Mint mindent, ezt is Kínába gyártják valami Angol társulatnak. Eleibe Angliából szállították jó drágán. Azon hezitálok, hogy kell e nekem a sok tartozék? Volt szerencsém kipróbálni egyet. Funkciólya trimmelő, élmaró. Nem egy erőgép és csak 6 mm vagy 1/4 col a marószár. De szerintem elég a kézi munkához. Fordulatszabályzós ami nem hátrány.
Én innen akarok venni. Mert kicsit át is akarom az asztalhoz alakítani a beépítésre kerülőt. Rugókat ki. Ütköző helyére menetes orsó a magasságállításhoz.
Ha ragasztóval rakod a csempét/padlólapot, akkor mindegy, hogy áztatod vagy sem. Nem árt, de nem is használ. :) Kivéve a gress lapokat. Annál csökkenti a tapadást az áztatás.
Valami ilyesmire céloztam lentebb. Hiába a legújabb technológia, mikor a kőmérgesmen nem képes felfogni azt sem, hogy miképpen köt meg a mészvakolat cement nélkül. Kis hazánkban többnyire nincs továbbképzés, de még normális képzés sem...
Nagyon szenvedős munka volt, mert egy pillanat alatt kikapta a nedvességet a ragasztóból.
Hát maga nem eresztette be azokat a téglákat valamivel?
Ha csak sima, híg D4-es oldattal megkened az illeszkedő felületeit egy festő-kefével és hagyod megszáradni - már nem "kapja fel" úgy a vizet a ragasztóból, mint aki egy hete nem ivott vizet.
Én még a csempét-járólapot is beáztatom egy nappal használat előtt (még akkor is, ha azt mondják, hogy nem kell) - mert pont azt kerülném el, hogy a csörröge-száraz lap rásüljön a ragasztóra.
(vagyis az érinkezési zónából ne kapja ki hirtelen a vizet, hogy egy leheletnyi megkeményedett záróréteget képezzen - mert akkor már annyi a ragasztási hatásnak, hiába köt meg később a távolabbi ragasztóréteg).
Amikor régi falra csempézek, ugyanebből az okból, azt is kötelezően átkenem előtte vagy hatósági primerrel, vagy (ahogy mondtam) fa-ragasztó oldattal.
Ez meggátolja a gyors víz-kiszipákolást a csemperagasztóból, időt hagyván a tökéletes adhéziónak.
Én 10-es ytong téglából raktam az emeleten a szobák válaszfalát a gyári ragasztójával. Nagyon szenvedős munka volt, mert egy pillanat alatt kikapta a nedvességet a ragasztóból. Viszont nagyon szép lett a fal. Én dekopír fűrésszel (13 cm lappal) vágtam ki a boltíveket az ajtóhoz. 4 ajtóhoz 2 db fűrészlap elég is volt. :) Csak kicsit megcsiszoltam a falat és utána 0-3-as anyaggal gletteltem. Olyan sima lett mint az asztallap.
Kerülöm az Ytongot, mert ha nem adnak vagógépet vele, akkor nehéz szabdalni flexxel.
Hosszú falak repednek is, pedig cserefa ékekkel úgy megékeltük őket, hogy pengtek.
Elvileg pe kéne építeni dillatációs hézagokat és ha keretszerkezet az épület, akkor az oszlopkra kéne tenni egy 2.5mm vastag lemezporfilt az fal inditásánál, ami hagyja mozogni a falat.
Ha nincs törve, repedve az öntvény sehol akkor ez a gép nagyon megéri majd valakinek. Én is lecsapnék rá, ha volna elég helyem a műhelyben, de sajna nincs.
5 éve építtettem egy ifjúsági szálláshely kategóriájú épületet. 250 m2 alapterület, földszint + tetőtér. Gondoltuk, a válaszfalak legyenek YTONG-ból, mert az pontos, nem kell vakolni.
Meg is beszéltük ezt a kőművesekkel. Amikor eljutottunk a válaszfalig, megyek az építkezésre és látom, hogy az 5 méter hosszú válaszfal olyan, mint egy íj, van benne min. 3-4 cm. Közelebb érve a gyanú beigazolódott. Nézem, az ytong téglák hol itt, hogy ott sarokkal kiállnak a sorból. A téglák között 1 cm habarcs.
Mondom a "mesternek":
- Laci bácsi, ez mért ilyen?
- Ó, jó ez így, majd legyaluljuk.
- Dehát ez ytong, ezek a téglák mm pontosak, 2-3 mm habarccsal kellene rakni, most az sem lesz elég!
- Ó, az hülyeség, ennyi kell neki, nézze csak, 50 éve építek házakat, én tudom!
Na ennek az lett az eredménye, hogy vakolni kellett az ytong falakat. Utána a vakolat hálósan megrepedt (pár napos korára).
A 2x2 m-es fürdőszobában 2 cm-es függőhiba, vagy a derékszöghöz képest pár cm eltérés simán összejött. Az ajtóknak kihagyott résekről pár hete beraktam ide fotót.
Aztán a kőműves meg volt sértve, amikkor visszatartottunk a munkadíjból a + vakolóanyagra, meg az üvegszálas tapétára, ami elvileg nem is kellett volna, meg purhabra, amiből 3x annyi kellett, mint normálisan.
És akkor még nem számoltam a 7 cm széles takaróléceket, mert az 5 cm-es rés az ajtók körül legtöbbször megvolt.
