Így valahogy, sok logika nincsen benne. Sok helyen elfogytak a számok. Talán még annyival egészíteném ki, hogy a 4.. csoport azok jellemzően nútgyaluk és a 7.. csoport pedig falcgyaluk. Nagyjából, de vannak átfedések.
Eredetileg a Stanley kezdte számozni a gyalukínálatát, méret szerint 1-től tán 8-ig. Aztán ezt a számsort variálta, valami akkor eszükbe jutó, ma már nehezen visszafejthető logikával. Pl a szélesebb pengéjűek lettek a felesek (5 1/2), alu testű A, az egyes variációk kétjegyű számot kaptak, majd ezek fejlesztett változata egy hasonló háromjegyű szám. Szóval tudtommal nincs egyértelmű megoldóképlet, hogy pl a méretből kiszámolható a szám vagy ilyesmi.
Érdekes kérdés: szerintem talán a méretekkel van valahogy összefüggésbe meg talán a fajtákat is mutatja, de az is lehet, h semmilyen rendszeresség nincs benne. Bár az utóbbit kétlem.
jó, hogy ezt mondod. most beletetted az árát a zsebembe. no4-es van Record és Stanley is, mindkettő Angliából jött még tavaly. Lövöldözni nem lehet velük, mert az oldalak nincsenek derékszögbe az aljával. Ezt azért túl élem. A derékszögesítést megoldom tányér csiszolóval, meg a precíz fűrészeléssel.
Nem kell 62-es a lécekhez, sőt. Inkább, hogy szaggat olyan fákon amin nem egyenletes a szálirány. Fekete diót, tölgyet sokszor a hátszöggel is ellátott 4-es gyaluval csinálom, de a normál 45 fokos mindenhova elég. Nemrég fejes.i kolléga ajánlgatott itt egy régi Recordot, én lehet megnézném a helyedben.
Nem kapkodom el. ha képes leszek kumiko léceket gyártani és szeretnék komolyabban belemerülni akkor jönne szóba. először sima no4, van egy angol import Stanley és egy Record. gondolatom szerint az alacsony szög szebb felületet adna.
Google barátunk válaszai elég vacak oldalakat is feldobnak. Itthoni Stanley főkerskedő árulja az sw-t 91. 000 másik cég azonos paraméterek és 64 .000 és nem írja, hogy sw, a foto is ua. a penge A2 és 3mm, ez a két hírdetés engedett arra következtetni, hogy lehet kapni simát és SW- t is. a VERITAS A2 penge de 4.5mm vastag és cca 120 000 ft ezenkívül rendelhető még másik 2 fajta pengével is. attól félek, hogy 60 ezerért vackot veszek( nekem a 60 kidobni elég sok, de a jó cucc 120- ért azért viccesen drága.
Tudomásom szerint jelenleg a No. 62 SW van csak gyártásban, a korábbi No 62. tudomásom szerint 1905-1942 között volt gyártásban.
A korábbi 62-es 1/8 inch vastag "szénacél" pengével gyártott gyalu és nem egész 2 kg volt, a mostani A2 acél penge és 3/16 mm vastag és kb 3 kg.
A kettő felépítése viszonylag hasonló, nem használtam egyiket sem, személyes élményem nincs.
A Stanley évtizede dobta piacra a korábbi sweetheart név újra fényezését szolgáló No 4. és No 62 gyalukat ezekkel akarván felvenni a versenyt a Lee Nielsen és Veritas gyalukkal, de azoknál sokkal olcsóbb és kevésbé magas minőségben sikerült ez.
A régi 62-es ebay ára jellemzően jóval magasabb, mint az újé, de nem tudom, tényleg jobb-e vagy ez csak hype.
No 4-es SW gyalum van, de annak is van néhány része, ami ha pontosabb kidolgozású lenne, jóval jobb gyalu lenne ez. Pl ilyen a késmagasságot állító Norris csavar. Gyakorlatilag lötyög a menetében és az előre-hátra váltások között jókora holtjáték adódik. Lehet persze érezni, de a huszonegyedik században ezen már túl lehetett volna lépni. Gondolom ebben a 62-es is egyezik.
"az alacsonyabb fordulatszám akkus Makita lapostiplimaró sokkal jobban fogyasztja a marótárcsát, mint a vezetékes"
Ezen nagyon nem csodálkozom. A keményfémlapkás késeknél -eszterga- és marszerszámoknál - a fémiparban is ismert jelenség. Minimális forgácsolási sebességet is meg szoktak adni rájuk, és általában sokkal magasabb tartományban dolgoznak, mint a gyorsacél. Kell nekik a nagy sebesség, hogy ne kopjanak.
Egyetértek, de az az érv, hogy drágább is, az nem igaz. Sőt, az előnyök és hátrányok összevetésénél nyomós előny lehet annak, akinek ott áll az akkuszett, hogy pont jóval olcsóbb.
Az irodaházunk belsőépítészeti munkáit végző asztalos cég emberei mondták, hogy az alacsonyabb fordulatszám akkus Makita lapostiplimaró sokkal jobban fogyasztja a marótárcsát, mint a vezetékes. Nyilván ők ipari mértékben használták.
Akkust szerintem olyan szerszámból érdemes venni, amihez nem kell elszívás. Ha a csövet kell húzkodni, buktad a szabad mozgást ami az akku legnagyobb előnye.
Sőt még a körfűrésszel is, habár ott ha terepre kell menni, és nem érdekel, hogy szétszarja a fűrészport - mert kint miért érdekelne - akkor meg tudom magyarázni miért vettem 60ért akkust :)))))
