Nekem 1600w van, csak még maktec mt362-nek hívták, de ugyanaz, mint a 3600.
Nem lágyindítós, ahogy bekapcsolod ránt és dolgozik, nagyon kellemes vele a munka, de arra készülj, hogy elég súlyos darab, de nagyon jó vele dolgozni.
Amcsiból tudsz hozzá szerezni 12.7-es (1/2"-os) szorítót, s ebbe normális minőségű 1/4, 1/8-ados szorítókat is akár (én megtettem :))
Lágyindítás hiánya nekem nem számít, arra kell figyelni, hogy ne a marandó anyag közvetlen közelébe legyen, amikor bekapcsolod, mert megmozdul pár centit, akárhogyan is tartod.
Mint gépet szeretem, beépíteni már macerásabb, finombeállítást meg kell tanulni rajta, de jól állítható.
Nagyon szeret dolgozni fenyőben, én csak abban használtam eddig.
Elsősorban azt nézd meg, hogy tudja e a konstans elektronikát. Ez döntő lehet a vásárláskor, mert induláskor nem ránt a gép, hanem lassú fordulatról( ez alig 1mp időt vesz igénybe) pörög fel, valamint a terheléskor sem fog teljesítményt veszteni.
Egy kis szakmai segítséget szeretnék kérni felsőmaró ügyben.
Venni szeretnék egy felsőmarót az otthoni barkácsporkomhoz. Abszolut laikus felhasználáshoz.
Maktec gépet gondoltam de nem tudom hogy mennyivel lenne jobb ha rászánnám magam és az 1600w-os masinát venném a 900w helyett. Biztos hogy mindkettő bőven jó lenne de a 12es szárbefogáson kívül mi az a tényező ami miatt a nagyobb felé érdemes dőnteni.
mdf, rétegeltlemez meg keményfa lenne a célterülete.
Ha valakinek lenne pár segítő szava a döntésben az szívesen fogadnám!
Nincs szelemen. Vályogfalon a gerenda és arra szegelve a nádpadló direktben. A szélső gerendák végeibe belemegy a csavarhúzó, de a többi elég jó, csak néhány lyuk van rajta. Persze a részletek akkor derülnek ki, ha bárdolom.
Annyi, hogy ha kereszboggal találkozol a kannin ( ez az éle a deszkának, két kanniból és két lapból áll egy deszka), azt pászítófűrésszel vágd le, mert a vónókéssel nem megy.
Aztán készíts egy fürdőt (egy 3oo-as pvc csövet vágj el hosszába és a két végét ragazd le) és fürdesd meg a deszkákat lenolajba.
De van a Tikurrilanak egy keményfára való olaja, Pinja W-Olaj, abból egy 9 literes hordó elég lesz ha vissza tudod folytatni a fürdőbe a pluszt a deszkákról.
Az első osztályú a vörösfenyőre is. A deszkákat csak 2o másodpercig kell tartani a fürdőbe. Hamar megy.
A tető halála a rossz hélyazat. A hélyazaton keresztűl télen bejut a hólé a szarufákra, onnan lefolyik a talpszelemenre és nem tud kiszáradni, a nyári melegben elterjednek a gombák, aztán megkezdik a bogarak. A szarufák végei és a talpszelemen sérűl mindig. A megoldás a tető hélyazat folyamatos karbantartása, 15 évente a cserepek átforgatása, esetleg egy tetőfólia, de azt be kell vezetni a csatornába is, stb.
A bogár ellen: menj el a HBZ-hez ők forgalmaznak Renner-t, náluk kapsz jó minőségű rovarölőt (az ablakgyártó rendszereknek ez az első rétege,- cikkszám YM Mo99). Vegyél 2o litert. Azt ecseteld fel 3x (kesztyű, szemüveg, maszk), aztán hívj egy céget, aki tűzvédelemmel foglalkozik (ezek kell adjanak egy bizonylatot is a munkájukról és a kezelőszerekről) és a kész tetőt szakszerűen lekezelik (szórással), minden tűzvédelmi szernek van bogár és kékpenész elleni szere is belekeverve- csak kis mennyiség.
