Nekem is olyan szalagfűrészem van mint a Mathias 14"-os öntvény gépe. Itt a kerekek lapjának van egy válla mindkét oldalon, a közé megy a gyári gumi bandázsszalag. A két váll között gyárilag ilyen domborúra van esztergálva a kerék lapja. Én a gyári gumiszalagot parafára cseréltem, mert megnyúlott.
Azt azért ne felejtsd el, hogy ezek 50Hz-re optimalizált motorok, ezen a frekvencián adják le a névleges teljesítményt. Ha ezt jelentősen megváltoztatod, akkor csökken a teljesítmény.
Van az egyesületünkben egy nagyon jó csempekályhaépítő, saját maga készíti a csempét is, gyönyörű csempéket rak. Karcagon lakik kb. 100 km-es körzetben dolgozik.
Most rendeltem egy 4 kW-os frekvenciaváltót, ezután minden faipari gép ilyen masináról fog menni. Az abriktert is úgy építettem, hogy 50Hz-en 5000 körül forog, amit két gombnyomással fokozatmentesen akár meg is tudok duplázni. Nem 4000 Ft, de ha azt nézem, hogy minden erről megy és így a 3 fázist sem kell beköttetni, akkor szerintem nem rossz dolog.
Ezeket a kérdéseket nem szoktam érteni. Bontsd le óradíjra. Mennyire jön ki? Te nekiállnál ennyiért? Igen-nem? Ha nem a válasz, akkor biztosan megérte :-))))
Én a gérvágóval próbáltam vágni 3"-os dió pallót a napokban. Sűrű fogú Leitz lap van rajta ( 250-es ) és egy kicsit égette az anyagot, pedig lassan nyomtam neki.
Ma voltam a szerszámélezőnél. 3db 150-es gyalukést és egy 60 fogas és egy 48 fogas vídiás fűrésztárcsát éleztettem, ezért fizettem 2800 Ft-ot. Ez sok vagy kevés szerintetek?
Én ezeket ismerem, ami szóló nagy fordulatú patronos motor. Ezek víz vagy léghűtésesek. Nem olcsóak, de biztos, hogy nagyon jók. Ja és úgy tudom ezek csak frekvenciaváltóról üzemelnek, mert a mag 24 ezres körüli fordulatot 400 Hz-en tudják.
A skechup programhoz rengeteg rajz található, én több hengercsiszoló rajzát leszedtem és elemeztem, mielőtt az én gépemet elkészítettem.
Itt van egy verzió kézi kurblis megoldásról
Alapvető hibái vannak ennek a konstrukciónak. Nincs átgondolva rendesen, de kiindulási alapnak jó és tovább fejleszthető. Az asztallap két részből áll, amik csúszkákon csúsznak egymásba, köztük a szalag feszítő mű (anya a középső kép közepén a kivágott lyuk mögött ) gondoskodik a szalag feszesen tartásáról és az oldalirányú elmászását is a szalagnak ezen csavarokkal lehet szabályozni. Ez jó megoldás, nincs vele probléma.
Az asztallapot oldalanként 2 db marokcsavar tartja. Ezzel nem lenne gond. A kar felőli végen lévő gombok csak a beállított pozició megőrzését végzik, míg a hátsó oldalon ( a képen a jobb oldali) gomb maga a forgástengely.
Itt kezdődnek a bajok. A fa vázban a furatnak század mm pontosan egy vonalba kell esnie mind a vázon mind az asztallapon, különben ék alakot fogsz csiszolni. Ennél a konstrukciónál nincs semmiféle utánállítási lehetőség ha kikoptak a furatok a fában, vagy netán félre sikerült fúrni valamit.
A másik konstrukciós hiba az emelő szerkezet két íves támasztója ami egymáson elcsúszik. Az íveknek is tökéletesen egyformáknak kell lennie, különben az asztal egyik oldalát jobban emeli, míg a másik oldala esetleg nincs alátámasztva annyira, így a terhelés hatására ék alakot fog felvenni az asztal a csiszoló hengerhez képest.
