Nem tudom milyen lapokat nézegettél vagy szeretnél venni, de a Freud-nak és a CMT-nek is vannak vékony lapjai, olyanok is ahol a vágóél 1,8 mm. Ezeknek a márkának a lapjai nem olcsóak, de érdemes beruházni rájuk, mert nagyon szép vágási képük van és az élük is nagyon tartós. Nekem is van egy 250 Freud lapom és ha jól emlékszem a vágáóél 2,3 mm. De a legjobb ha megnézed a Szerker honlapját vagy felhívod őket és elmondod milyen lapra van szükséged, mert nagyon segítőkészek. Ez a hosszvágásra való lapjaik: http://szerker.hu/termekek.php?t=5&contr=&lang=hu&idis=1&iddu=33
Régóta olvasgatom a fórumot, de még nem szóltam hozzá, illetve nem kérdeztem. :) Következő kérdéssel fordulnék hozzátok. Adott egy metabo ts254 körfűrész melynek elég fura lapja van: 254*30 16mm vastag, 2.4 a vágóél, így a hasítóékem 2.3mm. lap cserén gondolkoztam, illetve más lapokat szeretnék kipróbálni. Viszont a 250, vagy 255 az elfogadott méret, ami nem is baj, mert a 250-es jó lenne. A vágóél mérete már gond, mert a legkisebb amit találtam 2.5mm. Ti ezt hogy szoktátok megoldani? Vagy csak gyári lap kerül bele?
"Ők 2-3 évig rönkben tartják az akácot, csak utána vágják fel. Ha igényesebb fűrészáru kell, akkor a felvágott anyagot további 1 évig tárolják. Ha ezután átválogatják, akkor ami egyenes maradt, többé nem vetemedik."
Régen, az asztalos minőségű faanyagot nem ennyi, hanem 10 évig szárogatták és csak utána "szabdalták" fel..
Volt egy hajóstársunk, aki nem kevesebb, mint 30 éven át szárította a faanyagot, mire beépítette.
A rigófüttyös faanyag felhasználása csak korunk terméke lett, amikor minden "eldobhatóként" készül el és nem cél, hogy több generációt kiszolgáljon.
Pont akartam kérdezni a hűtőkompresszoros otthoni célra bekötött kompresszort. Mit kell átalakítani ezeken, hogy lehessen szívásra, és fújásra is használni? Mire kell figyelni, hogy ha lelek/veszek egy kidobott hűtőből származó darabot?
Nagyapámnak a Dunántúlon is mind abból volt. (gyerekkorom nyarainak egy részét Csongrád környékén töltöttem, arrafelé egyáltalán nem karózták a szőllőt)
Csinálj hozzá egy olyan adaptert amivel szögben tudod tartani a tárcsához. Egy lap kell csak, azon V alakú bevágás, értelemszerűen az adott profilhoz tartozó szöggel. Ceruzahegyezőt is csinálhatsz :) Az oviban be volt állítva fixen egy köszörű a gondnoknál ceruzahegyezésre :)
Az akác is nevelhető hosszú törzsnek, csak megfelelő erdőgazdálkodás kérdése. Végig kell menni évente a gallyazófűrésszel, és nem ágazik szanaszét.
Aham, na ezt nincs ember aki megfizesse. Ha úgy értetted, hogy pár fát növesszünk meg, akkor rendben. Van 20-25 ha, lehet gyakorolni :-)
Nyírségi vagyok, a védősávok valóban nagy szerepet játszottak a homok megfékezésében. Sajnos a privatizáció "áldásos" eredményeinek egyike, hogy a mohó új földesurak első dolga volt az akácfasorok kitermelése. Meg is van az eredménye, Ha a száraz földeken elkezd fújni a szél, sokszor olyan porfelhők szállnak mintha köd lenne.
Tessedik szülőföldjéről származom, zseniális dolgokat alkotott. A futóhomok megfékezése miatt sok száz paraszt család áldhatja a nevét. DE a nyárral együtt az akácot is úgy kezdték nagyüzemileg telepíteni ami minden józan ésszel szembement és a gondok itt kezdődtek. A rendszerváltás utáni rablás meg csak a befejezése volt a nagy műnek...
Az akác is nevelhető hosszú törzsnek, csak megfelelő erdőgazdálkodás kérdése. Végig kell menni évente a gallyazófűrésszel, és nem ágazik szanaszét.
Na a gőzölt akác az egy kamu. Bükkre lehet hogy hatásos, de az akác addig dolgozik amíg magától meg nem állapodik. Van gőzölt akácból parkettám. Egy év múlva 6-8 db-ot cserélni kellett, úgy megcsavarodott. A maradék 4-5 köteg azóta is a padláson szárad. Pár ezekből is megcsavarodott, de a maradék már kifogástalan.
Évek óta egy fűrészüzemből hordom a hulladékot tüzelni. Ők 2-3 évig rönkben tartják az akácot, csak utána vágják fel. Ha igényesebb fűrészáru kell, akkor a felvágott anyagot további 1 évig tárolják. Ha ezután átválogatják, akkor ami egyenes maradt, többé nem vetemedik.
