Itt nem a fél táblák gyalulása lényeg, hanem az, hogy ha tényleges terhelésre kerül a sor akkor egyből megérzi az ember, hogy mi az ami nem jó neki.
Egyébként a munkák max fele olyan ami "lapos" amikor valami felkerül az asztalra és már van "magassága is" ott már rögtön nem 85 ön dolgozik az ember.
Pl egy fiók alapból 10-20 magas.
A másik, hogy miért jobb sokszor az alacsonyabb asztal az pedig az, hogy nem mindig ugyanabból a szögből kell rálátnunk, vagy dolgoznunk a tárgyon. Jobban "mögé" lehet akár látni, akár manuálisan érni a dolgoknak.
A fürdőben a csapot pl. már én tetem föl, magasabbra, mint "szokták", és senki nem panaszkodik. A feleségem egy fejjel alacsonyabb, nekem még egy kicsit lehetne magasabb, de a 3 éves gyerek is tud már kezet mosni fellépővel. Bár a fürdőben hosszú tevékenység nem nagyon van egy mosdónál, jól esik, hogy nem kell lehajolnom annyira.
Lehet, hogy Te kipróbáltatnád, és valószínűleg igazad is van a magad szempontjai szerint, de engem nem vonz a féltáblák kézi gyalulása. Amúgy sokkal egyszerűbb pár évente egyszer-egyszer felállni valami dobogóra, mint állandóan görnyedezni feleslegesen az asztal előtt. Szerintem.
(asztalt és gépeket írtam, gyalupadról nem volt szó)
Nagyon más egy konyha meg a gyalulás kézigyaluval. A konyhát nekünk a sztenderd pultmagasságra csinálták, fél óra mosogatás után leszakad a derekam (188cm körül vagyok). Egy konyhában a legtöbb tevékenység olyan, hogy állva, egyenes derékkal jó csinálni (tésztát a géppel gyúratom, de a nagymamám pl. ölébe veszi a tálat, leül egy székre, és "összepofozgatja" a cuccot - öröm nézni). A gyalulás viszont tök más testhelyzetet igényel, meg általában egy műhelytevékenység, ahol pl. fűrészelés közben többet nézem adott esetben oldalról, mint felülről. Nem egy téma.
Aztán manapság hogyan aránylik a kettő egymáshoz.... ? Amúgy a fiam szokott tésztát gyúrni, de nem volt nála sem panasz a magasságra. (198cm magas... :P)
Nem ismerem. A demóját megnézve kicsit bonyolultabb ez mint amit én beraktam linken. Ez kezeli az élfólia színét is és hogy hova kell felrakni. Amit én linkeltem be az is tud valami hasonlót de azt egyenlőre nem értem hogy működik.
Még arra sem jöttem rá, hogy a fűrészlap vastagságot hol tudom beállítani a vágáshoz. Egyébként most lettem készen az összes bútorlap (váz, front, fiók, fenéklapok ) bevitelét a lapszabász programba szépen felcímkézve, és ekkor derült ki, hogy egy egész tábla fehér bútorlapot megspórolt nekem a program olyan jól rendezte el a darabokat. :) Viszont az is kiderült, hogy a front táblájából nem elég 1 tábla hanem 2 kell, mert sehogy sem jön ki egy táblából 1 db előlap ami átcsúszik a második táblára.
Az árkalkulációt is megcsináltam, még mindig beleférek éppen a 200.000-es keretbe. :) :) :)
"Nem tudom milyen magas vagy - és főleg a párod milyen magas - de a 880 nekem igen magasnak tűnik. Munkavégzéshez főleg."
Ez valami ősi beidegződés lehet. Mikor a konyhát csináltam, próbálgattam a magasságot és a 90cm volt a minimum ami még jónak látszott. Azóta rájöttem, hogy 95 jobb lett volna. A menyem alig több 170cm-nél, de sosem panaszolta, hogy nem éri fel. :)) A műhelyben az asztalt és a gépeket 102cm magasra csináltam, hogy ne kelljen lehajolni. 182cm magas vagyok, ami azért nem egy átlag feletti méret.
Azért mert csak a bútortest front oldalára teszek lábakat. A felakasztásnak az az előnye is megvan, hogy a bútor hátulja a falnál tökéletesen egy vonalban van. Kevesebb munka lenne 4 db lábbal szerelni, de nehezebb beállítani, mert mind a 4 lábat állítani kell.
"Nem ott rontottad a véleményem szerint. A képen nem látszik elégé, de a két munkalap elem találkozásánál látszik, hogy túl mélyre csináltad a bútor testét. A 600-as munkalap esetén ez általában 540 szokott lenni. Így a lefolyó víz nem az ajtókra folyik. Azt sem látom a képen, hogy a munkalap alsó oldalán van e vízvető horony ami megakadályozza hogy a víz befojjon a korpus főlé."
