Ha ragszkodunk a spanyolos ortográfiához és hangzásvilághoz, akkor inkább Huiñeta :)
A spanyol ugyanis hui-val adja vissza az angol vagy más idegen nyelvek szótagkezdő wi hangcsoportját, a kettős mássalhangzók az ll kivételével a spanyol nyelvben nem léteznek.
Egyébként a komancs volt az, amelyik az egyik legdrámaibb népességcsökkenést szenvedte el a síksági indián népek közül.
1780 körül a létszámuk még 20 ezer fő körül volt, megelőzve ezzel a lakotákat és a feketelábokat a Nagy Síkságok legnépesebb nemzete volt.
1783 körül egy nagy himlőjárvány miatt megcsappant ugyan a számuk, de az 1840-es évekre nagyjából kiheverték ezt.
1850 körül ismét súlyos járványok pusztították őket, 1851-ben 12 ezerre becsülték a számukat, ami 1870-re 8 ezer alá csökkent.
Miután 1901-ben megszüntették a rezervátumukat, egy részük szanaszét széledt.
1920-as népszámlálás szerint mindössze 1.500 fő vallotta magát komancsnak.
Ma 8 ezer fő körül van a számuk, ebből 5 ezer fő körül élnek az oklahomai Lawton környékén (ez a törzs hivatalos központja), a többi 3 ezer szerteszét az USA-ban lakik.
Nem a protestáns térítés ellen van kifogásom, hanem az iránt fejeztem ki kételyeimet, hogy egy eredendően nomád vadásznépességből néhány év alatt akartak letelepedett farmereket nevelni.
Bár az alapkoncepció helyes, de ezt nyilván sokkal nagyobb türelemmel, az őslakók hagyományainak tiszteletben tartásával lehetett volna csak elérni.
Amúgy a gyerekeimnek eléggé tetszett ez a sorozat. Főleg a Kutyakatona, meg a karjukat vagdaló asszonyok. Én meg eléggé meg voltam lepve a "félvér Apanachi" után.
Köszönöm, megkaptam az anyagokat, egyelőre a képek és címsorok átfutására volt csak időm, de így is látszik, hogy milyen jól összeszedted. Holnap majd nekiállok, ha kapok egy kis levegőt.
Ami a "saját szerzeményt" illeti, a historical fiction is izgi műfaj, főleg szemtanúk előadásában :)
Early life Sheridan was born in Worthing, West Sussex, England to British actress Sally Sheridan (a.k.a. Sally Adams). Her great-grandmother was of Punjabi Indian descent.[1] Contrary to rumour, Sally is not the daughter of actress Dinah Sheridan and Dinah and Nicollette share no relationship. Sheridan's biological father has never been identified and Sheridan has said that she considers her mother's late ex-boyfriend, actor Telly Savalas, her father. Her half-brother, Nick Savalas, is his son."
Nicolett Sheridan filmszínésznő nem leszármazottja véletlenül a Phillipp Henry Sheridan tábornoknak, a polgárháború és az indián háborúk egyik legmagasabb rangú parancsnokának?
"A rezervátumok élére állított bürokraták pedig igen sok esetben korruptak vagy túlbuzgóak voltak.
Az 1879. évi Ute felkelés pl. Nathan Meeker indiánügynök túlbuzgósága miatt robbant ki, akinek fixa ideája volt, hogy az eredetileg vadászó-gyűjtögető Ute-okból szorgalmas protestáns farmereket nevel."
És neked, mint hitbuzgó protestánsnak, mi kifogásod van ez ellen?
A komancs anyagot megpróbálom összetömöríteni 5 Mega alá, hogy el tudjam küldeni.
Ha nem megy, akkor szétveszem majd kisebb részekre és úgy küldöm.
Apacs témakörben egy Tibb nevű fórumozó volt borzasztón otthon, ő most már nem fórumozik egy ideje, de a regisztrált e-mail címe valószínűleg még él, próbád őt azon keresni.
Neki sok jó anyaga van az apacsok történelméről, kérésre biztos küld belőle.
Egy ideje már olvasgatom a topikot, nagyon sok érdekes dolgot írtatok.
Elsősorban apacs és komancs témák érdekelnek, ez az ajánlat olyan mély hatással volt rám, hogy lustaságomat legyőzve egyből regisztráltam. Szóval nagyon megköszönném, ha ilyen hirtelen beugróként is megkaphatnám az anyagot.
Másban is szeretném a segítségeteket kérni. Naiche fogságba kerülésétől haláláig terjedő időszakáról gyűjtök anyagot, különösen érdekelnek a következők:
- idézetek tőle (korábbi időszakból is)
- Geronimo temetésén mondott beszéde
- bőrfestései
- az általa írt "Apache hymn"
- ellopott kisfiának sorsa
- a legutolsó évek 1913-21
- halálának körülményei
Ezeken kívül persze minden kapcsolódó infónak örülnék. Angol és spanyol nyelvű is jöhet.
