Az X-faktorban volt vagy 3 éve egy ilyen LCD-asztal, amin Gesztiék újjal mozgatták a versenyzők fotóit, hogy "ez marad, az megy a levesbe, stb."
Épp el is gondolkodtam rajta, hogy vajon mennyibe kerülhetett egy akkora méretű érintőképernyő, amit 4 ember kényelmesen körbeült? Pláne 3 évvel ezelőtt !!!
Egyben hadd zaklassalak még egy kicsit: ezeket a gépi" lombfűrészlapok" ugyanazok, vagy sokkal testesebbek, mint a "keretes" kézi lombfűrészeké?
Hosszra mások?
A guggolóba beírtam, de csak olyan "pici" képeket láttam, ahol se hosszukra, se az arányaikra nem tudtam következtetni. Arra emlékszem, hogy gyerekkoromban azért ezek pattogtak rendesen...
Természetesen nem ilyen "igénytelen" kivitelben - de ezek a vikingek azért tudnak valamit... :-)
Nagy valószínűséggel, azrét volt egy kis brazil aláfestő zene, hogy ne halld, amint a fejed is rezeg a zajoktól.
Egyébként ilyen spanyol/portogul nyelvű dolgokat hogyan találtok meg?
Láttam arab ékszerészeket, akik "sufnituning" körülmények között hihetetzlen dolgokat csináltak: kézzel lábbal kalapáltak, pontoztak, díszítettek, mindössze valami keményfa alapot használva mindösszesen egy maréknyi szerszámmal.
Sziasztok! Még nem írtam ebbe a fórumba, új vagyok itt! Van e itt olyan ember aki gyártott már vagy rendelkezikszekrényággyal? Kíváncsi lennék hogyan építhetőegy ilyen legalább 160x 200 m es.Milyen vasalat kell hozzá meg milyen méretű bútorlapokból rakható össze! Köszönöm ha valaki segít!
Működne az ötleted, de a hatásfoka csak keveset javulna, mert a csőventilátorból relatív kicsi sebességgel áramlik ki a levegő így nem tud akkora levegő tömeget megmozgatni a ventúri csőben.
nincs ingyenebéd. sok levegő megmozgatásához midenképp nagy teljesítmény kell. ha a 19W ventit lagymatogon tudja pöszögtetni a levegőt, abból sehogy nem lesz szélvihar.
a venturi cső annyit csinál, hogy a kis tömegáramú ámde nagy sebességű áramlásból nagy tömegáramú kis sebességűt csinál. képzelheted hogy a 400 baros patronból mekkora sebességgel áramlik kifele a levegő! egyszerűen azért csinálják így, mert így kicsi tartály elég.
Egyépként azt is fel szokták tüntetni hogy milyen hangos?Vagy csak némelyik gyártó?Jó lenne kifognom egy halkabb tipust használtba,igaz hogy a műhelyen kivűl lesz egy másik helységbe,da akkor se szeretném hogy üvöltsön!!Oda a kis helységbe szoktam bezárni azokat a dolgokat amiknem nem szeretem a hangját :) Kompresszor stb.
Na az azér durva!!Hú de megbüntetném az ilyen gyártót aki ilyen szart gyárt,az oké hogy tele vagyunk minősithetetlen kinai szarokkal (de hogy oké),na de egy pórszivót nem ezért vesz meg az ember!!
A felségem pár éve vett egy kis aranyos porszívót, mondtam neki, hogy az egy nagy rakás szar lesz, de nem hitt nekem. 5 perc pórszívózás után leold a hőkioldója a gépnek, és csak kb 15 perc hűlés után lehet újra elindítani. Az 5 perc egy szoba alapos porszívózásához sem elég nála, így egy szoba kitakarítása akár egy órát is igénybe vehet ezzel a szar porszívóval. Nemrég vettem az aldis konnektoros porszívóját amit a gépek indítani is és leállítani is tudnak. Na azzal nem egy szobát, hanem az egész emeletet végig tudja takarítani 15 perc alatt.
Nem semmi. Ezt a módszert nem lehetne bevetni például páraelszívóknál? Nem szó szerint így, hanem egy csendes, de levegőt kellően fújó kanlux 19w-os 100-as csőventillátorból befúvatni a kürtőben levő venturiba, ami ugyanígy magával ragadná a környező párás levegőt, de nem észveszejtő páraelszívóhanggal. (a kihúzhatósok amúgy áramlás tekintetében egy csődtömegek)
A sima falú cső egyértelműen jobb lesz, azt már coanda is megmondta. A 90 fokot viszont kerülni kell a lefolyócsőnél, inkább két 45 fokból kell összerakni a kanyart.
