Értem. Tehát naptárciklus-ismétlődésről akkor beszélünk, ha a naptárismétlő év ugyanannyiadik a megelőző szökőévhez képest. Ilyen valóban csak 28 év elteltével adódik.
"Addig kár számolni bármit is, amíg nem tudjuk, mióta folyamatos a hét napjainak számlálása. Szóval számolhatjuk a zsidó világteremtés kezdetétől, vagy nem? Azt úgyanis órára pontosan tudjuk!"
Gyenge ködösítés.
Elég csak azt tudni, hogy mondjuk Nicea óta folyamatos-e, ha a vélelmezett időugrás(ok) még ezután volt(ak).
naptárismétlődés: az adott év naptára megfelel egy korábbi év naptárának
naptárciklusismétlődés: egy adott év naptára megfelel egy korábbi évének, a következő év naptára megfelel az azt a korábbi évet követő év naptárának, és így tovább. (Ez a periódus definíciója)
sin(x) 2pi szerint periodikus. Pi-nél is nulla, ez értékismétlődés, de nem periódus.
Periódusnál minden pontban értékismétlődés van ugyanakkora eltolással.
A "hét napjai" fügvényben nincs a perióduson belül értékismétlődés (1,2,3,4,5,6,7).
A "szökőév" függvényben van (1,0,0,0).
"Ne tessék keverni a fogalmakat, mert az az érzésem támad, hogy ködösítésről van szó."
A periodikus eltolás (a szimmetria egy formája) szerintem pontosan ugyanaz, amit te naptárismétlődésnek hívsz. Annyit mondogatod már ezt a naptárismétlődést meg naptárciklust, hogy mostmár igazán érdekel, mi a kettő között a különbség. Erős a gyanúm, hogy valójában teljesen lényegtelen az adott kérdés szempontjából.
A ciklus az ciklus, a függvény meg függvény. Egy ciklus lehet szabályos sorozat, illetve szabálytalan rendbe következő elemek összességének szabályos ismétlődése. Ciklusnak nincs függvényértéke. Egy függvény felvehet ciklikusan bizonyos értékeket, lehet a képe ciklikusan ismétlődő, de ettől még nem ciklus. Pl. x -> sin x. Ne tessék keverni a fogalmakat, mert az az érzésem támad, hogy ködösítésről van szó.
Addig kár számolni bármit is, amíg nem tudjuk, mióta folyamatos a hét napjainak számlálása. Szóval számolhatjuk a zsidó világteremtés kezdetétől, vagy nem? Azt úgyanis órára pontosan tudjuk!
Ha mindegyik ciklus hossza egyértelműen (azonos mértékegységgel, pl. napok száma) van megadva, akkor fel lehet rá írni egy viszonylag egyszerű képletet, és nem kell ennyit vitatkozni. hét = 7 nap, év = 365 nap, két szökőév között 1461 nap. Indikció hány nap? 5475--5478? Volt valami 19 éves ciklus is...
Ezen kívül már csak az kell, egyikben se legyen megbicsaklás, pl. kimaradó szökőév, naptárreform miegymás.
De most nem fázisfolytonosság kell! Csak egy (másik) olyan évet találni, ahol a hét napja és az indikció éve stimmel!
/190-200 év körüli távolságban ilyen amúgy nem lesz, Ehhez legközelebb a 135, ill. a 285 éves "ugrás" elégíti ki a feltételt. Amennyiben azonban "hibáztak" a szökőévszámítással - pl. 100 évenként kihagytak egyet! - akkor a 180 és a 225 év ugrás is jó megoldás lehet az adott eseményre./
"Mondjuk egy hétfővel kezdődő, szökőéves naptár 28 év múlva ismétlődik csak... "
Ne kerevrd a naptárismétlődést (amikor két különböző évben ugyanaz a naptár, egyedi függvényértékeegyezés) a naptárciklus ismétlődésével (periodikus eltolás).
"elfelejtetted a szökőéveket. 105 év múlva biztos, hogy nem vasárnapra esik az a dátum,"
Persze ebben igazad van, itt csak arra akartam rámutatni, hogy ha a ciklusok minden függvényértéke különbözik, akkor már ezek az értékek is teljes fázisinformációt adnak.
Szökőévek figyelembevételével 4*7*28=420 év többszöröse hagyható ki mindhárom ciklus fázisfolytonosságának megőrzésével.
Bár petigabi elég "egyszerűen" érvel, mégis bevitt egy pár csapdába. Pl:
"Nyilvánvalóan 7 lehetséges évkezdő nap van és vagy szökőéves az az év vagy nem, így összesen 14 féle naptár lehet vagy is legkésőbb 14 év múlva biztosan ismétlődik a naptár."
Mondjuk egy hétfővel kezdődő, szökőéves naptár 28 év múlva ismétlődik csak... Fogalmazzuk az állításunkat úgy, hogy bármely 14 éves időszakon belül van két olyan év, melynek ugyanúgy néz ki a naptára. Ennél persze erősebb állítást is tehetnénk: bármely 10 éves időszakon belül van két olyan év, melynek ugyanúgy néz ki a naptára.
