A rebir tudtommal professzinális gépeket csinál, ipari felhasználásra, de nem olyan nagy cég mint például a dewalt. Az a nagyobbik gyalu amit néztél az tényleg elég brutális darab, ami egyébként ácsgyalu, gerendák gyors gyalulására készítették.
Egy pár padláson már megfordultam. Láttam, hogy milyen munkára képes egy profi, magára adó ács. Sajnos az ilyen nagyon kevés. Sőt egyre kevesebb. A fiam most építkezett, ne tudd meg, milyen nehezen talált olyan ácsot aki normálisan dolgozik.
A legtöbb tetőszerkezet amit láttam sokszorosan túl volt méretezve indokolatlanul. Egy 4*5 méteres kicsike házikó sátortetős tetőszerkezetét miért kell 20*20-as gerendákból elkészíteni úgy hogy még fedélszéket is csináltak. Ez a megrendelő lehúzása rovat inkább, mert sok mester annyiért vállalja el a munkát amennyibe az anyag kerül. Így megéri neki sok anyagot beépítenie.
Amikor építkeztem, akkor megvettem az ácsmunkákról szóló szakkönyveket. Alaposan tanulmányoztam, majd bekérezkedtem olyan építkezésekre ahol "szakemberek" éppen építettek valamit, hogy tapasztalatot is szerezzek. Kb 40-50 építkezésen voltam, "tanulmány úton". Ekkor döntöttem el, hogy ha lehet akkor ne bízzam magam a "szakemberek" tudására, mert láttam, hogy milyen kontár munkákra képesek. A hőszigetelésről meg sokuknak fogalmuk sem volt. Például láttam olyat, hogy egy 10*10-es gerendát feles átlapolással csapoltak, majd egy 60-as szöggel rögzítették. Így az átlapolásból csak 1 cm hosszan kinyúló szeg a másik szarufában szerinted mennyit tarthat? A centit nem használták sokan, csak úgy szemre vágtak. Az ácskapcsokat is rosszul használták páran, szétrepesztve vele a szarufát. Na az ilyen "mekmesterekből" én nem kérek.
Kb 10 éve hívtam egy szakit húzza le a betont a konyhámba. Szemmel láthatóan görbe volt a deszkája . Kérdeztem ezzel akarja e lehúzni mert ha igen két zsák csemperagasztóval többet veszek. Nem értette a fekete humort .
Talán, nem tudom. A CMT marószárból kinézem, hogy méretpontos. A többi 8-as kés nem rázódik ki, de most megyek a edzőterem, meglássuk óvatosabb fogással mi történik.
Akkor nem lehet más, mint hogy méreteltérés miatt nem szorítja meg a patron eléggé ezt a marót, hiába húzod meg jól. Gondolom századokról van szó, így nem tudom mit tehetnél... Esetleg a maró szárát megfújni finom homokkal, hogy érdesebb legyen. Talán már az is segítene.
Az utóbbi időbe több olyan olcsó marószerszámot vettem piacon, amik nem kisebbek, hanem pont annyival nagyobbak voltak, hogy nem bírtam beledugni a 8-as patronba.
Akkor már csak az kellene, hogy a kőművesek is ilyen pontosan dolgozzanak :)
Pedig már vannak (nem is méregdrága űrtechnikai) mérőeszközeik - ami igencsak segítené őket a pontos munkában, anélkül, hogy világraszóló nagymesterek lennének. Ha használnák - illetve ha a főnökeik előírná a használatukat.
Tudom, azt mondják erre, hogy: "Lézeres mérőt - ezeknek? A nevüket sem tudják még kiolvasni sem... nem hogy leírni".
Ez sajnos az elmélet. Így kellene persze lennie biztosan, ezt aláírom.
Az utóbbi 10 évben végigasszisztáltam néhány kisebb-nagyobb tető készítését és nem egészen ezt láttam megvalósulni.
Ennek olyan oka is lehet, hogy egy "csapatban" mondjuk van 1-2 ács meg 10 nem ács. A nem szakemberek egy idő után kb eltanulják a fontosabb dolgokat, oszt így megy a munka.
Nagy fogás alatt azt értem, hogy egyszerre sok anyagot. A rajzon is látható szintkülönbséget 8mm-re számoltam, 3-4 mm fogásokkal csökkentettem az átmérőt.
Nagyon látványos a szintkülönbség?
Több mm-ről beszélek, ld. lentebb. Amikor kilazítottam a patront, a marókés visszaesett koppig, pedig eleve úgy raktam bele.
Ez lenne a munkadarab, a fabicaj kerékagyai lesznek belőle. A nagyobb átmérő 60mm, a kisebb 35, ez fog illeszkedni a "faküllő" közepébe fúrt 35-ös furatba, csak hogy egyszerű legyen.
No ehhez találtam ki ezt az ollószerű maró bizbaszt. Alul van egy 6-os csap, ami a kerékagy közepébe illeszkedik, e körül forog az egész miskulancia. Az olló nyitása adja az átmérőt.
A tervekhez képest ilyen háromsebességes váltó szíjtárcsákat tudtam marni :-D Na jó, 3db azért sikerült, de azt hiszem kettő kuka lett.
