No gyors helyzetjelentés, vagdaltam párat, melamin (fehér) és puha laminálású (sárgás, famintás) bútorlapon is. Majd lesznek (reményeim szerint) jobb képek is, meg videó is, ezek most hirtelen telóval lettek lőve.
3 féle fűrészlappal teszteltem.
24 fogas hosszvágó Bosch. Amit a GTS 10-hez adtak gyárilag. Ezt csak magamnak, hogy lássam is amit sejtettem :-)
teljes átvágás = értelemszerű, egy menetben teljes vastagságban átvágva
1mm elővágás = 2 menetben, először ~1mm vágás, majd teljes átvágás.
Minden esetben forgásiránnyal szemben toltam az anyagot, vezető mellett, ~7cm-es darabokat leszeletelve.
Minden esetben a vágás "alját" fényképeztem, tehát ahol a fogak kilépése történt. A teteje gyak. mindegyiknek pattogzásmentes.
Az jól látszik - amit sejteni is lehetett - hogy a bútorlapvágóval egyik sem versenyezhet. Nyilván a 24 fogassal nem esünk neki - max a gyalulós verzióval, de látszik hogy az sokat szakít, még 1mm elővágással is, szóval ezzel még gyalulni is sokat kellene. Felejtős bútorlapra.
A 60 fogas TCT - hát szószó, a puha bútorlapon elmegy, de a melaminon az se az igazi.
A 80 fogas egy helyen egy minimálisat kipercentett a melaminból, a puha az tökéletes, szinte "lézervágott".
Köszi, téglába jó a dewalt amim van, az is mint kés a vajat, de a betonnal nem bír és kinyírni meg nem akarom szegényt :) Ezért esett kérdőre ez a masina és érdekel ott mit léphet, pláne egy akkus gép.
Mindenesetre köszönöm válaszod, lehet ha van veszek egyet és meglássuk oszt jól megosztom itt, hogy mit lép ha betonnal találkozik :)
ezer meg egy paraméter van még, amit nem ismerünk. pl milyen fából voltak azok a hajók amiket tungolajjal védtek? vannak olyan fák, amik védelem nélkül is elég jól bírják, tradícionálisan ilyenekből épültek a hajók. aztán pl az éghajlat. nagyon nagy különbségek lehetnek, akár Japánon belül is, namek az ottani és az itteni között is.
Úgy írod, mint ha csak morogni tudnék, ami hát izé, rám valahogy nem jellemző :D
Én vagyok az a barom értékesítő, akitől általában mindenki mosolyogva távozik, ami nem gyenge pár faarc ügyfélnél és még náluk is ki tudok csalni mosolyt :D
Csak annyit írtam, hogy amit nem ismersz, avval ne poénkodj, hisz messziről látszódik, hogy nem ismered :D
De itt tényleg vége az offnak.
Tegnap nem kicsit szívtam, spejzpolc beépítése.
Részben hibáztam, mivel nem mértem 10 centinként hátrafele a helyet (nem tudtam, mert előző polc televolt, így mértem elől egyet meg hátul próbáltam minél pontosabbat), mert nem számítottam arra, hogy befele akár 5-6cm hely is eltűnik helyenként, mert jól dolgozott a kőműves és ha ez nem elég, mert 20-30 centinként változik a fal dőlése is. Anyósom csak annyit mondott, ezek szerint itt már nem volt szomjas a szaki :D és megértettem előző polc miért feszült annyira hátul, ami gyak be volt ütve, lábak csak dísznek voltak bent :D
Egyben tegnap már kipróbáltam, de ma folytatom a dewalt gyalum használatának mikéntjét, s akkora koszt csináltam egy pár perc alatt a garázsban, hogy öröm lesz kitakarítani :D Ez ma csak még rosszabb lesz.
Kár, hogy kiegészítők nincsenek hozzá, de hát használtnak vannak hátrányai :(
Tanulópénz bőven, nem szabad pontosra dolgozni, mert visszaüt a házban :D
Én a Shou Sugi Ban technikára hivatkoztam, mint japán dolog. A tungolaj alapvetően kínai és azon a környéken már az időszámítás előtt is használták.
Danish olaj sokféle gyártónál van, de általában a kevesebb, mint a fele tungolaj. Van 100%-os tisztaságú, abból kevesebb kell, én erre írtam az árat is.
Én először a műhelyasztalra kentem fel, úgy, mint a lenolajat. Ráöntöttem egy decit, aztán szétkentem. Hetekig szaga volt és meg se száradt rendesen, aztán elolvastam a használatit és kiderült, hogy nem így kell használni. Így vigad a magyar. :) A második próbálkozás már jobban ment, viaszolás módjára egy rongyra öntöttem pár csepp olajat és jó nagy felületet sikerült bedörzsölni vele.
Skacok, eszerint Krisztus előtt is használtak már tungolajat a kínaiak vízállóság (water proofing) elérésére a dzsunkáikhoz. Compuerguru a japánokat emlegette ... csak nem olyan buta módszer ez ...
Szóval nem biztos hogy csak az a jó amit itt ismerünk. Nyilván jó az IS, de érdemes nyitottan hozzáálni a dologhoz.
Az hogy elég-e fél liter egy csónakhoz ... hát, nem tudom. Én vettem annó fél liter Danis oil-t, ami nem nagy tisztaságú, de tungoil. Anno én is azt olvastam róla hogy vízállóságot is biztosít. Beivódik a fába majd kikeményszik. Még van belőle kb másfél deci, de őszintén szólva nem emlékszem hogy majd egy csónaknyi fát dörzsöltem volna át vele. Igaz, én mindig 2-3 rétegben küldtem a cuccot. De ez tuti nem fog leperegni, hiszen beivódik.
Csak egy kérdés: próbáltad már a Tisza menti kis falvakban keresni a régi mestereket?
Én azt tudom, hogy Mártélyon volt egy ilyen faladik készítő mester. De régen volt, lehet már nincs. Mindenesetre az önkormányzatot érdemes lenne felhívni, ezekben a kis falvakban mindenki ismer mindenkit, másrészt nem pestiek, szóval kedvesen segítenek, ha tudnak, nem küldenek el a jófenébe!
Én Mártélyt, Poroszlót Tiszaugot stb tuti megkeresném.
Ki tudja? Európában az emberek jó része nem is tudja, hogy van ilyen alternatíva.
Van egy csomó értelmetlen dolog a világban. Miért használunk drága vízkőoldót sima ecet helyett? Miért nem mosunk olcsó mosószódával vegyszerek helyett?
A racionális része pedig olyan mint a tömörfával szemben a bútorlap vagy a vékonyfurnér. Ha mindenki a világon tungolajat használna, akkor valószínűleg nagyon hamar nem ennyi lenne az ára, hanem százszor ennyi.
Én csak azt mondom, hogy jelenleg ez is egy alternatíva, ami sok helyen bizonyított. Ki kell próbálni és utána célszerű véleményt mondani.
Uraim, az akcióban lévő fúrókalapács mennyire használható betonban? Azt látom max 10-es lyukig, ami otthon bőven sok is, de mégis próbálta már valaki keményebb terepen?
Akkor már csak azt nem értem, hogy miért nem azt használja az egész világ. Ehelyett mindenféle lazúrokat keresgélünk, mikor itt a megoldás. Hogy van ez?