"Például, ha annyit tudunk, hogy egy dátum az indikció harmadik évében vasárnapra esett, akkor ez azt jelenti, hogy 7*15=105 év többszöröse hiányozhat csak utána."
Ez így pedig hülyeség, elfelejtetted a szökőéveket. 105 év múlva biztos, hogy nem vasárnapra esik az a dátum, hiszen a 105 évben lehetett 26 vagy 27 szökőév, tehát vagy péntek, vagy szombat lesz az a nap. Ugyanakkor lehet, hogy csupán 45 év múlva ugyanúgy vasárnapra esik a dátum, amennyiben 11 szökőév volt közben (nem pedig 12)!
Jó, oké ez így érthető. Ha ebből legalább egy szökőévet ismerünk, könnyedén számítható a többi. Viszont a 14. évre vonatkozó változatlanul fennáll, nem számtani sorozat. A 28 éves ismétlődés oké, de a közben lévők az 1,7,18,24, vagy ha úgy jobban tetszik, 6,17,23,28. Ez egy ciklus. bármelyik további együttállás + n × 28 év múlva.
Peched van. A 14. év pont nem ilyen. E két ciklus szempontjából hasonló évek (mennyit kell hozzáadni): 1,7,18,24,29,... Szóval ez egy olyan ciklus, ami majdnem számtani sorozat, de nam az.
"Az ókorban volt olyan..." az olimpiák? És akkor vajon hogyan számolták a szökőéveket? Vajon mikor került "beiktatásra" a száz évenkénti "pihentetés"?
Egy korábbi tévedésemet javítanám. A maják nem tíz napos "hetet" használtak, hanem volt húsz napnevük, ezek mellett futott egy számciklus, 1-től 13-ig. Azonos konstelláció 260 naponként van. E mellett futott a napév-ciklus, ami 18 hónapnevet különböztet meg, amik egyenként 20 napot jelentettek. Az év végén volt az a bizonyos 5 nap, afféle "karnevál" (Renfrew-Bahn: Régészet. Osiris, 1999, 124. o.) . A dupla ciklussal megnevezett nap a napévvel 52 évenként ismétli az azonos együttálást. Ha jól tudom, a szökőnapoknak megfelelő helyrebiccentést ekkor követték el. E mellet volt egy másik, ún. hosszú vagy történelmi számítás, ami az i. e. 3113. aug. 13-át veszi kezdőpontnak, és az azóta eltelt napok számát adja meg, öt számmal, nagyjából 20-as számrendszerben.
"Ez oké, én értem, hogy te mit számolsz, de vedd már észre, hogy hibásan számolsz. Pl. i. sz. 96 szökőév volt, az ezt követő nem 100, hanem 104! Legalább is a ma forgalomba lévő naptár szerint. Ugyanígy 1896 után 1904 a következő, de 1996 után 2000 a következő"
Ezekben a vitákban nem az újkorban bevezetett Gergely naptárról van szó, hanem a Julianusról, ami mereven 4 éves szökőévekkel ment, kivétel nélkül. Minden 4. év szökőév.
Az 1582 utáni évek nem vitatottak, előtte meg nem volt Gergely naptár, amiről te beszélsz.
Ez oké, én értem, hogy te mit számolsz, de vedd már észre, hogy hibásan számolsz. Pl. i. sz. 96 szökőév volt, az ezt követő nem 100, hanem 104! Legalább is a ma forgalomba lévő naptár szerint. Ugyanígy 1896 után 1904 a következő, de 1996 után 2000 a következő. Ez viszont azt jelenti, hogy nem elég csak 4-gyel szorozni, mert hogy ez egy ilyen "hektikus" ciklus, amiben ugrások vannak. Tehát olyan "ugrás", ahol az év egy adott napja a hét egy adott napjára esik nem biztos, 7×4 évenként van, mert erősen függ attól, hogy melyik az az év, amihez "hasonlót" keresünk. Vagyis xx72 -- xx99 közötti évekhez a következő hasonlót keresve nem 28-at, hanem 29-et kell hozzáadni, feltéve, hogy xx nem osztható 4-gyel. Kapise?
Ha nem hiszed, csinálj egy táblázatot magadnak, abból nagyon szépen látszik. Mellesleg úgy sokkal könnyebb a több ciklusos konstellációkat is megtalálni. A képletek ennél sokkal bonyolultabb, a legegyszerűbb esetben is minimum egy, de inkább három helyen kell kongruenciával számolni, maradékosztályokkal, ilyesmi. A sima szorzás/osztás irreleváns. Az egyedül a maja naptárban működik, náluk tiszta sor, egy ciklus 52 év...
"Meg számolj is! 28 év alatt háromszore fordul elő ugyanaz az évkezdő nap. Ilyetén módon semmi köze a te szorzási bűvészkedésedhez, és nem azt bizonyítja, amit te szeretnél..."
