Az óránál levő védi az óra előttit, a műhelyben levő védi az óra és a műhely közöttit.
Az óránál levő kismegszakító után akár harmincfelé is oszolhat az áram a házban és melléképületben, mindegyik vezetékágra kell külön vagy csoportos biztosítás.
Az óránál levő B25, 25 Amperes kismegszakítót gondolom nem veri le a Makita gép, csak a 6 amperes másikat.
Az nagyon kicsi, oda is rakhatsz legalább 16 amperest, C-st, ha a drótok amúgy megvannak legalább 1,5mm2 keresztmetszetű.
Ha az óránál levőt is leveri, akkor valahogy korlátozni kell az indulási áramot. A lágyindítók korlátoznak, de azért tudni kéne, hogy milyen motor van abban a makitában, mert ha szénkefés, akkor könnyű hozzá lágyindítót szerezni, viszont ha nem szénkefés, hanem indukciós (kalickás), kefe nélküli motor, akkor annak a lágyindítása kicsit macerásabb.
A 6/220/380 azt jelzi, hogy a zöld kismegszakító 6A-es. Azt azért nem kunszt leveretni egy 2KW-os géppel. Csoda, hogy az 1800 W-os porszívót elbírja, mert, hogy annak is 7,5-8,2 A körül van az áramigénye. Cseréld le egy 16 A-re így még mindig megmarad a biztonsági lépcső, bár annak is érdemes utánajárni, hogy a 6A-es biztosíték milyen vastag vezetékeket véd, mert ha nem ekkora terhelésre tervezték a 6 A-rel védett ágat, akkor a folyamatos üzem túlmelegítheti a vezetéket és az biz tűzveszély.
"Node akkor milyen esetben van értelme? Mert amíg csak a kisebbik megszakító áramát lépem túl, addig a nagy úgysem old le, ha meg a nagyét is túllépem, akkor mindent visz."
Háát, ezt inkább úgy kell felfogni, mint afféle dupla biztosítást - extrém esetekre.
Vagy mint egy általános áramtalanító eszközt - ha erre valamiért szükség lenne (pl. lakásbiziti-tábla szereléskör jó jöhet egy ilyen totális áramtalanítás)
De ha a barkács-hajlamú júzer a lakásbiztosítékait megbuherálja - akkor bármilyen baromságot is csinált a lakásban (pl. az extrém-marha áthidalja a lakásbiztosítékát, hogy ne verje le a flexje induláskor) - akkor kint van azért még egy bizti, ami a házat azért megvédi a hülyétől.
Nem tudom itt mi a szokás, de máshol van olyan, hogy a magánházak leágazásánál az oszlopról, (rögtön az oszlopnál) van egy cudar olvadóbiztosíték (egy porcelán-elemre szerelt kalibrált drótdarab-sorban a leágazással) ami kb 50-80 A-nél olvad, hogy azért az utcát megvédje a renitensektől.
Ezt persze csak a villamosművek állíthatja helyre az oszlopon - ha ezt sikerül mégis kivernie valamelyik delej-vitéznek.
És 10A-esre cserélni azt a szerencsétlen 6A-est?? A 6-ost nem ritkán a "kisflex" is leveri induláskor. Ha most az a gond, hogy maga a hálózat nem bírja, akkor a lágyindító sem megoldás, az csak induláskor korlátozza az áramfelvételt, üzemi helyzetben ugyanakkora lesz mint nélküle.
Nálam a B10-es kismegszakítót is leverdeste az 1800W-os Makita vastagoló gyalugépem. Én átvezetékeltem az egész garázst és felraktam egy C16-os lomha kismegszakítót. Azóta nincs gondom.
Nem vagyok villanyász, de a villamos hálózatra is igaz, hogy a lánc erősségét a leggyengébb szem határozza meg. Az órádon 25A-es van, de hiába, ha előtte pl. csak egy 10A-s. Ekkor annyit enged, amennyit a kisebb tud. Szerintem nézesd meg villanyszerelővel, hogy mit bír el a jelenlegi vezetékelés és annak megfelelő kismegszakítót rakj fel. Ha a jelenlegi erősen barkácsolt, akkor szerintem azzal ne bajlódj. Hagyd a falban a régit, iktasd ki és húzz végig egy új rézkábelt. Az az igazi, ha az órától végig ki tudnád cserélni, mert ha közben marad valami szarabb szakasz, az elfüstölhet a túlterheléstől. Nehogy felgyújtsd a házat.