De jó téma van teritéken,(elszivó),ma már bele kezdtem én is,holnap már fejleményekkel jövök,remélem nem szaladok egy hibába se bele és tökéletesen fog működni.
Ezt nm gondoltad végig. Persze hogy fel tudná fújni, de gondolj bele, mikor használják a vészcsúzdát. Akkor amikor kényszer leszállás van és esetleg sérült a gép is és ömlik a kerozin is ki a szárnyakból vagy a törzsből. Na egy ilyen helyen egy piroteknikai patron szép kis tüzet vagy robbanást tudna csinálni. A replőkre csak olyan anyag építhető fel ami lángálló, azaz magától nem ég hanem kialszik. Ez alap követelmény minden anyagra amit a gépre felépítenek. Még a szőnyegpadlónak és az üléshuzatoknak illetve a szivacsoknak is lángállónak kell lennie, ráadásul ezt úgy kell tudniuk, hogy toxikus anyagot, füstöt nem bocsáthatnak ki akkor sem ha ég még.
A lángállóságot vizsgálnunk is kell amikor új fajta szövet/szőnyeg/függöny....stb érkezik ami még nem volt.
Annyit kiegészítésként a teljesen jó leírásodhoz, hogy Hirsch Lajos: Porelszívás, porleválasztás c. alapművében minden gyönyörű szépen le van írva. http://antikva.hu/fizika/porelszivas-porlevalasztas-28 Egyedül a Thien -Baffle nincs benne (annál számomra csak a köríves kivágás szélességének a méretezése nem teljesen világos)
Én nem vettem még, mert amit én kinéztem magamnak hogy egy jó kis gép az cirka 700.000-be kerül. A 25.000-es gépek meg nem igazán nyerék meg a tetszésemet a lemez asztalukkal. A külföldi fórumokon is rendre szidják ezeket a lemez aszalos gépeket, hogy attól képes elgörbülni az asztaluk, hogy rátámasztja a csuklóját az asztalra. De már az is elég, ha elhajlik egy kicsit és így már nem lesz függőleges a vágás. Az olcsó gépek rezonanciája is jóval nagyobb mint az öntöttvas 700.000-es gépé, több órán át fűrészelgetni egy rezgő asztalon ami szétrázza az ember kezét, nem egy nagy öröm. Két féle végkialakítású (befogású) fűrészszál van, a kereszt tüskés amit csak egyszerűen be kell akasztani egy kampós villába és van a hagyományos egyenes fűrészlap amit csavarral kell rögzíteni. A csavaros előnye az, hogy olcsóbb hozzá a fűrészszál, és ha letörik belőle egy kisebb darab akkor is lehet még használni. A kereszt tüskésnél ha eltörik a száll akkor kuka. A másik előnye a sima fűrészszálnak, hogy jóval kisebb átmérőjű lyukon is át lehet fűzni a szálat egy belső vágáshoz, így finomabb mintát lehet vele vágni.
Sok géphez, de nem mindegyikhez adnak egy kiegészítő adaptert amivel mindkét fajta szálat be lehet fogni a gépbe.
A gépek felszereltségében is elég nagy a szórás, van amelyiknek semmilyen porelszívása nincs, na azt nem venném meg. Van olyan aminek a kimeneti cső csonkja a delikvens felé áll, így csak távolabb lehet leülni a géptől, mert a porszívó csöve útban van. Van olyan gép amelyiknek oldalt vagy hátrafele van az elszívás, ott már közel lehet ülni a géphez. A forulatszám szabályzás már alap követelmény, ebből nem engednék. Az anyag lefogatását sem oldja meg minden gép, van aminél nincs lefogató talp, ennél fel tudja rántani a munkadarabot a gép ha nem nyomod le eléggé az asztalra a munkadarabot. A helyi világítás és a porlefújás is fontos a gépnél, ezt sem tudja minden olcsó gép.
Jól emlékszel, a ventúri cső elvén működik a felfújás. Lényegében van egy kisméretű levegő patron (kb a duplája méretben a szódás szifon patronnak és ha jól tudom akkor 400 bar nyomással van benne a levegő. Ez édes kevés lenne egy hatalmas vészcsúzda felfújásához ezért vetik be a ventúri csövet. Egy jóval nagyobb átmérőjű csőbe egy vékony szívószálon keresztül vezetik bele a patronból a nagy nyomású levegőt úgy hogy a szívószál a nagyobb átmérőjű cső tengelyvonalában leheli ki a levegőt. Ez ugye a ventúri elv alapján mozgásra készteti a nagy csőben is a levegőt, méghozzá igen csak brutális nagy mennyiségű légmozgás alakul ki, ez már bővel elég a vészcsúzda felfújásához pillanatok alatt. Néha el kell sütni a patront, mert előírás, hogy tesztelni kell a csúzdát, nincs e rajta szakadás, nem e rágta ki az egér, stb... ilyenkor persze mindig ott vagyunk és bámuljuk mi is, hogy 1-3 másodperc alatt hogyan tudja kökeményre felfújni a csúzdát az a kicsi patron.
