett a feleségem... :(
A könyben ajánlott az ólom helyett én spiátert alkalmaztam.
Én már csináltam íves részt úgy, hogy kis apró szeletekből alakítottam ki, a köztes részt meg cinnel kitöltöttem, majd simára csiszoltam. Mindjuk nem egyszerű az biztos.
Ezt a fotót azért készítettem mert én is meg akartam építeni de valahogy feledésbe merült. Talán mert a tető egy darabból való elkészítésére (lemezből) nem találtam megoldást.
