Egy fiók becsukásához miért a korpuszt akarod mozgatni? A fiókod fogod és a szekrénysor fog hátracsúszni? Ez azért elég "nem szokásos" eljárás, még egy metrikus asztalostól sem... :-)
Ha egy fiókot kézzel kihúzok és ezzel felemek egy súlyt (nem csigasoron, hanem legfeljebb egy egy terelő csigán keresztül), akkor elengedve, az bizonyosan behúzza a fiókot.
A "pucuka" pedig arra kell, hogy a kinyitott fiók nem automatikusan csukódjon be, ha elengeded.
Miután az ellensúly a behúzott fiókat is ugyanakkora ewrővel húzza, minta nyitottat, így a homloklapokra ragasztott, mart horonyba szorított tömítő élgumik pormenetes zárást tudnak biztosítani.
Az áttételes csigasoroknak (mozgócsigasor, stb) az a bajuk, hogy az erő * elmozdulás állandósága miatt vagy sokkal hosszabb úton mozognak, vagy pedig fordított használat esetén (ezt véltem felfedezni a mellékelt képeden) a csigáknál ébredő súrlódási erő olyan nagy lesz, hogy hihetetlen módon megnő az ellenállásuk (ez most nem vicc!)
Igen, volt ilyen "ellensúlyos" próbálkozásom - csigákkal, légfékekkel, golyós-csúszkákkal, mindennel - de nem szerettem ahogy ment.
Ráadásul nem zárásra, hanem nyitásra működött volna - vagyis a bútor alsó szoknyáját (a szoklit) finoman bárhol megrúgva - jöjjön ki a korpusz.
Ez a mechanika működött is, csakhogy:
Ahhoz, hogy megbízhatóan, lendületesen mozgassa a korpuszt - meglepően nagy ellensúly kellett hozzá.Több kiló.
Ez viszont elég kellemetlen volt visszatoláskor, mert nem lehetett ám csak úgy "csípőből" visszaküldeni, hanem bizony jó erősen vissza kellett tessékelni - egész kattanóig - hogy ott is maradjon.
Nem volt rossz ötlet... de a gyakorlatban nem úgy működött, mint ahogy azt papíron (képernyőn) tette :-)))
(a képen a deszkamodell - csúszka-mechanika+légfékek+csigák meg miegymás látszik - ezen történt a tesztelés)
Köss rá egy madzagot és egy ellensúlyt - az "ingyé" behúzza a fiókot (a rugó azért nem jó, mert a nyitással arányosan egyre erősebben kell húzni - a gravitáció pedig állandó...)
Ha meg teszel rá egy ütköző pucukát, akkor niytva tud maradni a fiók.
Ennél a vágásnál is szerintem lehetne azt alkalmazni hogy két részletben közben megfordítva a fűrész forgásával megegyezőn tolni az anyagot. A tolásnál nagyon vigyázni hogy ne röpüljön az anyag. Szerintem így nem lesz szálkás.
Mivel gérvágóm nincs, a bevágásokhoz is ki kell találnom valamit.
Olyasmire gondoltam, hogy készítek egy "L" keresztmetszetű támasztó sablont, aminek a függőleges lapjához rögzítem a köteget, és így tolom át a körfűrészen. T.k. gérvágás "fejjel lefelé", afféle "ha ló nincs, a szamár is jó" módszerrel. De ezt még majd kikísérletezem.
"keresztben miért nem asztali körfűrésszel???????"
Jó kérdés... Nem tudnám megindokolni. Talán azért jutott eszembe, mert már régen megvettem a speckó szúrópengét, és még egyszer sem használtam. :o)
Persze. Logikus, hogy ha a hosszvágást körfűrésszel abszolválom, akkor keresztben is azzal vágjak.
A gond a tábla felcsíkozásával van. Ott ugyebár mindíg csak egy réteget vágsz, ezért körülményesebb alátétezni. Bár egy farost táblával ez sem megoldhatatlan. Vagy félbevágom, egymásra teszem, újra félbe vágom, egymásra teszem, és alulra meg mindíg marad egy réteg farostlemez.