A mai szabványokban van tartalék, óvatosan azért meg lehet haladni. Nálam az óra és az új szakasz között van néhány méter 1.5 mm2-es rézkábel, de nem álltam neki kifűzni, rombolni. Emiatt hivatalosan csak 10A körüli kismegszakítót illene ráakasztani, de nekem az kevés volt. Az új vezetékelés már 2.5m2-es, erre tudtommal már a szabvány is engedi a 16A-est. Így én kicsit túllőttem a szabványt, de a villanyász szaki szerint sem lehet ettől gondom. Az új szabványok tudtommal jóval szigorúbbak, sok villanyszerelő szerint indokolatlanul.
Én is erre alapoztam volna, de mivel nem raktak fel főbiztosítéknak C-st, így nem volt alkalmam kipróbálni, mi lenne.
Ha logikusan végiggondolom, oké, hogy van a zárlati áram, az bazinagy, leoldja az összeset. Ilyen esetben nincs mit nézni az ABC karakterisztikán. Ha nem zárlati áram van, hanem pl egy 10 amperes kismegszakítón bedugsz egy 2500 wattos nagyflexet, ami ugye 11-12A, az lenyomja a 10-es kicsit, de elvileg békénhagyja a 32-es központit.
Ilyen esetben ugyancsak mindegy az ABC karakterisztika.
Node akkor milyen esetben van értelme?
Mert amíg csak a kisebbik megszakító áramát lépem túl, addig a nagy úgysem old le, ha meg a nagyét is túllépem, akkor mindent visz. Ezt valaki hozzáértő mesélje már el, legyen szíves, ha van egy kis ideje, mert szeretném megérteni.
Ha már elmentünk hobbivillanyszerelllő irányba, én is bedobok egy ilyen hibridet.
Pár ezer hozzászólással ezelőtt panaszkodtam, hogy a fater 2kW-os Makita körfűrésze állandóan lecsapkodja a kismegszakítót a hétvégi házban.
Ezt ni:
Ez a vályogházhoz tartozik, aminek a villanyszerelésében elég sok mókolás van (még az előző tulajtól).
Az EON nemrég kicserélte a villanyóráját és betett egy saját kismegszakítót is.
Ezt:
Nagyon minimális villanyszerelési háttértudásom van, de az a sanda gyanúm, hogy a fater Makitája a nagy indítóáram miatt veri le a fentebbi kismegszakítót. (A 1,5 kW-os bojler és az 1800W-os porszívó nem csapkod le semmit, de úgy tudom, hogy azok beindításához nem kell nagy indítóáram.)
Ha ez valóban így van, akkor vagy az egész ház hálózatát ki kell cseréltetnem, kismegszakítóstul, mindenestül, vagy venni egy olyan körfűrészt, amiben indítóáram korlátozás van, és nem veri le a pöcköt.
Az utóbbi megoldás tűnik olcsóbbnak, ha tényleg van ilyen. Tudja valaki, hogy a lágyindítás, mint pl. ezen a példányon is van, az együtt jár az indítóáram korlátozással?
Ha ez sem megoldás, akkor mit lehetne tenni, ami nem jár a ház szétverésével, meg nagy extra kiadásokkal?
Héé, azt én is tudtam, hogy a rövidzár-áram brutál-nagy - csakhogy én az időbeni folyamatra gondoltam: vagyis hogy a gyengébb hamarább fog leoldani amikor a rövidzár-áram felépül.
És ha ez leoldott, utána a nagyobbik már nem lát áramot és békén marad. Csakhogy ez a gyakorlatban nem így történt.
"A zárlati leoldásra meg nem vonatkozik az ABC karakterisztika, arra egyforma gyorsak."
Mi több, zárlatnál még az amper sem számít. Jómagam kötöttem sorba egy 25A C után egy 10A B-st, amelyik kézközelben volt.