Vegyél le a végéről egy nullát, akkor közelebb jársz az igazsághoz.
Eléggé közismert tény, hogy sokkal több őslakos pusztult el az európaiak által behurcolt járványos és fertőző betegségek miatt, mint az európai és euro-amerikai fegyverektől.
Mellesleg jegyezd meg magadnak, ha emberekről írunk, akkor az mindig fő és sohasem darab:-)
Egyik korábbi munkahelyemen azért cseszték le az egyik kollégámat, mert a létszámtervbe fő helyett darabot írt..
Olvasd el Dee Brown: A Vadnyugat története indián szemmel c. művét vagy valami más alapvető ismeretterjesztő művet.
A sztori egyébként eléggé közismert:
Wowoka, a pajut sámán 1888-ban meghirdette a Szellemtánc (Ghost Dance) vallást, amely alapvetően ugyan békés volt, de azt hirdette, hogy Amerikából eltűnik a fehér civilizáció, visszatérnek a bölénycsordák és az indiánok visszatérhetnek régi életmódjukhoz.
Nagyon sok indián hitt ebben, főleg a Síkságokon. 1889-re már a lakoták rezervátumait is elérte ez a mozgalom.
Az amcsi kormányzat persze beijedt és szokás szerint elkezdett hisztizni, hogy küszöbön áll egy újabb nagy indián felkelés.
A legendás hunkpapa-lakota vezetőt, Ülő Bikát sejtették a mozgalom mögött, holott ő kételkedett a Szellemtánc sikerében.
Ennek ellenére 1890-ben elrendelték az akkor már idős (56 éves) Ülő Bika letartóztatását, ami eléggé balul ütött ki, mert lövöldözés tört ki az indián rendőrség és ülő Bika barátai között, amelyben többek között az öreg főnököt is megölték.
Erre nyugtalanság tört ki a lakoták között és egy nagy minnekonzsu csoport Nagy Láb vezetésével elhagyta a rezervátumot.
A kormány közben betiltotta a Szellemtáncot és kb. 3.000 - 3.500 főnyi katonaságot vezényelt a térségbe, hogy elejét vegyék egy újabb felkelésnek.
A Hetedik Lovasság bekerítette Nagy Láb táborát és amikor le akarták őket fegyverezni, máig tisztázatlan körülmények között lövöldözés robbant ki.
Ezután az indiánok nagy részét módszeresen lemészárolták, de a vad közelharcban vagy két tucat katona is életét vesztette.
Ez volt egyébként az USA-ban az utolsó nagy indián ütközet, ezért máig egyfajta szimbolikus jelentősége van, főleg az őslakók leszárnmazottai részére.
Ja egyébként egy Wounded Knee (Sebesült Térd) nevű kis patak mellett volt az ütközet 1890. dec. 29-én.
Kiderült, hogy lenn Texasban is volt (van) egy Plum Creek.
A változatosság kedvéért itt is volt egy indiáncsata: a texasiak vívták a komancsok ellen 1840-ben.
Egyébként érdekes, hogy míg az északi és középső síkságokon csak az 1850-es években kezdődtek az indián-fehér összecsapások, addig a déli prériken a komancs és kajova portyázók miatt már az 1830-as évek második felétől lángokban állt a határvidék.
Azt hiszem, hogy végül 1844-ben sikerült a texasiaknak egy méretes zakót kiosztaniuk a komancsoknak, ami után azok vagy jó tíz évig nyugton maradtak.
Ha megengedik nekik, hogy visszatérjenek Montanába (vagy át Kanadába, Sitting Bull-hoz, mert ilyen forgatókönyv is volt), akkor veszélyes precedenst teremtettek volna. Ugyanezért üldözték a nez perce-ket is 1877 őszén. Most képzeld el, ha mondjuk kitör Pine Ridge-ből 10 000 oglala, az azért komolyabb zűr lett volna.
Átolvastam a tőled kapott anyagot. Köszi még egyszer.
Azért az ami történészek jó alapos munkát végeztek, már többször megfigyeltem és nemcsak az indiánok kapcsán, hogy meglehetően nagy buzgalommal kutatják rövidke történelmüket.
Igaz, ma már az őslakóknak is vannak saját történészeik, az indián háborúkról saját verziójuk.
Az igazság nyilván valahol kettő között van:-)
Egyébként egy kicsit letapadtam az északi csejennek 1878-1879-es menekülésénél, amikor az Indián Territóriumból a montanai bölénylegelőkre akartak hazatérni.
Egyszerűen hihetetlen, hogy az amerikai kormány és hadsereg micsoda hisztit rendezett 300 szökevény indián miatt, akik semmi mást nem akartak, mint visszatérni őseik földjére.
Képesek voltak inkább halomra mészárolni Tompa Kés csoportját, ahelyett, hogy egyszerűen legyintettek volna egyet:
"Menjetek a Nagy Sziú Rezervátumba, van hely ott bőven!".