Marius Hornberg csinált ilyeneket, youtube-n keress rá. Az asztalidra csinálj egy kis tologatósat, és mindenképpen azon vágd keresztbe, a zizegőt (dekopírt) felejtsd el ha csak lehet.
- a nullásbetét sokat segít, pláne ha síkban van az asztallal.
- kell egy jó sűrűfogú lap, ha van pénz akko ilyen trapéz-kocka fogazású, és hajrá.
- ha keresztben nagyon rojtol, akkor be lehet karcolni előre késsel, vagy lehet alátenni egy hulladékot és azzal vágni. ha sok egyformát csinálsz, akkor úgyis egyszerre vágsz többet, csak az alsó lesz rojtos. ha tolóasztalon vágod keresztben, akkor a tolóasztal egyben a nullásbetét ugye.
- hosszában vágáskor segít, ha a lap csak éppen lóg ki.
- az élét picit úgyis meg kell csiszolni, azzal pont eltűnik a csúnya.
Én is csináltam ilyen tárlókat sógornak a kőzeteihez.
Elég nagy szívás, de én úgy oldottam meg, hogy a hosszvágással elvágtam szalagokra a táblát, majd a keresztbe vágáshoz kötegbe fogtam őket, és még egyet az alsó alá. Ez a legalsó lap nem rétegelt, hanem egy darab hulladék farostlemez, maradék bútorhátlap.
Ekkor egymást támasztják vágáskor, nem töredezik ki. Én úgy csináltam a rekeszeket, hogy a rács elemei ráadásul egymásba is csúsznak, merőlegesen, tehát mindegyiket félútig be kellett vágni anyagszélességben.
Ezt a bevágást már a gérvágón abszolváltam, hasonlóan mint a keresztvágást, kettesével-hármasával összefogva, és egy hulladékot az utolsó mögé rakva ment a dolog.
Aránylag finom munkához kellene. Falra akasztható, illetve fiókos tárlókat akarok készíteni a gyűjteményeink számára. Vagyis 4-5 mm-es anyagból 30-50 x 300-500 millis rekeszosztók, 8-10 mm-esből meg a keret, ill. fióktest.
Hosszában (praktikusan ez szálirányú lenne) asztali körfűrésszel vágnám, keresztben meg dekopírral.
Utóbbihoz már vettem lapot, az említett katalógus által erre a célra ajánlott T101BIF-et, de még nem próbáltam ki. (lustadisznó...) :o)
Rémlik, hogy valaki jó régen beszúrt ide egy képet bútorlaphoz való körfűrészlapról. Úgy emlékszem, egészen speckó fogazása volt. Megpróbáltam visszakeresni, de eddig nem találtam meg.
A Bosch katalógus laminált anyaghoz is ugyanezt a T101BIF szúrópengét ajánlja, így aztán feltételezem, hogy a bútorlaphoz való körfűrészlap jó lenne a rétegelt lemezhez is. (Ezért szerettem volna megtalálni a körfűrészlap-katalógust.)
A száraz fát gyakorlatilag látható füst nélkül tudom elégetni a kazánomban. Egy tenyérnyi forgácslappal viszont fekete felhőt eregetek. Teszem a kukába jobb híján.
Ettől még nem égetünk sem bútorlapot, sem egyéb szart.
Tegyük hozzá, hogy kicsiny falumban is minden télen feketén füstölnek a kémények, de amikor meg körbekérdezek, hogy a tisztítás után ki vinné el az erdőnkből a gallyat akkor mindenki behúzza a nyakát, dolgozni kell vele. Tavaly annyi gally kijött, hogy két család fűtött vele egész télen és ezért 50 km távolságból jöttek, mert helyben senkinek nem kellett.
Ugye már előttem kifejtették, hogy a szegénység és a megmagyarázzuk, ohgy ezt a szart is eltüzeljük messze nem ugyanaz.
Én meg abban látok problémát, hogy külön embereket foglalkoztatunk, külön erőforrásokat kötünk le olyan dolgokért amik egyáltalában nem lennének szükségesek, közben bőszen "zöldülünk"...