Elég sok videót braktunk a blogra is meg ide is a forgácsleválasztó építéséről, de most úgy érzem, még mindig nem érted meg a működésének lényegét. Erre abból következtetek, hogy az alsó tartályba szívod bele a forgácsot.
Vegyük is egy kicsit górcső alá a forgácsleválasztó működését. A működési elve az, hogy a felül beáramló forgácsot neki kell szorítani a forgácsleválasztó falának a légáramlás irányításával, a forgács a falnak ütközve le fog lassulni, és szépen lehullik a gravitáció hatására az alsó gyűjtő tartályba. A forgácsleválasztó el van határolva egy lemezzel a tartálytól és így csak egy keskeny nyíláson tud a falak mentén lehullani a forgács. Miért van erre szükség? azért mert így a leüllepedett forgácsot nem kevered fel újra. Sajnos a te verziódban pont ez a legnagyobb hiba, folyamatosan felkevered a lehullott forgácsot és port ami így feljut a felső tartályba és eltömíti a porszívó szűrőjét. Ráadásul minél több forgács van már a tartályban annál jobban felkeveri azt. Ha lenne egy mondjuk 2 m magas az alsó tartályod akkor már nem okozna ilyen nagy felkavarást az elrendezésed, de a tartály alján akkor is körkörösen áramlana a levegő és kúp alakban rakja le a forgácsot emiatt. A te tartályod viszont nem ilyen magas, így igencsak hevesen keveri fel a leülepedett forgácsot.
A kúpos alakú forgácsleválasztónál is el van határolva a tartály a leválasztótól, ott nem a palást mentén, hanem középen van egy szűkebb lyuk, ahol le tudd hullani a forgács, de felkeverni már nem tudja a leülepedett forgácsot.
A rajzod alapján és a leírásodból is pontosan értem, mi lenne az elgondolásod de sajnos ez nem jó a véleményem szerint a forgács felkeverése miatt.
Azt írod, hogy kb 10 cm van a papírszűrő alja és a műanyag edény alja között, ez szűken, de szerintem elég lenne fogácsleválasztásra ha beraknál a szűrő egy elválasztó lemezt és annak a közepére tennéd a 100-as lyukat egy szívószállal mondjuk 5-6 cm belógatva.
Igen sokszorosa a légszállítása mint a porszívónak. A gyári adat szerint 1150m3/h a szívó teljesítménye és 1600Pa vákumot csinál. Átszámítva 19,1 m3/perc és ez 318 liter/másodpercnek felel meg.
Csak a pontosítás végett: A 100-as csövön nem 100km/h szélsebességet mértem, hanem 109-et, ez 9%-al több. A szűkítő végén mértem kisebb, 100-as értéket.
Ha a te általad kiszámolt 220 liter/s-hez hozzáadjuk a +9%-át az 240 liter/perc értékre jön ki.
Ez viszont még mindig elég messze van a 318 liter/perc gyári adathoz képest, azaz csak 75%-a és itt elveszett valahova 25%. Na most viszont nem tudjuk, hogy a gyári érték mérésénél a gégecsövön keresztül mértek vagy közvetlenül a motor szívó csonkjánál. Feltételezem, hogy a motor szívó csonkjánál mérték a gyári értéket, mert így ugye magasabb szám jön ki az meg jobban mutat majd a prospektusban. Tehát a 25 % veszteség a hullámos falú gégecső miatt van, piszok nagy a légellenállása azoknak a hullámoknak, nagy turbulenciát hoznak létre a cső fala mellett az örvények, és ez rontja le a hatásfokot. Minél hosszabb a cső annál nagyobb a veszteség. Tehát célszerű minél simább falú csőben vezetni a forgácsot nagyobb távolságra és nem az irreálisan drága gégecsőbe kell beruházni hogy elérjen a műhely másik végébe is hanem pld 100-110-es átmérőjű szennyvíz lefolyó csövet érdemes inkább használni, mert annak sima a fala belül így kisebb a légellenállása. Ráadásul a szennyvízcső kb 10%-ba kerül a gégecsőnek árban.
Próbaként csinálni fogok holnap egy olyan mérést is ahol nem a gégecső végén mérek hanem a motornál, hogy kiderüljön, jó e feltevésem.
