Mi koptatómalomnak hívtuk az ilyet, de a gugli nem ismeri ezt a kifejezést, meg se(á?)jerdobnak, vagy minek. Munkadarabja válogatja, mert van vizes, száraz, önmagát koptató, meg koptatóanyagos (homok, acél, kerámiadarabkák, gránitörlemény, stb.) Meg forgó, meg rezgő, rázó...
Ezt csak a dizájnos honlapja miatt linkelem, ilyet már ritkán lát az ember :)
Ez a fahajlítás nem egyszerű történet. Nincs nagy szakirodalma, inkább a tapasztalatok alapján készítenek technológiai utasításokat egy adott üzemben.
És a tapasztalatokat nagyon sok selejt és félresikerült termék árán szerzik meg, így ezek hétpecsétes hadititkok!
Szerintem pl bükkfa esetén még az sem mindegy melyik területről származik az anyag, apró módosításokat még gyártás közben is végezni kell ,legalábbis szerintem.
Csak ott több száz vagy ezer terméket készítenek,és belefér a selejt.
Barátom mesélte hogy ismerőse Szabolcsból eljött borsodba szőlőkarónak való akác anyagért ,mert a szabolcsi akác nem olyan tartós szerinte.
Persze az akácnak is van több fajtája de nem mindegy hol nő!
Fórum tekintetben egyébként három közül is választhatsz. Nem itt az indexen, hanem máshol, de vannak. Konkrétan itt, itt is van egy és végül, de nem utolsó sorban a harmadik.
Simán fémnyomónak nevezik a szakit. Emberes szakma, ha vastagabb anyagról van szó.
Kézből meg azért esztergálnak a fások mert sokkal gyorsabb úgy leválasztani az anyagot, mint bűvészkedni két kerékkel. A fának lehet nyomni a kés, nem fejt ki akkora ellenállást, fémnél ez egészen másként van. Én a fa mütyürjeimet fémesztergán drehálom, elég szaporátlan, mit ne mondjak :)
Hogy miért jó, arra nem tudom megadni a választ, már csak azért sem, mert én ezen még sohasem gondolkodtam. De azt hiszem, hasonló a gondolat, mint a fafaragásnál, amikor a faragó szívét-lelkét beleadja a dologba, így van ez esztergálásnál is. Csináltam én is már sorozat dolgokat - korlát és szék elem, kínáló pohár és tál stb. - de minden kézzel készült darab, ha nem is sokban, de azért egy icike-picikét különbözött az előzőtől, vagy a többitől. Ha géppel és szánnal csinálod, akkor boldog tulajdonosa lehetsz az 538. sorozat 48.ik darabjának, ami semmiben nem különbözik az előzőtől.
Egyébként az esztergálás semmiben nem különbözik a fém megmunkálástól, a fizika teljesen azonos, pusztán az ébredő erők egy kissé, az anyag tömörségéből is adódóan, kissé nagyobbak, amit már a kéz nem bír. Egyébként ha éles a faesztergályos kés, szinte kész élvezet használni, de ezt igazán nem tudom elmagyarázni, ezt "érezni" kell. :)
Hát csúnyát, de nem velem. Történet mindössze annyi, hogy akitől vettem, ő is nekifogott esztergályozni, és az első, akácfa kuglit berögzítette a befogó tüske és a szegnyereg közé, majd bekapcsolta a gépet, és ....
Egy hónap múlva kijött a kórházból, és a fején lévő kötésből úgy gondolta, jobb ha mást is hagy érvényesülni ebben a témában, és késekkel meg egyebekkel együtt eladja az esztergát. Na ezt vettem meg én. Jó pár évvel ezelőtt.
A faiparban mennyire használható egy ütvecsavarozó?
Én eddig azt gondoltam, hogy a hosszabb csavaroknál az a jó, ha nem áll meg a forgás, mert mikor már mélyebben van a fában, és megáll, onnét sokkal nehezebb újra elindítani. Az ütvecsavarozó meg folyton azt csinálja, ha nagy az ellenállás, hogy megáll-üt-megáll-üt-megáll, tehát folyamatosan újra kell indítania a mozgást.
Ez inkább a fémcsavarok karakterisztikájához passzol, ahol kis ellenállással bepörgetet érintőig, és 1-2forduéat alatt csontra meghúzod, vagy ugyanezt visszafelé.
Oké, tudom, ácsok használnak nagy acélcsavarokat, de szerintem ez korlátoozottabban használható, mint a nem ütvecsavarozók.
Na ez az. Ha nekem volnának olyan munkáim amihez kevés a meglévő 25 Nm akkor inkább vennék egy ütve csavarozót, mint hogy minden munkához nagy, nehéz csavarozót használjak.
Én egyszer csináltam egy picit, kb egy 2 literes dunsztosüveg méretű volt a tartálya. Egy éjszakát jártak benne a bükk korongjaim, de szinte semmi változást nem láttam rajtuk. Azt hiszem, ezt csak nagyban érdemes elkészíteni, ahol komoly áramlások, esések alakulnak ki a kockák között.
Esztergályosnál láttam az övét, az egy nyolcszög alapú hasáb volt, ami fekve forgott. Legalább 30-35 cm átmérőjű és közel 1 méter széles. Vödörrel öntötte bele a cuccot.
Amit én láttam az kis méretben egy instant teás műanyagdoboz volt, olyan 10cm átmérő, 25cm hossz, hengeres, és egy modellmotorral gumiszíjjal hajtották, gumikerekek voltak a talapzaton, és azok tartották forgás közben.
Amit nagyot láttam, kövek csiszatolására, az meg egy közönséges betonkeverő volt, csörgött, mint álat.
ilyen koptató csiszoló izét, amit tumblernek hívnak, csinált már valaki? játékkockákat szeretnék megdolgozni. közéhányok széttépett csiszolópapírt és kész? mosógép nemjó? vagy gond hogy kimegy a por a lukakon?
