Az olaj mélyebben beivódik, de kevésbé ellenálló felületet képez, mint a viasz. Az meg nem szivárog mélyebbre, de nagyon jól véd kívülről. A híg folyós viasz az szerintem a kettő közötti átmenet. Nekem olyan van, aminek a konzisztenciája a dermedt sertészsírhoz hasonló. Ez jó kemény felületi védelmet ad.
Szerintem a legjobb megoldás, ha az olaj minél hígabb, mert annál mélyebbre bejut, ezután várni 1-2 napot, majd a keményviasszal megadni neki a külső elenálló réteget. Vékonyan felhordani, majd polírozni minden egyes réteg között.
én auro-val csináltam. színezett olajjal, és utánna viasszal. az én viaszom is egy ecsetelhető híg valami volt. két nehézség volt, amire rá kellett érezni:
- az olajban a szín leülepedett, keverni kell hogy egyenletes legyen. csicsogósra beecseteltem, és visszatöröltem. nem szabad várni sokat, mert megköt rétegnek és tök más lesz a színe mintha csak a beivódott marad rajta
- a viasz felhordása és felpolírozása között eltelt időtől függ hogy mennyire lesz fényes. minnél többet vártam annál nehezebb elpolírozni de annál fényesebb lesz.
Natúr fa ajtót szeretnék viasszal kezelni. Sose csináltam még ilyet, tanácsot tudna adni hogy mi a különbség az olaj és a viasz közt? A neten azt írjak hogy az olaj beszivárog a fa belsejébe és belülről védi a viasz pedig külső vízlepergető réteget képez közben védi a fát. Szóval lenne pár kérdésem:
Lehet külön-külön is használni őket csak olajozni vagy csak viaszolni?
Ha igen, akkor kinézetben mi a különbség az így kezelt felületek közt? Mit tanácsolnátok inkább beltérbe?
Sok helyen a neten a viaszt is literre árulják, ez kicist tévesztőnek tűnik míg máshol úgy írnak róla mintha az valami szilárd anyag lenne. Itt szlovákiában leginkább a Xyladecor vagy az OSMO termékeit tudom beszerezni amik nagyon úgy néznek ki mintha folyékony állagúak lennének.
Ez a felület nagyon tetszik, persze biztos függ a fa fajtájától is, milyen fa lehet ez és mivel kezelhették?
Egyébként megvettem a Makita BO3711 rezgőcsiszolót, nagyon jó vele a munka örülök neki hogy jó tanácsot kapta és áldoztam rá kicit többet és lett egy Makita.
Köszi, szerintem tudom melyik utca lehet. Egy felülről egyirányú, a posta is ott van. Holnap lehet, hogy eltekerek arrafelé, ha nem lelem kérdezősködöm egy kicsit a helyiektől.
gyerekként láttam vele szenvedni a nagyokat. egy kézi gyalugéppel sokkal gyorsabban és egyszerűbben megcsinálom ugyanazt.
azt mondod a Te gépednek az asztallemezében van lépcső a gyaluláshoz? akkor az sokkal korrektebb, amit én láttam használni arra nem tették fel azt a lemezt csak a fűrészeléshez.
Hát ennek (mármint a jófogáson lévőnek) valóban nincs semmije, de annak (mármint az enyémnek) minden gyári tartozéka megvan. És még csak nem is rozsdás. :o)
Ha figyelmesen olvastad, magának a tipusnak a használhatóságáról írtam, nem konkrétan erről a MÉH-telepi példányról. És szerintem senki sem mondta, hogy tökéletes, én is a korlátozott használhatóságáról beszéltem. De használható, és jól használható.
Neked van/volt ilyened? Már csak azért, mert annyira határozottan próbálod bebizonyítani, hogy semmire sem jó, hogy ezt csak személyes rossz tapasztalatok indokolhatják.
Persze, közel sem olyan hatékony és kényelmes, mint a százezer forintos gyalugépek, de egy hiánytalan és hibátlan példány ár-érték arányban verhetetlen. Persze, ajtót-ablakot-franciaágyat nem lehet vele gyártani, de nem is erre találták ki.
Ez egy kezdő barkácsgép, ami a későbbiekben átlényelgülhet valamiféle kisegítő eszközzé, esetleg átalakítható valamilyen kis célgéppé. (Ahogy szintén említettem, a sok-sok évvel fiatalabb második példányom nekem is hasznavehetetlen. Egyszerűen mindenét elméretezték, elfuserálták. De kis bütykölés után csempevágónak tudtam használni, amikor építkeztünk.)
A jófogásos képről hiányzik az a "mukaasztal" (egy speciális kialakítású vaslap), ami egyik állásában gyalulásra teszi alkalmassá a szerkentyűt, a másikban meg minden egyébre (eltakarja a késeket). Ebbe fixen van préselve egy kb. 1mm-es fogást biztosító felület.
