Bocs hogy csak most válaszolok . Ma is fűrészeltem rendületlenül , sajnos délig hideg van aztán mire bemelegednék addigra besötétedik s megint hideg lesz.
A villanymotrom 1.8 as temesvári már 20 éves szegény ...kondenzátor és csapágycsere volt már de működik hibátlanul . Igaz meg is van kímélve hisz csak nyugdíjas tempóban fűrészelek vele , Úgy van felszerelve a talpdeszkára hogy csak a saját súlya feszíti a meghajtószíjat ha megszorul a fa akkor kissé megemelkedik és pörög tovább .
A cirkulalap 40 cm átmérőjű ennél nagyobbat kár is tenni hisz csak 220 volt van nekem . Gondolkoztam a három fázison is de annak a bekötése ezer eurót surolja s motrot mindent másikat kell vegyek akkor.
Írod biztos rendesen megizzadtam ...hát nem csak annyira öltözök fel hogy kissé fázzak aztán a mozgástól szépen bemelegedek üzemhőmérsékletre :) A fűleim azok meg szoktak izzadni a fűlvédő alatt na azzal még nem tudtam mit kezdeni :)
Az invar 10^-6 onos, az acél 10^-5enes hőtágulási együtthatós. A félméteres "rúd" meg fog görbülni - annak függvényében, hogy a rúd milyen vastag (és ezen belül az egyes "rétegei") lehet megmondani, hogy mennyire. Miután azonos hőfokváltozásra az acél 10x annyit nyúlik, mint az invar, az acél lesz a "külső" (hosszabbik) oldal.
És azt is tudom, hogy ebben pont olyan anyagokat párosítanak össze, ahol kimondottan nagy lesz a hőtágulás eltérése.
De megismétlem: a hőtágulás egy százezredes szorzószám, miközben a nedvességfelvételből származó méretváltozás %os (sok esetben 10%) nagyságrend - azaz ezerszeres a két különböző jelenségből származó eltérés.
utoljára: tudod mi az a bimetall? egy félméteres invar és egy félméteres acél rúdból készült bimetallnak mennyi lesz az egyenestől való eltérése 20 fok hőmérsékletkülönbségre?
Egy csík kevés lesz (csak a pillérléchez elég) mert alul felül is takarni kell. Ezt a nyitott keretet fel is lehet lamellózni a korpusz oldalára. Minden az előzetes terveken múlik.
Tökéletesen értem a dolgot - pont ugyanazt értem alatta, mint Te.
Arra próbáltam rávilágítani, amit azóta is fenntartok, hogy a problémákat nem a hőtágulás okozza.
A pára hatására történő vetemedésnek semmi köze a melegedéshez (bár a pára felvétele összefügg a hőmérséklettel, de ez itt most indifferens) és semmi többet nem mondtam.
409 volt az egyetlen, aki hőtágulásról beszélt, Vajk össze-vissza keverte a hőtágulást és a pára okozta elmozdulásokat.
Ennyi.
Ezzel együtt
1. nincs olyan hőhatás, ami csak az egyik felet érné úgy, hogy a másik esetében ez nem jelentkezne. Ha a vaslemezt -50 fokon ragasztod fel a fára (ilyen hideg Magyarországon nincs, meg ragasztó sem, ami ilyen hőfokon működne), majd kiteszed a napra (50 fokra) akkor lesz benne az összeszereléshez képest 100 fokos eltérés. Bár ennek az életszerű megvalósulása elég közeli valószínűséget mutat a 0hoz, főként egy asztali asztalos szerszám esetén, de legyen. Ekkor a -50 fokot tekintve alapnak és mindkét felet 1000 milliméter hosszúnak feltételezve, +50 fokon a vaslemez nagyjából 1001,2 mm hosszú lesz, a falemez pedig 1000,5 től 1003,5 mm (anyagtól, azon belül iránytól függően - rétegelt lemezre ilyen adatot nem találtam :https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C5%91t%C3%A1gul%C3%A1si_egy%C3%BCtthat%C3%B3) lenne. Bár a wikit nem tekintem nagyon hiteles forrásnak, de most ez volt a leginkább témába vágó - szemmel láthatóan "nagyságrendileg" azonos dolgokról beszélünk - a nagyon nagy elmozduláskülönbséget nincs az a ragasztó, ami fel tudna venni - azaz lereped. Ha pedig csavarozod, akkor egyszerűen a csavar fog a fában lévő lukban utána engedni egy ekkora elmozdulásnak - kiemelem, hogy a két végpont között áll elő a maximális eltérés, tehát az arányos részeknél arányosan kisebb (fele, harmada, negyede...)