Én már nem emlékszem milyen a tritonon a mélységütközés (3 nút kimarása után ment rögtön asztal alá), gondolom a cmt-n is hasonló. Én inkább arra gyanakodnék, az mászott el. Ha a patronon belül annyira meglazul egy ilyen szár hogy mélységében becsúszik, akkor ott baj lenne - szerintem. Főleg nagy fordulaton, gondolom nem egyes fokozaton pörgetsz egy ilyen spirálmarót.
A "minden menetnél" az:
- egy nútot jelent, több lépésben szélesítve és ott látszik a szintkülönbség?
- vagy x különálló nútot martál - elvileg - ugyanabban a mélységben és méréssel hoztad ki a különbséget?
Elképzelhető, bár nekem addig volt ilyen bajom, amíg tokmányba fogtam ezeket a cuccokat. Mióta patronos megoldásom van még nem fordult elő megfelelő erejű meghúzás mellett.
No, köszi a tippeket legközelebb kipróbálom a petróleumos áztatást ha üveget kell vágnom. Meg mondjuk sokszor használt üveget próbáltam vágni és annyira valóban nem tisztítottam meg...
Próbálgattam ma a gyalut. Hát sajna nem lehetek vele elégedett. Az a baj, hogy ennek a teszkós Reikel gépnek a talpa nem frankó. Egy kissé homorú az egész, a belépő talp egyik irányba ferde, a kilépő talp meg a másikba.
Így pedig tulképpen nem is lehet vele keveset gyalulni, mert úgy beállítva semmit nem fog amikor már teljes hosszon felfekszik.
Ha maxra állítom, akkor meg a deformitása miatt olyan erőre van szükség áttuszkolni alatta az anyagot, ami nem egészséges.
(Később majd a szerszám lesz tologatva az anyag felett, de még nincs eldöntve, hogy az asztalra miképpen legyen rögzítve az anyag az ilyesmihez - szóval a teszt kedvéért most a lécet toltam) http://habfarago.hu/galleries/pictures/asztalosgep/gyalu.mp4
Ráadásul az anyag mindkét végén 10-10 centi hosszon fél milliméterrel többet is visz ez miatt. Szóval ugyan valami 8 ezerért vettem, de nem is jó. Az elv működőképes, de vagy szétszedem és leszerelem róla mindkét talpat, vagy veszek valami komolyabb kivitelű gyalut, még nem tudom.
Ebben a kiépítésben amiben használom nem igazán volna szükség a talpára. Persze könnyen kis is lehet venni kézi gépnek, akkor meg hiányozna.
Ismeri valaki a Rebir márkát? Kétféle gyalut hirdetnek, a nagyobbik elég brutál gépnek látszik, bár meglehet be sem fér abba a ketrecbe amit csináltam...
Leveszed a falnyílásról a méretet. Megbeszéled a vakolatot. Mikor viszed a kész ajtót 5 cm-rel kisebb a nyílás, mert vastagabbra sikerült a malter. Vááááá!
A petróleum, vagy a WD40 azért segíti a vágást - azokon túl, amiket eddig Repülős itt ma elmondott -, mert ahogy megkarcolódik az üveg, abban azonnal megindul a felületre merőlegesen egy repedés.
Az üvegvágó úgy műkszik, hogy az üvegnek, mint folyadéknak megbontja a felületi feszültségét.
Namost a repedés annál mélyebb lesz, aminél volt petró. Jóval mélyebb lesz. És ettől sokkal könnyebben fog lerepedni a végén a tábla.
Amúgy ha kerekes, ha gyémántos a vágó, az sem mindegy, hogy milyen élszögekkel készítették. Ui. a vastagabb üvegekhez hegyesebb, a vékonyabbakhoz tompább élszög kell.
Elképzelhető, hogy ha túl nagy fogással marok vele, akkor berezonál és kirázódik a patronból ? Nyugi nem repült ki, csak a fixen beállított mélység határoló ellenére minden menetnél egy kicsit mélyebben mart. Persze mindezt csak a végén vettem észre.
Olvastam egy vállalkozásról. A mérnök CAD programmal megtervezi a tetőt. A faüzemben CNC-vel legyártják. Minden darab megszámozva. A helyszínen csak legózni kell.
1-2 cm a hiba az ácsmunkába, ha csapolni kell, akkor még kevesebb.
Képzeld el, hogy amikor a szarufákat kármizzák, akkor készítenek egy sablont colos deszkából és az összest szarufát egyformára gyártják egy tetősíkra.
Ha nem lenne a talpszelemen és a csúcszelemen külső éle tökéletesen párhuzamos és mindkettő vizszintes, minden szarufát újra kéne kármizzanak. A tetőre kimászott ács nem tudja újrakármizni (lehet, hogy pótolni kell rá), vissza kell adni a vágónak, le a tetőről. Azt nem fogják, úgyhogy megcsinálják a székállásokat pontosan.
Még 4o méteren sem lehet egy tetőbe 1ocm. Látszik, amikor felteszed a cserepeket.