Ami nagyon rossz, azt ki kell váltani, nagy munka, de ha nincs rajta teher, akkor megoldható (de még akkor is ha van, csak kell egy kicsit gondolkozni). Kivágod a sérült részt és egy pont ugyan olyan fát készítessz és beteszed helyette. Persze becsapolva az ép végeghez. Lehet, hogy fog kelleni laposvas erősites is néhol, kérdezz, majd megírom (ez abban az esetben szükséges, ha lehetetlen megcsinálni az csapolást).
A Tetol nem jó, csak merítéssel és új fára, ami száraz is kéne legyen.
Leszedtem a tetőt léc csere miatt. Aztán látva a gyenge szarufákat, azt is leszedtem. A széldeszkákat leszedve most viszont látom, hogy a gerendák egy része elég rovarfertőzött. Ahol beázhatott, ott a leginkább, de amarra is van elszórva egy-egy lyuk. Ezt már nem tudom leszedni, mert akkor a mennyezet (nádpadló is lejönne). Szóval mindenképpen meg kellene menteni, de olyan megoldással, hogy többet probléma ne legyen belőle. Nem akarom, hogy az új szarufákat is egye valami, mert átfertőzi stb.
Kérdésem, hogy milyen szerrel, milyen eljárással lehet ezt elérni?
Kerítés esetén szerintem a csiszolás jóval gyorsabb lehet, bár ebben nagyobb tapasztalatotok van. A mostani sem teljesen sima felületű, de ez nem baj, sőt, a jellegét kicsit erősíti is. Bár simának is jól nézne ki, ez tény. A csiszolást, mivel nem kell pontosan csinálni flex-szel gondoltam, amivel szerintem elég haladós. Ha így veszem, akkor nekem ~10p/deszka és 4-5 deszkánként egy korong. Így mondjuk 15 korong és 3,5 napnyi munka jön ki (a te számolásodból visszaosztva).
De lehet, hogy tévedek! Összehasonlíthatatlanul nagyobb tapasztalatotok van, mint nekem, szóval ne kötözködésnek vedd, csak meg akartam mutatni, én hogyan számoltam. Az mindenesetre tiszta sor, hogy miért ennyi náluk az ennyi. Azt is megértettem, hogy miért nem lehet kérgezést kérni gyalulás nélkül. Nem akarom spammelni a topicot, ezért köszönöm még egyszer, próbálok az eddig elhangzottak alapján dönteni.
Kalkuláljunk egy kicsit. Egy szalagfűrésszel nagyon szépen, egyenletesen felvágott anyagot mire mindkét oldalát megcsiszolod simára az kb fél óra munka, fél óra áramfogyasztás, közben nem eszel, nem pihensz, csak csiszolsz mint egy robot. 1 deszkához el fogsz használni kb 1 db csiszoló szalagot, vagy 3-4 csiszoló korongot. Azaz ha naponta 10 órát dolgozol mint egy robot akkor meg tudsz csiszolni 20 darab deszkát. ami durván 2 m kerítés anyag duplán rakva. Közben elhasználsz egy csomó áramot, 20 db szalagot vagy kb 60 db csiszoló korongot. egy 20 méteres kerítés szakasz durván 10 napos kemény munka, és valószínüleg el fogsz használni 1-2-3 csiszoló gépet is közben mert a barkács gépek nem ilyen használati terhelésre vannak méretezve.
Megéri ezek után a gyalulást megspórolni? Szerintem nem. Ha normálisan le van vastagolva az anyag akkor még csiszolni sem kell, egyből festhető, utána lehet felszerelni.