2. A hőmérséklet változások során előbb-utóbb elő fog állni a hővezetés, azaz a két külön fél azonos hőmérsékletű lesz - mondjuk a fémes kompozitok, szendvicsek esetén az egykori elmozdulások kiegyenlítődése felé vezet (ezért jeleztem 409nek az állításának valóságtartalmának kétes voltát). A fém-fa kombinációnál a hővezetés kevésbé lesz lényeges, miután a fa rossz hővezető - de ott pedig a hősugárzás lévén fog előbb-utóbb megtörténni a közös hőmérséklet kialakulása. Ekkor vitán felül áll, hogy a szereléskori állapothoz képest lesz elmozdulás a két anyag között - a szereléskori és az adott állapotban meglévő hőmérsékleteknek megfelelően.
3. "Merev" ragasztásról, mint ahogy szögmerev faszerkezeti csomópontról nem tudunk beszélni - a ragasztó éppúgy "rugalmas", mint mondjuk az acél - ha már a hőtágulás nagyságrendjéről beszélgettünk.
4. Az általad is említett deformációs történet nem a merev ragasztásnak, hanem a fa anyagából (pld tölgy-fenyő) és szerkezetéből (szál-sugár-bütü) adódó "irányfüggések" eltéréséből adódik. Ezek kompenzációja az a szakmai tudás, amiről itt sajnos elég kevés szó esett - pld egy fílungbetétet hogyan teszel bele a keretbe - hol ragasztod, hol hagyod szabadon, milyen tágulási helyeket teszel bele, stb.
5. Végül a hőtágulási nagyságrendek: a hőtágulási együtthatók többnyire 10 a mínusz 5 hatványon szerepelnek - egy fokra vonatkoztatva. Ebből jön ki az 1 méter (1000 milliméter - 10^3) * 100 fok (10^2) szorzásból az 1 mm tágulás. Tehát, ha nincs meg a 100 fok eltérés, máris csak tized milliméterekről beszélünk, ha nincs meg az 1000 milliméter, máris csak a tized töredékéről.
Én pedig erről (hőtágulás) beszéltem végig.
AZ pedig, hogy a te előszobafalad 25 centit deformálódott 60 centin az számos oknak lehet az eredménye, de egynek bizonyosan nem: a hőtágulásnak.
Végül: ha egy fém kompozit szerkezet hajlamos arra, hogy a hőtágulástól befeszüljön és ettől - pld ív és húrhossz eltérése miatt - jelentős deformációt szenvedjen, akkor az egy rossz konstrukció eredménye (lásd a csapágyazásról írt "esszémet"). Ezzel együtt, tudjuk, hogy lokálisan, hosszú vasszerkezetek esetén hegesztéskor előállhat a hőtágulás miatti deformálódás, de akkor meg rosszul hegesztett a kolléga és ez megint csak az adott kérdés keretében tárgyalandó dolog. MInt ahogy arról sem beszélünk, hogy egy stellert meghajtok, majd melegre teszem és kijelentem, hogy a melegtől hajlott el... :-)
Megmondom én mivel síkosítottam az enyémet, igen olcsó és mindenkinél könnyen beszerezhető anyag:
- semmivel.