Igen ez így van.
Kicsit mély lett a korpusz.
Egyébként a szakemberek közt is megoszlik az, hogy milyen mélynek kell lennie a korpusznak.
Én 55 ös korpusszal szerelek, és ahol nem látszik a bútor oldala ott 54,5 cm a mélység és erre jön rá a hátfallemez.
Ahol látszik ott 55 cm, és kap egy 5 mm es falcot, így találkozik pl. a 54,5 ös fekvő elemekkel.
Az ikea egy időben (lehet, hogy most is...) úgy csinálta, hogy a pult eleje egyvonalba esett az ajtófronttal.
Szerintem ez bődületes hiba, pont azért amit te is írtál.
És igen a jobb minőségű munkapultoknál (mára alig maradt ilyen) volt egy vízorr kiképezve ott alul ahol a dekor találkozott az alsó takaró papírral. Mára ez szinte eltűnt ami szintén hiba, csak ez a gyártók részéről... Na ja költséghatékonyság a gyártásnál..
"Köszi. Elől a dupla tiplizés miért megszokott? A hátfal merevítő hatásának hiánya miatt?"
Azért jó ha így van mert stabilabban tart az a rész ami látszik, pontosabb az illesztése, szorulása egymáshoz, meg gondolom az eleje a bútornak jobban terhelt (pántok feszítése stb.).
Győrben hajlítható rétegelt lemezt eddig csak a Zatikban láttam, de az ugye már nincs. Ha valahol találsz ebben a városban, akkor az vagy a Somy, vagy a Jafholz lesz. A Somyba szoktam járni, hajlítható mdf van, de rétegelt lemezről nem szól a fáma. Egy-egy telefont azért lehet, hogy megér ez a két cég, a weblapjuk is elég informatív.
Visszatérve erre az alsó lap kérdésre. Pillanatragasz ezt írta: "Azoknak a bútoroknak amelyeknek lába van , az alsó bútorlapra ülnek rá az oldalak, hisz a súly mindig lefele nyomja az egészet . SOHA nem oldalról csavarozzuk tiplizzük hozzá."
Na, én ezen a SOHA szón akadtam fel.
- Tudom, hogy statikailag így jobb, tisztában vagyok vele
- Anno, amikor én csináltam konyhabútort, én is így csináltam, statikai okok miatt egyrészt, másrészt pedig azért, mivel így alulról lehetett csavart használni, nem kellett rejtett kötést (azaz tipli plusz ragasztás) alkalmazni, ami azért lassabb, meg jobban oda kell figyelni.
- Viszont bútorboltban, "gyári" konyhabútornál mindig közé teszik az alsó lapot, ahol eddig néztem.
- Ahol most lakom, ott igencsak egy minőségi konyhabútor van, nagyon profi asztalos cég csinálta, ott sincs ráültetve.
- Valaki más már írta, ha az oldalán lefolyik a víz, akkor az illesztésnél gondot okozhat, kikezdheti a bútorlapot (és ez nagyon fontos tényező, főleg konyhabútor esetén).
- Esztétikailag sem a legszebb, azért az élfólia soha nem tud pontosan passzolni a bútorlap színéhez, és itt jobban feltűnik, mivel itt ugyanazon a síkon van mindkettő, ráadásul egymás mellett.
- Asztalosműhelyben egyszerűbb a gyártás, mivel így csak oldalról kell szorítókat használni ragasztáskor. Haverom (asztalos) mondta, hogy ők mindig igyekeznek úgy csinálni a dolgokat, hogy lehetőleg így kelljen szorítózni.
- Statikailag jobban oda kell figyelni (több lamelló/tipli, és a bútorlábat úgy kell tenni, hogy az oldalfal is feltámaszkodjon arra).
Egy nagyon nagy segítséget találtam ebben a lapszabász programban. Kiszámolja azt is hogy a táblára kikalkulált lapokat milyen irányban és milyen sorrendben kell egymás után fűrészelni. Ezt az egyes munkadarabok sarkaiban lévő sorszám jelzi, 0 az első vágás, majd az 1 utána a 2.....stb. Ez baromi nagy segítség.
12 cm szélesség az kicsit sok lenne, akkor a munkalap 10 cm-re lenne a faltól :)
Szerintem inkább azt szeretted volna írni, hogy legyen 12 cm magas a falra szerelhető lap. Én 10 cm magasra és 2 cm vastag deszkát tervezek oda alaposan lefestve a felszerelés előtt. A fal görbeségeit persze ki kell bejlagolni ha szükséges. Mivel a konyhaszekrény faltól falig tart, így az akasztó deszka is ilyen hosszú lesz a falon.