Ha ezeket a marokcsavarokat kiveszed, akkor a teljes asztal kihúzható a gépből, így már lehet rajta szalagot cserélni ha szükséges.
A hibáit a gépnek úgy lehet kiküszöbölni, hogy az asztallap forgáspontjánál rendkívül maszivra kell átalakítani, ami terhelés hatására sem tud eldeformálódni még rugalmasan sem. Ez úgy érhető el, ha nem ragaszkodsz az asztallap ilyen fajta rögzítéséhez, hanem készítesz egy U alakú kengyelt ami az asztallap alatt végigfut keresztben, (ez az u kengyel leszerelhetőnek kell lennie a szalagcsere miatt) és az ú kengyelre zongorapántot raksz teljes asztal szélességben. A zongorapánt másik oldalát nem a gépre rögzíted közvetlenül, hanem egy rétegelt lemez csíkra amin állító hornyok vannak marva és ezen keresztül rögzíted a gép vázához. Ezzel a megoldással az asztallap oldalirányú megdőlését korrigálni lehet.
Én így oldottam meg és jól bevált, után állítható, bár még nem volt rá szükség amióta először beállítottam. Egy 5 cm vastag gerenda anyagra kapcsolódik a zongora zsanér, ez a gerenda állítható a két felső fiók kihúzása után belülről.
Az emelő mechanizmus hibáját úgy lehet kiküszöbölni, hogy olyan vastag asztallapot kell készíteni ami nem képes csavarodásra a terhelés hatására. Az én gépem asztallapja kb 5 cm vastag, de ez is belső merevítőkkel van összeragasztva, mint egy híd szerkezet úgy viselkedik. Két bútorlap van a két oldalán közöttük a távtartó lécek amik a hídszerkezet távtartójának szerepét játszák.
Az emelő szerkezetet ezek után én így készítettem el mert már nem volt szükség ezek után: több pontos megtámasztásra. Egy koracél lemezke van az asztallap aljára ragasztva, a csavar ennek támaszkodik és forog rajta.
Így az emeléshez vízszintesen kell forgatnom a kart, ami nem a leg kényelmesebb lehajolva, de viszont nincs ami elromoljon rajta.
Neked ez a fajta emelés nem jó, mert a futószalag pont ott futna, így az asztallap két elülső oldalára kell felszerelned egy egy menetes szárat amiket láckerekekkel és lánccal kötsz össze, hogy együtt mozogjanak.
Ma kipróbáltam az új 1,85 KW-os motort az épülő gyalugépen. Rendesen indul, kb. 5-6 mp kell neki, amíg eléri a késtengely az 5600-as fordulatszámot. Nem kötöttem rá nyomógombos indító segédfázist, a gyári uzemi kondi van csak rajta. De kell neki a 16A-es lomha megszakító. A szorítópatronos szíjtárcsa is jól vizsgázott.
Az egyik egy Freud LU1C400 ez egy teljesen új lap amivel nem dolgoztam még csak pár próbavágáson van túl. Ennek az új ára 18.000 Ft. volt, én 10.000 Ft.-ért odaadom. És van egy német lapom is ami 60 fogú, az csak 250-es átmérő nem zaj csökkentett ez egy régi lap viszont a vídia betétek olyanok rajta mint a Freud lapon, simán van benne még 10 élezés, ez 6.000 Ft.
Ha valakit érdekel akkor e-mailben keressen.: hali.papa@gmil.com
Nekem mindkét szalagfűrészemen egyenes a keréken a bandázs. A gyári kis gépen is és a nagy gépen is amit én csináltam. A gyári gépen gumicsík van, a nagy fa gépemen meg parafa.
Jut eszembe, Matthias fából készült gépénél bemutatta a kerék domború felületének kialakítását is, és ha jól emlékszem, az is 400-as, tehát érdemes lehet ahhoz igazodni.
Mondjuk ott domború keréken sík gumi van, de a végeredmény ugyanaz.