Ugyanis ilyen kicsi fafelületnél szerintem tökmindegy hogyan csúszik, úgyis vagy:
- a szögvezetővel/kézzel (keresztvágásnál)
- tolófával/kézzel (hosszvágásnál)
hajtod át a cuccot a betéten, és nem méternyi hosszon. Így nem oszt, nem szoroz hogy van-e síkosítva. Én max. vmi beivódó keményolajat javaslok. Meg különben: újracsinálni beletelik vagy 15 percbe, de legyen max 25, én ezért sem foglalkoztam vele sosem. (még az első home made betétet nyúzom).
Ha kizárunk sok hibalehetőséget, akkor előbb utóbb eljutunk a megoldáshoz. Állítgasd a pisztolyt, vagy kérj meg egy autófényezőt, vagy valakit aki profi a fújásban, hogy állítsa be neked.
120-assal csiszoltam ahol lejavitottam, de mindegy neki hova fujom, ilyen pottyos. Szerintem nem a felulet miatt, papiron is ilyen pottyos lesz. Valahol mar a fujasnal problema van.
Amugy ahogy irtam mar mindenhol van legalabb egy reteg ecsettel felvitt reteg a feher festekbol, ebbol azt gondolnam, hogy a Boroka mar nem igazan valtoztat a helyzeten.
fóliázott mdf pillérléc? nagyon nem értem miről írsz, de aztán leesett hogy modern konyhabútorról. és mivel az ajtók rácsukódóak, nem mehet a korpusz élére a léc mint egy normális bútoron. hát oda tényleg teljesen más megoldás kell.
én vágnék egy csík bútorlapot, arra feltenném a lécet hátulról csavarozva, aztán az egész megy a helyére, és a szekrényből belülről csavar a bútorlap csík élébe.
Megcsinaltam igy a tesztet, szepen dolgozik, nem bugyborekol egyaltalan, szepen fogy kifele a tartalybol, ahogy allitom a festekmennyiseget az is lathato.
Szep kodpara szeruen jon ki a viz latszolag.
Pisszego szaggattot hang sincsen, egyenletesen fuj a pisztoly.
És ezt a szeget hova üti? A pillérléc a két szekrénytest közé megy mögötte nincs semmi. Hátulról pipaléccel vagy vinklivassal szokták feltenni. Még a pillérléc szélességével egyező nyitott keret is lehetséges és ehhez hátulról csavarozni vagy ragasztani. Ezeknek az anyaga legtöbbször vákuumfóliás MDF a természetes fa veszett drága. Én csak ezekkel a módszerekkel láttam felrakva.
De, azzal is probaltam, az is katasztrofalis volt, az amugy sem fedo es nem terulo festekbol ugy meg keveset is sikerult felvinnem, olyan volt mintha csak egy kis kodpara ment volna a fara :)
Meg kenyelmetlen nalam guritani, mert van a fa leceknek egy kis ivuk, szaliranyban lehetetlen szinte szivacshengerezni emiatt (vagy inkabb roppant kenyelmetlen)
Nekem az jó volt, utoljára pont azzal martam, távtartóval. De igen érdekes ez is. Ha tényleg nem egy filléres csavar lenne, az ember viszzaküldené gariba.... :-)
Ezzel a garanciával csak az a gond, hogy rettentően hosszadalmas. Fel kell küldeni (nekem vidékinek) pöstre, a trans-o-flex telephelyére, ahol van egy uni-max begyűjtőhely. Innen havonta egyszer(!) viszik vissza kamionnal a cuccot csehországba talán. Majd ott esetleg megnézik, vagy kapásból küldenek egy másikat (ez opció volt, kértük is, hogy ha lehet cseréljék) És a következő kamionszállítmánnyal küldik pestre, onnan meg gondolom megint trans-o-flex hozza vidékre. Szóval idén már nem biztos (de ne legyen igazam) hogy újra a kezeimben lesz a gép.