"Nem a ciklus szempontjából van jelentősége, apafej, hanem, hogy ha feltételezed, hogy a hét napjai folyamatosan mentek, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogyan ugrik dec. 31-ről jan. 1-re... Ne írogasd már ezeket az ostobaságokat, hogy 7*4, miegymás... Azegybeesések nem ilyen egyszerűen számolhatók."
Próbáld megérteni, hogy nem az a kérdés, hogy ugyanaz a naptár vonatkozik-e egy adott évre.
Nyilvánvalóan 7 lehetséges évkezdő nap van és vagy szökőéves az az év vagy nem, így összesen 14 féle naptár lehet vagy is legkésőbb 14 év múlva biztosan ismétlődik a naptár. (Így egy 28 éves időszakban 7 szökőéves és 3*7 nem szökőéves naptárt használunk fel, mert nem törődünk azzal, hogy mondjuk a szökőév utáni évet meg a szökőév utáni második évet megkülönböztessük)
Itt arról van szó, hogy hány évet lehet törölni egy több ciklusú évsorozatból, hogy egyik ciklus se törjön meg. Különben látnánk a nyomát, a törlés előtti ciklusokból legalább az egyik nem lenne fázisban a törlés utánival.
Az ókorban volt olyan időszak, amikor a heti ciklus és a szökőévrendszer működött. Ha erről megállapítjuk, hogy egy adott időpontban fázisban van a maival (ez több, mint a naptárismétlődés), akkor bizony csak 4*7 év többszöröse hiányozhat.
A heti ciklus tiszta eset, minden napnak külön neve van. A szökőévciklusnál a szökőévhez képesti helyzetet kell ismernünk, hogy használhassuk. Az indikciós ciklus megint tiszta eset, 15 év ismétlődik, mindegyiknek külön száma.
A tiszta eseteknél (ahol minden fázisnak külön neve van) elég egyetlen dátumra vonatkozóan ismernünk az adatokat.
Például, ha annyit tudunk, hogy egy dátum az indikció harmadik évében vasárnapra esett, akkor ez azt jelenti, hogy 7*15=105 év többszöröse hiányozhat csak utána.
Majáknál nyilván nem volt jelentősége a nemzésnek, erotikának, csak a pórnép örömködött a korong nélküli fazekasművészetében ezen dolgok ábrázolásával. Nyilván azért, mert ők csak 10 napban tudták stabilizálni a dolgot. A rómaiak meg kezdetben csak 8 napban, aztán összejöttek néhány göröggel nyaralás közben, és egyből csak hét napig folyt a nők vére...
Mindegy, hogy gusztustalan vagy céltalan. TILOS. Tisztátalanságról hallottál már? Csak hogy én is kérdezzek valamit. De lényegtelen, az időszámításhoz semmi köze. Spekuláció.
Az átlag statisztikai fogalom, amely tudomány nagyjából a 18. századtól van. Pontos mérések előtt nyilván tudták, milyen hosszú egy év. Hát persze! Amennyinek gondolták. A maják pl. 360 napnak, semmi átlag, nekik annyi. De ha az átlag mérés nélkül is kiadja, mié az a sok korrekció, héha több hónapos tévedést kiigazítandó? Szerintem te is aggyá ki könyvet...
"Az azonban bizonyos, hogy a római hatóságok rögtön Egyiptom meghódítása idejétől fogva, csakis szilárd évet használtak és azokon az egyiptomi pénzeken, amelyeket a római császárok nevére és képével Alexandriában vertek, az urlkodás évszámai ily szilárd éveket jelölnek amelyeket éppen úgy az illető császár trónra léptét MEGELŐZŐ Thot 1 jétől kezdtek számlálni, mint ahogy....
Finály Henrik: Az egyiptomiak időszámítása Arch. Értesítő VII. kötet Bp. Aigner Lajos bizománya 1873.
(Finály egymagában többet tudott, mint Ideler, Mommsen Hartman együtt)
"A nők havi ciklusa meg, hát, izé...a tilos napok 2-8 között teljesen normálisak"
Olvastam valahol, hogy ez az összezavarodás a stressztől, a tablettaszedédstől és egyéb civilizációs ártalmaktól van. A foyamvölgyi társadalmak nagy népességrobbanásának egyik eleme volt a női ciklus stabilizálódása az életmódváltás és a táplálkozás megváltozása miatt.
"Nem tudom, eddig mennyit figyeltél meg..."
Nincs okom panaszra.
"Meg fura is lenne, ha akkora szakrális jelentőséget kaphatott volna, hogy "órát állítsanak hozzá"
A termékenység-kultuszról hallottál? Mintha lett volna némi jelentősége a dolognak őseink életében.
Egyébként a tilos napok nekik nem azt jelentették, hogy gusztustalan az aktus, hanem hogy céltalan. Fenntartom, hogy átlagosan kb. egy hétig van nyilvánvaló jele annak, hogy egy nő alkalmatlan a fogantatásra. Utána próba-szerencse...
Az átlagnak nagy jelentősége van, hiszen a pontos csillagászati mérések előtt is pontosan tudták, milyen hosszú egy év, mert a sokéves átlag kiadta a pontos értéket. Ez a női ciklusra is igaz.