Persze, a késeket lehet(-ne) mélyebb fogásra állítgatni, és egy lemez-rátéttel hozzáigazítani az asztalt, de az eredménnyel kapcsolatban vannak kételyeim... :o)
Hacsak azért nem, mert ez dögnehéz, stabilan rögzíthető a munkapadra, nameg van hosszvezetője, és rugós késtakarója. Nem hasonlítható össze egy kézi gyaluval, ahogy az állványos fúrót sem hasonlítgajuk a kézihez. Másra való.
Én jobb híján száldeszkákat is gyalultam vele, persze arra nem való, de rövidebb lécek gyalulgatására nem rossz.
Ha valakinek csak ritkán van rá szüksége, és van ideje pepecselni, akkor ez nem feltétlenül elvetendő alternatíva. Pláne, ha az embernek nem dagasztja a zsebét egy köteg húszezres, amibe egy modernebb barkács gyalugép + egy asztali körfűrész + egy barkács eszterga kerülne...
Ha találnék occsóért donort, én is megjavítanám a sajátomat, mert kisebb, túl nagy pontosságot nem igénylő munkákhoz nagyon praktikus. (Az a gáz, hogy sok változata készült, és már csak szerelés közben derülne ki, hogy csereszabatos-e az alkatrész.)
De hangsúlyozom: ha csak annyi van meg belőle, ami a jófogáson látszik, akkor ötezernél egy fillérrel sem szabad többet adni érte, és azt is csak akkor, ha egyébként hibátlan, nameg ha van az embernek ideje/kedve szarakodni a használhatóvá alakításával. Mert a képen látható hiányosságokkal sem gyalulni, sem fűrészelni nem lehet vele, és valószínűleg a túloldalára nincs felszerelve a hosszlyukmaró adapter sem.
Erről a műanyagra fújáról csak annyit, hogy nem feltétlenül rossz valami attól, hogy műanyag.
Nem ritkán egy műanyag többet tud mint az alu. Példaképpen. Autó. Megnyomták az elejét és a müa kerékdobbetét hozzáért a váltóhoz, amit addig "simogatott", hogy kilyukadt és elfolyt az olaj. A dobbetéten nyoma sem volt kopásnak.
Ha jól látom, ez még a régebbi konstrukció, ennek öntvényből van a "csapágyháza". Feltétlenül meg kell nézni, hogy nincsenek-e rajta repedések!
Egyébként masszív szerkezet, és az akkori orosz 370W nem ugyanaz, mint a mai kínai 370W.
Persze, nem egy erőmű, de a gyalu kis fogásokkal, teljes késszélességben is viszi a fenyődeszkát. Collos vastagságig a fűrész is jó, persze normális lappal. Az eszterga-adapter az egyszerűsége ellenére elég jó, csak a késtartót kell megtoldani. Persze, erre is érvényes a nyugis tempó, és komolyabb dolgokra gyenge. A hosszlyukmaróját sosem próbáltam ki, valahogy nem került rá sor.
De az eredeti tartozékok nélkül nem adnék érte ennyit.
Én sokat használtam, amíg az említett öntvények egyike valami anyaghiba miatt el nem repedt.
Aztán vettem egy újabb verziót, na az már xart sem ér.
Egy biztos: Metabo KS210-zel kapcsolatban bármelyik fórumon találsz néhány szalonképtelen gondolatot, azt semmiképpen ne. A 216 állítólag más konstrukció. A gérvágók királya a DeWalt, ha igaz, néha vannak használtak is jó áron, főleg külföldön. Nekem kék Bosch van, olyat is vehetsz bátran.
Güdére néhányan esküsznek, néhányan szidják, nyilván van nekik is jobb/rosszabb gépeik.
Azért ez nagyon nem ugyanaz :-) Krisztus előtt sok évvel mi is vettünk a lengyel piacon, egyébként jó kis ruszki (ukrán?) masinka.
Nemrég találtam meg a pincében, agyonrozsdálva. Be akartam kapcsolni de csak nyekkent egyet. Gondoltam a késtengely be lehetett állva, kiszedtem a motort/ékszíjat, na úgy a moci elindult és szép csendben zümmögött. Szóval nagy túlélő, de csak 370 W-os:
Tölgypallóra ne gyúrj vele :) Illetve a hirdetésben nem látom azt a vaslapot, amit akkor teszel rá amikor nem gyalulsz és kvázi "fűrészasztalként" funkcionál. Anélkül nemigen fűrészelsz vele. Persze lehet is hozzá csinálni ha nagyon akarnál.
Azért ha egymás mellé teszem a Hyundai-t 16-ért meg ezt a kis ruszkit 15-ért és muszáj lenne megvennem az egyiket, nem kérdés hogy a Hyundai a nyerő. Meg kell kérdezni az eladót hogy a késszorítók megvannak-e, azért az nagyon nem árt, valóban :) Vezetőt lehet hozzá eszkábálni, szóval 16-ért nem tűnik rossz vételnek, persze meg kell nézni közelebbről, nincs-e elrepedve mondjuk az ékszíjtárcsa, ékszíj milyen állapotban van, stb .. mert ha még 20-at rá kell költened, 40 környékén tuti kapsz "egyben" lévőt is.