"Tikkurila Valtti Opaque-al kezdtem, de ott elkezdett legorbulni a szam szele: nem fedett szepen" - mert lazúr. Bazi drága - nekem speciel nagyon bejön, de ha fedőt akarsz, ez nem lesz jó. Tavaly ezzel gurítottam a teraszt - szivacshengerrel nem próbáltad fújás helyett?
"Probaltam sima vizzel fujni, teljesen nem tudom felforditani mert kifolyik a tartalybol (felsotartalyos pisztolyom van), nekem szemre szep kodparanak tunik ami ugy kijon."
Félreérted. Víz a tartályba, tartály a térded magasságában fedő nélkül és a vizet csak úgy fújod ki a vakvilágba folyamatosan. Felülről belenézve a tartályba bugyborékol-e a víz. És ilyenkor a pisztolynak is érdekes pisszegő szaggatott hangja van.
"Azt nemt udom hogyan emeljem a nyomast a pisztolynal :) Nekem van ez a multikompresszor, radugva a pisztoly, es annyit tudok szabalyozni hogy a pisztolyon van legmennyiseg allito csavar."
Van SATA-ban sokkal drágább és sokkal kisebb és szebb de az túllövés. :)
"Nyilvan a porlasztas nem tokeletes, ez egyertelmunek tunik, csak nem tudom mitol: geptol, nyomastol, pisztolytol, beallitastol, vagy magatol az anyagtol."
Nem néztem be semmit. Két csavart kell meglazítani, bedugni a fejüket egy-egy likon, majd megszorítani - ez eddig nem bonyolult. A kettőből az egyiknek a feje nem megy át a lyukon ahova dugni kellene - itt elakadtam, próbálkoztam így is meg amúgy is, majd mondtam pár szép őszinte szót mikor kiderült, hogy nem én vagyok a béna.
Nem hiszem, hogy annyira ismernének, hogy direkt megszívassanak inkább a tajvani szabványok nagyvonalúságának,esetleg szimpla trehányságnak tudom be a dolgot. Mindkét csavart kiszedtem és szemmel látható volt az eltérés a fej átmérőjében. Hiába a matica, ez kicsit megrendítette a bizalmam - remélem, hogy több meglepi nem lesz már.
Szoval az elektromos akkor felejtheto ha fafestes, vagy butor ujrafestes (en ezekben utazom :)) a cel?
Probaltam sima vizzel fujni, teljesen nem tudom felforditani mert kifolyik a tartalybol (felsotartalyos pisztolyom van), nekem szemre szep kodparanak tunik ami ugy kijon.
Es mondom, az oldoszeressel tegnap papiron ujra megprobaltam, es az jo volt.
Azt nemt udom hogyan emeljem a nyomast a pisztolynal :) Nekem van ez a multikompresszor, radugva a pisztoly, es annyit tudok szabalyozni hogy a pisztolyon van legmennyiseg allito csavar.
Probaltam allitani de nincs igazan hatassal. A pisztolyomon meg lehet szoraskepet meg festekmennyiseget allitani. Ha kicsi a festekmennyiseg akkor egyszeruen csak kevesebbet pottyoz, de pottyoz.
Nyilvan a porlasztas nem tokeletes, ez egyertelmunek tunik, csak nem tudom mitol: geptol, nyomastol, pisztolytol, beallitastol, vagy magatol az anyagtol.
Es sirva fakadok hogy kozben a supralux oldoszeres meg szepen megy belole kifele, ahogy megkapja az Opaque-ot elkezdi ezt a szemetet szorni.
Lehetseges az hogy az Opaque-hoz joval nagyobb nyomas kell, vagy nem is megy ki HVLP-bol, vagy mas technika kell a szorasahoz?
De hat meg ecsettel sem tudom szepen felvinni.
A cellkolor bezzeg mukodik, csak azt meg hiaba festem fel, szerintem 1-2 ev alatt repedezni kezd es lejon, ez a tapasztalatom.