Az lett volna a haditerv, hogy ha gebasz van, értelemszerűen a 10-es gyorsabb fog leoldani - mielőtt még a távoli 25-ös leoldana. Logikus, nem? És milyen praktikus is egyben, nem igaz?
Hát egy nagy túrót. Zárlatkor úgy levert mind a kettő, mint húzat.
De még nálunk a lakásban is, kint a szekrényben tán 16-os van, bent a lakásban meg 6 és 10-es.
De olyan zárlat még nem volt, hogy a kinti is ne vert volna le - holott jóval nagyobb, mint a lakásban lévő megszakítók.
A 32-es tuti csak 32A felett megy le. Esélyes hogy 32A-nál nagyobb áram az neked csak zárlatkor van. A zárlati leoldásra meg nem vonatkozik az ABC karakterisztika, arra egyforma gyorsak. Az ABC csak a termikus leoldásra vonatkozik.
Az ügyfélszolgálatukon ezzel még nem sokkoltak. Gondolom, ha jött volna a szerelő 3 fázist bekötni, akkor szembesülök a dologgal, és kiderült volna, hogy hoppá, mégegy százas.
Az egyfázisú bizticserénél nem volt gond, megnézték a főbiztosítékig bejövő, és az onnét az óra felé menő keresztmetszetet, azt mondták, az OK, a többi az én gondom.
Persze B-s kismegszkítót tettek fel, mondván, nekik a hálózatukat kell védeni, így, mivel nekem is B-sek vannak az elosztódobozban, annak ellenére, hogy csak 10-16 amperesek, van, hogy magukkal rántják a 32 amperes központit is, így az egész lakásban elmegy a villany, nem csak a túlterhelt ágon.
"A 32 amper feletti részt kellett volna fizetni, plusz a kiszállás, a 3 fázisú óra, meg a 3 kismegszakító."
Ez még elviselhető tétel. A gond ott van, hogy a legtöbb villanytársaság minden változtatás feltételéül szabja a mérőhely szabványosítását.
Ezt szerződött szerelő csinálhatja, sok tízezres mérődoboz (ha van éjszakai is, akkor akár 70-80e is lehet), és valami tervezés-adminisztráció is szükséges lehet. így lesz többszázezres móka az órabővítés.
A 32 amper feletti részt kellett volna fizetni, plusz a kiszállás, a 3 fázisú óra, meg a 3 kismegszakító.
Az nekik olyan szempontból mindegy, hogy hány fázis, csak összeadják az ampereket, levonnak 32-t, a többit felszorozzák az árral, és hozzádobják a sallangokat.
A mostani árakat nem néztem, de nem hiszem, hogy sokat esett volna.
Szorító van több is csak zártszelvény van csak 10 db. 20-as gyárilag nútolt ( nem nútféderes csak lapolt ) anyagot táblásítok éppen.
Sima illesztéshez a marógépet használom élgyalukét. Olyan mint egy abrikter csak az élét gyalulja az anyagnak aminek már van egy bázisfelülete. E mellett profilmaróval a 75-ös számú lapkával táblásítok deszkát és pallót is:
A szorítóhoz 10-es anyagból vágtam 4 cm-es csíkokat a deszka alatt egy van, felette kettő, így szorít rendesen. Ja és valóban 40x40-es zártszelvényből van.
Ma (énis)összeraktam és kipróbáltam az uni-max féle táblásító szorítót:
A zártszelvényekre a helyi Diego-ban vásárolt lapokból vágtam csíkokat:
Ez az lap egyébként olyan anyag mint a laminált parketta, ezzel van befedve a raklap amin jön. Olyan mint valami préselt papír volna és olyan felület van rajta mint a parkettán. Vékony kemény famintás. Amikor vágtam a gérvágóval akkor apró szikrák látszottak végig a vágás mentén. Egy lap valami 150 Ft-ba került, majd egy négyzetméter és 10-12 mm vastag. Kaptártetőnek vettem duplán elég jó lehet és rendkívül olcsó. Mindenféle marósablont is gondoltam, hogy csinálok belőle, bár a szerszámok élét biztos eszi ez a kemény felületi réteg.
Ez valami förtelem, hogy milyen képeket készít ez a telefon.