A KérgezőEmber, magyar szuperhős :)). Köszönöm, igen, sok igazság van abban, amit mondasz. Ezért is kértem ki a tanácsotokat. Szívesen tanulok új dolgokat, ez is benne van a pakliban, kérgezni pedig még sosem kérgeztem, de nem akarok belefutni egy irgalmatlanul nagy munkába. A festékfelvételre gondoltam én is, de egy jobb fajta festék is csak 10e Ft-os nagyságrend. Ha gyalulás nélkül veszem, akkor megcsiszolhatom még kicsit az viszonylag gyorsan megvan talán.
Mindegy, tényleg köszi mindenkinek! Bocs, ha sok fordulós volt a téma.
Akkor viszont annyira nem drága a dolog, mert a gyalult anyag jobb lenne kerítésnek is.
Persze értem én, hogy gyalulás nélkül is oké az oda, de azért elmondanám, hogy a gyalult anyagra kevesebb felületvédő anyag megy fel, és könnyebb is felvinni. Ezen már jön vissza némi lóvé.
Aztán mivel sima a felület, az időjárást is jobban állja, mert hamarabb lefut a víz róla, és hamarabb szárad majd. Ez sem utolsó szempont.
Azt kell eldöntsed, mit szeretnél, és ez mennyire van pariban a többlettdíjjal - meg az anyagi forrásaiddal.
Vonókéssel leháncsolni nem egy agymunka, jól elfáradsz majd bele, de baromi látványos lesz, ahogy térdig gázolsz a kéregben, asszonypajtásnak-gyerekeknek hős leszel pillanatok alatt!
Elkészültem a konyhabútor vázával, készen vannak a fiókok is. Már csak a frontot kell kiszabnom a táblából, él fóliázni, felszerelni, fogantyúkat és lábakat felszerelni, munkalapokat méretre vágni, kivágni a főzőlap és a mosogató helyét, egy kicsit vésni és csempézni is kell a mosogatónál mert a régi mosogató be van ültetve a falba U alakban. Utána már csak a vízvetőt kell felrakni és a pult fölötti polcot kell elkészíteni a maradék anyagokból.
Tegnap mondtam, hogy ki kell vágni az egyik alsó szekrény hátlapját mert a sütő pár cm-el mélyebb. Ma elkészítettem ezt is és a sütő alá készítettem egy polcot amit 8 db Aldis L vassal és 125 db csavarral rögzítettem. Az én 100 kg súlyomat is elbírja, míg a sütő csak 30 kg amit meg kell tartania. Szóval jó erősre készítettem, nem szeretném, ha leszakadna a polc a sütő súlya alatt amikor a karácsonyi pulykát süssük.
A sütő alatt maradt egy kis hely is, ezért oda még gyorsan összedobtam egy fiókot.
Holnap kezdem a front táblájának a felszabását és az él fóliázását.
130 cm-hez már nagy táblásító szorítók kellenek. Én csináltam juharból 4 db bazi erős táblásító szorítót pár éve, de azok is csak 120 cm hosszűak, a hasznos hossza meg csak 110 cm. 5 cm-es lépésekben lehet odébb rakni a lemezes ütközőt. Kegyetlenül meg lehet tépni, akár 2 colos anyagok táblásítására is alkalmas. Ezekkel csináltam a szalagfűrészem 2 colos juhar asztallapját a táblásításnál.
Szép az ilyen kerítés. Ha rajtahagyon a kérget a fán, akkor készülj fel rá, hogy nagyon csúnyán el fog vetemedni még akkor is ha le van erősen csavarozva. Ráadásul a kéreg tele van apró rovarokkal, lárvákkal amik utána szépen megcsámcsogják a fát is. A kérget nem fogod tudni jól lekezelni favédővel, esetleg ha mártásos eljárással kezeled az jó lehet, de ahhoz elég sok vegyszer kell.
Nagyon sok műlik a fa fajtáján hogy mennyire kapaszkodik a kéreg a fába, és az hogy friss vágás vagy száraz. A frissen vágott akácot például igen könnyű lehántolni, de ha már megszárad akkor vért fogsz pisálni mire leszedsz egy 10 cm-es darabon a kérget.