A szomorú igazán az, hogy évek alatt elég sok kisebb céget láttam dolgozni EU pályázatos építkezéseken és a fentinél rosszabbakat is láttam. Ritkán jobbat is.
Van pár olyan fejlesztés, ami még mindig nem ért el a kőmérgesekhez az elmúlt két-háromezer évben... Ilyen csodás és korszerű találmány a madzag és a cövek... Pedig ezeknek a segítségével már ki lehet jelölni a pontos (!) derékszöget és az egyenest. Egy darab kavicsot vagy csavart hozzáadva már a függőleges is menne, s ha ehhez még hozzáadja az ember a 'slagos' vízmértéket és a mérőszalagot, akkor már minden adott a pontos munkavégzéshez. De hát sokkal egyszerűbb a vinklihez igazítani négy madzagot, ami tíz méteren vagy derékszöget ad, vagy pedig nem, mint normálisan megszerkeszteni négy merőlegest...
Ha győzöd árammal, és ki is tudod használni, akkor még a szükséges felújítással együtt is megéri. Feltéve ha nincs valami rejtett hibája. Hiányzó alkatrész, repedt öntvény stb. Biztosan van rajta 4kW körüli motor plusz a behúzó. Bár láttam már ilyet 2,2 kW os motorral is. Ott erre futotta a hálózat, a tulaj azt mondta hogy nem kell 4-5 mm fogásokat venni és használható.
Elkezdett nagyon csikorogni a szalagcsiszolóm. Elmúlt 3 éves, elérte az avulási határidőt.Szétszedtem megnézni, lehet e valamit kezdeni vele. Összességében kellemesen csalódtam. A bélés a szokásos kínai, de a műanyag ház és a motor elég korrektnek tűnik. Az egész belsőn látszik, hogy porszívó nélkül vagy a saját porzsákját használva elég jól megtölti porral saját magát. A csapágyak kínai minőségűek, lemez porvédővel. A motorcsapágyak cseréje könnyen ment. A motor tengelyén a kihajtásnál látható az első alapvető probléma, az áttétel teljesen száraz.
A fotó nem sikerült, de a tányérkerék tengelyén látható kis dudor az összes kenőanyag, amit a környékről sikerült összekaparni.
Némi minőségi zsírral összerakva egész jónak tűnő hangja lett. A kihajtó tengely külső 638-as csapágyán furán benyomódott a külső porvédő.
A csapágy jó oldala
És a rossz HPIM 4333
Na itt volt
a másik kínai barbatrükk. A csapágy támasztását, és ezzel együtt a tányérkerék hézagolását ezzel a tányérszerű alátéttel oldották meg.
A külső rész a csapágy porvédőlemezén, a belső meg a bordásszíj agyrészén támaszkodva hézagol! Ugyanazon csapágy külső álló és belső forgó részén egy alkatrész.
Itt a tányérkát kihagyva 8-as hézagolóval állítottam be a holtjátékot. Láss csodát! Megszűnt az újkorától hallható sivító hang, teljesen kultúráltan jár. Hátravan még a szalagot meghajtó tengely csapágyazása. Kicsit szoros az illesztés, óvatos kopácsolásra nem mozdul. A pillekönnyű műanyag nem hiszem hogy erősebb csapásokat kibírna, így csak a kenőanyag pótlása után két gumi porvédő a javítás.
Csapágycseréhez ki kell tépni a golyókosarat, kiszórni a golyókat és kihúzni a tengelyt. Már csak az első szalagvezető van hátra. Ez sima siklócsapágy, szintén kissé száraz. A tengelyen látszik a kopás. A lemezházban ügyes kis dudor akadályozza meg a tengely elfordulását. Ezt kireszelve és 1/3 részben elfordítva már ismét sima felületen futnak a perselyek. Itt is kenőanyag pótlás, aztán próba. Sokkal jobb a hangja mint akár újkorában, ezt az egészet hamarabb is megcsinálhattam volna.
Az üveg eme tulajdonságát ismerem. A tapolcai üveggyárban van felakasztva egy hatalmas, több száz kilós üvegcsepp egy drótkötélre. Amikor felakasztották akkor még kocka volt. Ez egy látványos kísérlet volt annak idején, hogy hogyan képes deformálódni az üveg a saját súlya alatt. Állítólag tíz év alatt képes volt a hatalmas kocka átváltozni cseppformájúra. Én már csak a csepp formájában láttam.
És az is tudtad hogy a víz oldja az üveget? Nagyon kicsit de oldja, így akárhányszor iszol üveg pohárból, mindig kerül a szervezetedbe egypár üveg molekula. De mivel rettentően kicsi ezért kárt nem tud okozni a szervezetben.
Nálam előfordult patronnál is a bosh gépemen. Nem is egyszer. Az ok az, hogy a tokmány rögzítője egy tüske, amit benyomva rögzíti a tokmányt és ez a tüske kinyomódik a rögzítő helyzetből, ha túl erősen szorítom meg a patront. Nagyon utálom emiatt azt a fajta tokmány rögzítést.
A rebir tudtommal professzinális gépeket csinál, ipari felhasználásra, de nem olyan nagy cég mint például a dewalt. Az a nagyobbik gyalu amit néztél az tényleg elég brutális darab, ami egyébként ácsgyalu, gerendák gyors gyalulására készítették.