Szerintem a domború alak jöhet szóba, úgy hiszem, az ék állandóan túlfeszítené a szalag hátoldalát, az íves felület pedig a közepét nyomja jobban, amit a parafa rugalmassága nagyjából ki is egyenlít.
Én találomra adtam neki ívet, megnéztem a fogterpesztést, és úgy alakítottam a (gumi) bandázst, hogy éppen csak érintsék a fogak a felületét.
Fűrészkarbantartás volt ma a program, és eszembe jutott, hogy szóba került ismét nemrég a "dado" lapok alkalmazhatósága európai szabványú gépeken.
Nos, az MLT100-as tengelye így néz ki.
Ahogy látható, pár mm a szabad tengelyhossz, de a belső menesztő tárcsánál egy kis esztergálással hozzá lehet még csípni valamennyit.
Két lapot így is biztosan fel lehet tenni rá, ebből a vékony Makitából talán hármat is, bár az még nem adja az igazi dédó fílinget, de nagyjából megfelezi egy nútolás vagy vállazás időszükségletét.
Esztergálás esetén persze szükség lenne egy megfelelő méretű alátét legyártására is normál használathoz.
Szerintem olyan 12-15 mm lenne a max. elérhető szélesség.
Egyébként többéves "karbantartás mentes" használat után így néz ki a gyári fűrészlap.
Ahogy látható, nincs igazán ráégve semmi, leginkább azért, mert a nemrég szóba került bükk-égetés nagyjából ennyit jelent:
Nem igazán jó kép, kis segítség: fölül egy steller hosszabbító, hogy fény felé dönthessem a léceket, aztán akác palló maradék, bükk átlósan vágva (szobainas vállfáját vágtam ki belőle), és bükkből szintén palló maradék, vezető célra két oldalon gyalulva.
Ez az egyik gyalulatlan oldal, ott nagyjából középen annyi az össz égésnyom.
Ugyanennek a darabnak a másik gyalulatlan oldala:
("Tüzifához való", ráadásul lassan élezésre érett laptól azért talán nem olyan vészes eredmény...)
A tegnapi napon sokat gondolkodtam én is a hengercsiszoló készítésének saját kezű megvalósításának ötletén! Az olyan fajta tetszene nagyon amit Pote01 belinkelt, ahol az anyagot futószalag húzza be a hengercsiszoló alá! Nagy hasznát venném egy ilyen gépnek a kis asztalok lapjainak csiszolásánál. Nekem 60 cm széles csiszolóhengerre lenne szükségem! Sok időt, energiát spórolnék meg, és ráadásul nem fuldokolnék a portól. Már már odáig jutottam gondolataimban, hogy rászánom magam a kellő alkatrészek összeírásában, amikor egy komoly probléma merült fel bennem!
A belinkelt videón szereplő gépen, hogy cserélik a futószalagon a szalagot, ha az elromlott, vagy elhasználódott? Egyáltalán hogy rakják fel a futószalagot? A gép jobb és bal oldala is zárt! Úgy gondolom ez esetben lehetetlen felrakni a szalagot! De valahogy csak felrakták! De hogyan? Itt ennél a problémánál nagyon elakadtam, és nem tudok rájönni a megoldásra!
Vagy a dolog rém egyszerű, csak én közelítem rossz oldaláról a dolgot? Van ötletetek, hogyan rakták fel a gépre a futószalagot?
Sokféle vésőt próbáltam ,a legjobban a Goldenberg márka jött be.Eddig csak 3db van belőle ,de csodálatos az anyaguk.Vadászhatsz még stubai ,vagy spanyol vésőkre.Nagyobbakból Vajda Laciéktól is érdemes vásárolni.Az elmegy kategória szerintem, a Narex és a Stanley .Ezek alatti minőség, ahogy a mesterem mondta :"csak festékesdobozt bontani ,meg a sarokba a patkányt hajigálni való..."
Eddig csak 3db van belőle ,de csodálatos az anyaguk.Vadászhatsz még stubai ,vagy spanyol vésőkre.Nagyobbakból 