Gyártattam egy 3D nyomtatós céggel egy keretet az autós navihoz, pár napja írtam róla itt is. Na ez a keret jó szar lett. A négy sarokból mindig csak 3 illeszkedik a helyére. Szerintem nincs $kedvem$ még egyszer próbálkozni ezzel a verzióval.
Szóval szereztem egy 9 mm vastag műanyag lapot, kijön belőle 2 keret is, egyet elszabhatok :) A keret alsó és felső peremén körbe van egy 0.9 mm pozitív meg egy negatív falc, így illeszkedik az eredeti tokhoz a keret. Ez egy feladat.
A bütükön látszik, hogy tömör fából van. Így képről, ennyire sötétre pácolva senki nem mondja meg neked miből van. Lehet valami olcsó egzóta. Ettől függetlenül az élek nincsenek leütve, nem látszik semmi ordas hiba. Lehet, hogy valami lomtalanításból kimentett darab és átfújták egyszer vagy csak otthon valaki ráunt, de akkor meg vigyáztak rá.
Fenyő asztalokat ennél jobban le szoktak kerekíteni, pont azért mert annyira sérülékeny. Nem tudom mennyit kérnek érte, de az itt is többször kibeszéltük, hogy egy kész egzóta bútor olcsóbb készen mint a hozzávaló nyersanyag a fatelepen.
De a "rózsafa" nálam a hirdető költői munkásságát dicséri, kb. "topolya gyökér" kategória.
Értem ! De a marószerszám csonkja, amire rászerelem a csapágyat 4.65 mm átmérőjű. Katalógusban 4,76-os csapágyat találtam, de az mind 12,7-es külső átmérőjű.
Szerintem meg szépen pácolt fenyő vagy valami más. :) Bár lehet hogy furnérozott, annyira azért nem látszik. A furatoknál az igen, hogy meddig ért be a pác.
Ez egy Makita élmaró görgős vezetője, ezt az asztali maró fölé szerelve, folyamatosan állíthatod a nút szélességét. (esetleg a hozzátartozó maróval, egyszerűbb :))
Jómagam autószerelőként végeztem, de van azóta két másik hivatalos végzettségem is és azon kívül is számtalan dologgal foglalkoztam már hobbiból is, meg néha pénzért is.
A baj mindig az, hogy amikor a megélhetésért kell dolgozni, az bármelyik szakma szépségét el tudja rontani. Éveken át fékpofa-fékdob cserét csinálni egy kamionszervizben egész nap az ugyanolyan hervasztó, mint tök egyforma szabvány ajtókat gyártani nap mint nap, térdig állva a forgácsban. Vagy elkészíteni minden nap 3000 adag valamilyen főzeléket fasírttal, az nem ugyan az mint Heston Blumenthalnak lenni.
Annak jó, akinek van türelme, lehetősége tökéletesre fejlődni egy szakmában és utána megtalálja azt a piacot, ahol igénybe tudják és igénybe akarják venni a kicsiszolt tudását és meg is fizetik azt. Rettentő kevés embernek jön ez össze.
Bár, filozófia kérdése is lehet a dolog. Lehetséges, hogy egy japán asztalos a 12 milliomodik ugyanolyan faragott illesztést is áhítattal készíti el.
A többség keresi a pénzt valami unalmas, idegesítő dologgal (én is IT-vel) , amit a gazdasági törvényszerűségek nyomorgatnak minden oldalról, aztán próbálja az agyát helyre tenni valami hobbival.
Kár, hogy általában az unalmas pénzkeresés manapság túl sok időt vesz el az ember életéből.
Árulják a neten az alábbi asztalt. Én keresek már egy ideje egy ilyen tömör fa cuccot, ami nem fenyő, hanem valami keményebb.
Az eladó ezt rózsafának hirdeti és állítása szerint tömör anyag, nem furnérozott fenyő. Ezeket a képeket kaptam tőle, de nem tudom mennyire lehet igaz. Nem túl jó minőségű képek.
Igazából akkor is megérné a kért árat, ha fenyőből lenne, csak akkor nekem nem kell, mert nem olyat keresek. Szóval nem tudom érdemes-e elindulnom érte 80 km-re... Tudtok valamit kisütni ezekből a képekből?
Én igazából 2 dolgot nem értek - bár még első kávémat nem ittam meg, ergo most bootolok /épp a RAM-ot számolom .../
1. hogy jön ki 0,9 (mm? centi? nekem egyik mértékegységgel se jön ki a matek) felhőnek ha 10,9mm-es csapágyat tesz 12,7mm-es (gondolom ez nem a szárátmérő, mert az irreleváns) maróra. De tegyük fel hogy jól számolt és ő érti. Az a lényeg :-)
2. nem ez a falc?
Mert ha ez, akkor én se értem nagyobb vezetőcsapággyal ezt hogy lehet elérni :)
Mivel a teljes sztorit nem ösmerjük /kár :-)/ ezért csak találgatok: gondolom az alakzat éle nem egyenes, ezért szivatja magát felhő kolléga ilyen módszerrel. Különben nútmaró + asztali maró + vezető mellett megoldhatná, oszt' csók a családnak.
Én meg ha újra születhetnék .... japán asztalos lennék. Vagy asztalos, Japánban. Vagy csak asztalos, nyugodtan. Vagy ... egyszerűen csak fával dolgozva, amikor kedvem/szükségem tartja
Látod, leírtad a lényeget. Az itteni(topik) asztalosoknak sem a szakmájukkal van baj, hanem annak a feltételrendszerével és gazdasági környezetével.
Esetemben akkor tudtam csak megdönteni a kocka státuszt - irodalomórán Pascal (naja, én sem mai gyerek vagyok) könyvet vettek el tőlem a pad alatt olvasva - amikor a hallgatóimmal együtt imádkoztam a nagy fehér kagylóba, az egyetemi kocsmában, egymás fejét fogva, egy-egy tanfolyam után. Akkor mondta az egyik hallgatóm hogy nem is vagyok olyan kocka mint hitte volna. Addig küzdenem kellett :D
Én meg ha újra születhetnék .... japán asztalos lennék. Vagy asztalos, Japánban. Vagy csak asztalos, nyugodtan. Vagy ... egyszerűen csak fával dolgozva, amikor kedvem/szükségem tartja