Nyírségi vagyok, a védősávok valóban nagy szerepet játszottak a homok megfékezésében. Sajnos a privatizáció "áldásos" eredményeinek egyike, hogy a mohó új földesurak első dolga volt az akácfasorok kitermelése. Meg is van az eredménye, Ha a száraz földeken elkezd fújni a szél, sokszor olyan porfelhők szállnak mintha köd lenne.
Némelyik idióta az alföldön akarta kiirtani. A szőlő, vagy a búzaföld közepén kinő egy akác, kivágja az ember. Ha tölgyfa nő, azt is. Veteményesben is kihúzzuk a gazokat. Tölgyerdőben nő egy akác, ki kell vágni.
én egy ilyen futóhomokos helyen nőttem fel. simán van sivatag a tisztáson az erdőben. és tényleg sok az akác.
pont az benne az invazív jelleg, hogy ha megjelenik az őshonos erdőben, akkor átveszi az uralmat. tehát senkinek semmi baja az erdősávval a nagykunságon, viszont ha megjelenik egy tölgyesben, akkor irtani kell mert kiszorítja a tölgyet is.
Szerintem ezek a fúrók biztosan nem túl tartós anyagból készülnek. De ha később tudod őket élezni (értsd van köszörűd) akkor nyugodtan megveheted, legfeljebb gyakrabban kell köszörülni.
Én nemrég kaptam egy kettős köszörűt és azóta tudom (ill. most tanulom) élezni a fúrókat. Van egy nagy doboz régi fúrószáram, mindenféle méret. Vettem mindig a fúrókat, aztán ha elkopott megint vettem. Csak gyűltek éveken át, most van min gyakorolni :)
"A fafaj 1601-ben jelent meg Európában díszfaként. Hazánkban Tessedik Sámuel evangélikus lelkész volt az, aki a 18. század második felében széles körben kezdte alkalmazni az alföldfásításban."
"Az akác elsődlegessége hazánk gyenge adottságú termőterületeinek a befásításában kétségtelen 1925 óta, amikor hazánk erdősültsége a legalacsonyabb szintre (11,5%) zuhant."
40 éve úgy tanultuk az iskolában, hogy az alföldi művelhetetlen területeken a futóhomok megkötése érdekében telepítették. Úgynevezett mezővédő erdősávokat alakítottak ki belőle, erre a feladatra semmilyen más fa nem volt alkalmas. Hatalmas területeket tudtak így művelés alá fogni, ami előtte nem volt lehetséges. Ahol akác erdő van, ott előtte csak homok volt, élővilág meg nem igen burjánzik a futóhomokon. Tehát nem értem milyen őshonos állatvilág kiszorításáról beszélnek.
A régi boltokban legjobban a sokfiókos szekrényeket szeretem: öreg patikákban, optikában, suszternél, könyvtárakban találkozni velük. A régi olvasók emlékezhetnek Emmi néni kis üzletére , ott is a dobozrendszer az egyik legelbűvölőbb berendezési attrakció.
[...] Bővebben!Tovább »
Bocsánat, én azt hittem, hogy ez a földön áll. Általában a DIY maróasztalok saját lábakon állnak. Így aztán elég robusztusnak tűnt. Valószínűleg a betét mérete is megtévesztett. Bocs!
- van gőzölt akác. az nem mozog, és nekem nagyon tetszik a kinézete.
- azért szeretik tüzelni, mert nedvesen is jól ég. ezért elterjedt az a tévképzet, hogy az akác az a tuti tüzifa. és mivel kedvelt, hát miért ne adnák kicsit drágábban, ha úgy is megveszik.
láttál már 6 méteres akác törzset? baromira elágazósra nő. 2méteres akác deszka már kuriózum. senkinek nincs kedve méteres darabokból iparilag bútort termelni. kerítéslécnek tuti.
Az akácnak én sem vagyok híve, elég mérges is vagyok, mert a szomszédom pár éve ültetett a kerítéstől kb 3 m-re egy akácfát, és már nálam is megjelentek a gyökérhajtások amiket kiírtani sem lehet. Az akác nagy erdőben megöli a teljes biodiverzitást. Egy madár csicsergést sem lehet hallani akác erdőben, mert a madarak sem mennek oda ahol nem tudnak fészkelni (mert szúrós tüskés a fa) táplálékuk sincs mert más növényt is kipusztít maga körül amin a bogarak is megélnének.
Persze van aki hasznosnak tartja az akácot, főleg azok akik nagyban ültetik és vágják ki tüzelőnek, hiszen nekik gyorsan pénzt hoz. azok is kedvelik akik akáccal fűtenek, mert olcsó fűtőanyag. De aki a természetes élővilág híve, az meg utálja az akácot.
Remélem, hogy a Paulovnia Elongata jobb lesz mint az akác, már csak azért is mert a bútorgyártásra is felhasználható. Elég szép az erezete is, ezen az oldalon van egy kép a felfűrészelt fájáról, nagyon szép erezetű csomómentes.