Erdőket telepítünk, majd feldolgozzuk kizárólag azért, hogy azt elégessük. Mivel ez üzlet így már csak azt kell elérni, hogy kötelező tegyük azt, hogy ezeket KELL használni arra pl., hogy ha fázunk akkor meleget adjon...
Tipikus "nyugatiermber" megoldás ez...
Ha nincs problémám majd csinálok, és felajánlom a megoldást is rá. Már csak azt kell megoldani, hogy az adott emberek akik ezt használnák maguk követeljék, hogy ezt használhassák...
Eljöhetnél egyszer ide hozzánk, mikor a szomszéd utca lakói az egyetlen hasonszőrű fickótól fuldokolnak télen, mivel hasonló dolgokat éget. Az utcán alig lehet elmenni, annyira torokkaparó a fekete füstje belélegezve. És igen, nagyon sokszor olyan az időjárási helyzet, hogy leszáll a füst.Mindent eléget, amit talál, és ÖSSZESZED, és nem azért mert nem tud rendes fűtőanyagot vásárolni. Egy kétszáz négyzetméteres családi házban laknak ketten. Egy alkalommal egy teherautónyi használt cipőt öntöttek le a kapuja elé, azt hordta be talicskával a kamrába!!!!!!!
A lakótelepi távfűtéses környezetből könnyú lebarmozni azokat, akik nem szeretnének tüdőrákban meghalni.
A forgácslapban levő műgyantáról pedig soha senki sem fogja bebizonyítani, hogy virágos rétillatot eredményez az égetése.
Bizonyos szinten egyetértek veled, de például a maradék forgácslapot újra le lehet darálni, és mehet vissza az újonnan gyártott forgácslapba teljes terjedelmében, mindenféle természeti basztatás nélkül.
Szóval etéren nem értek veled egyet.
Sajnálom.
Meg azért van itt néhány egyéb aspektusa is a dolognak: jelesül például az, hogy annak a két idős embernek nincs egyetlen gyereke sem, aki esetleg segítene nekik tüzifát vásárolni? Nem akarok nyúlkálni mások zsebében, de nem kellenek szofisztikált adathalászati eszközök ahhoz, hogy ki tudjam mutatni, hogy a fiuknak közel háromszázezerért van előszobabútora, miközben anyuéknak meg nincs tüzelőre való?
Már bocsásson meg a világ, amiért ebben problémát látok
Nekem az a meglátásom, hogy ezekért az eszement rendelkezésekért nem elsősorban a kapzsi, haszonvadász (pl. malackajagyártó) ipari háttér a felelős - mert ők csak a haszonélvezői az idiótaságnak.
A dolgok gyökere a túlburjánzott adminisztrációban és bürokráciában keresendő - amelyik a saját létét igazolandó, újabb és újabb veszélyforrásokat kell kitaláljanak - amelyek ellen majd jól kidolgozhatják a védelmi szabályrendszert - évekig és busás fizetésekért.
Amikor aztán kijön az új szabály - az ám az igazi eldorádó a gyártóknak - akik (jól értesültek lévén) már a szabály megjelenése előtt jóval felkészültek az új és felesleges termékek gyártására, amivel természetesen elsőként nyerik meg a fasza, zsíros (főként állami) tendereket.
A kisnyugdíjasok meg.... hát számukra majd felállítunk egy "Időskori megfagyást-elkerülő védelmi bizottságot" - elnökkel-alelnökkel-operatív igazgatóval, székházzal, szolgálati kocsikkal, terepjárókkal, százmilliós költségvetéssel - akik majd benyújtják az idevágó jelentést az illetékeseknek. Majd.
szia . van még egy olcsó fűtési lehetőség . Két tégla kell hozzá és gázolaj abból napi kb fél liter. beáztatod éjjelre a téglát gázolajba egész éjjel égeget aztán a másikat ...nappal meg az emlitett fahulladékok is mehetnek továbbá ha van fenyőerdő a közeledben a ,,bulgár,, traktorodat egy fél óra alatt tele tudod gereblyélni fenyőtobozzal annak is nagy a fűttőereje ...
Egy távolabbi szomszédom eltüzelte a konyhaasztalt : azt mondta hogy ha nincs mit enni asztal se kell ...
