Sziasztok! Körfűrészasztal vásárlásán gondolkodom, eddig az Einhell-eket nézegettem, mert nekem tényleg hobbi célra kellene, de sok rosszat hallani a márkáról. Tudtok valami olyat ajánlani, ami viszonylag olcsó, precíz és megbízható és nem megy pár használat után tönkre? Már ott tartok, hogy a Bosch PTS 10-et nézegetem, de az kb duplája az Einhell-eknek, tényleg van értelme az állványnak? Vagy egyáltalán mire érdemes figyelni a kiválasztásnál?
Örülök, hogy sikerült eladnod, még ha nem is sok maradt rajta. Tanulópénznek kell felfogni, szerintem te is sokat tanultál belőle, hogyan lehet előállítani egy ilyen szekrényt, fiókokat, hogyan lehet szinte automatikussá tenni a mozdulatokat a készítés során amit sokszor kell ismételni. Ez is mind nyereség, még ha pénzben nem is ott térült meg, hanem majd a későbbi munkáidon fog megtérülni időben.
30.000 Ft volt darabonként az anyagköltség! Dolgoztam rajta nagyon sok munkaórát! Ha a 45.000-bő kivonom a 30.000 Ft-os anyagköltséget, akkor a maradék összeg lenne a munkabérem. Az meg nagyon minimális óradíjra jönne ki. Szerintem minden túlzás nélkül fogalmazhatunk úgy, hogy veszteséges volt ez a projekt! A mai napomat az vidította fel, hogy délután a jófogásra felrakott kisbútor hirdetésemet már meg is vették, köszönhetően ennek az ingyen háztól házig szolgáltatásnak!!!
Most kaptam egy jó ajánlatot csiszolóügyben. Onnan ahonnan tavaly vettem a tárcsacsiszolóhoz a 150 csiszolópapírt, a Clarflex üzletben Budapestről. Méretre vágva 93 x 230 mm-es, 80-as szemcsenagyságból 200 darab, 36 Ft / db áron! Úgy gondolom ez viszonylag jó ár, és még ollózni sem kell! :- )
Egyébként nem tudtam, hogy az obiban is lehet tekercsbe kapni! Majd ha ott járok megnézem mennyibe kerül!
Ha már szó volt mostanában az oszcilláló hengercsiszológép készítéséről...itt egy videó az oscilláló él-szalag csiszoló készítéséről :) most találtam :)
Igen, van áthidaló az ajtó fölött. Valóban tetszik, hogy egy síkban van az ajtó és az ablak fölső síkja. Egyetértünk én sem szívesen változtatok az épület arányain. Egyébként még az is lehet, hogy ez volt az eredeti ajtó magasság. Felénk több ilyen régi épületen láttam ekkora bejárati ajtót. Igaz ott az ablakok voltak lejjebb, kisebbek is voltak. Fílungos borítás :). Mindig tanul az ember. Köszönöm szépen a segítséget ! Ha esetleg valami kérdésem lenne még jelentkezem. Áthidalózni már nem lehet lejjebb, mert a fotón nem látszik, de olyan közel van egy ablak az ajtóhoz, hogy az áthidalónak éppen meglenne a 12 centis felfekvése. Úgyhogy inkább nem bűvészkedünk áthidalással. Jó lesz az, egy faragott díszítéssel ellátott felső tábla és a megy vissza az eredeti bejárati ajtó.
Szerintem, ha rendesen megcsinálod az ajtó fölé akár fagerendából, akár zsaluzott betonból az áthidalást, gond nélkül fel is falazhatod a lyukat. Talán az a legegyszerűbb.
Ezt nem értem. Azt írtad, hogy utólag lett kivágva ilyen méretre. Írod, hogy meg van az eredeti ajtó, ami kisebb. Miért kell, hogy egy magasságban legyen az ajtó teteje az ablakok tetejével? Én a régi méretek, arányok megtartására törekednék. Szép az az épület, biztos vagyok benne, hogy a régi arányok, méretek kigondoltak és praktikusak. Persze, ha neked úgy tetszik, az más.
„Tehát melyik toktípust lenne érdemes elkészítenem ? Egyébként annak mi a módja, hogy megfigyeltem a szegek vagy rögzítő elemek helye ezeken a régi ajtókon észrevehetetlen. Egyszerűen nem látni, hogy hol szegelték vagy rögzítették a borításokat. Ragasztották volna enyvvel ?”
Ha nem akarsz felfalazni ( amúgy megtartható a szimmetria, mert a kis méretű tégla pont adja futóban két oldalról), akkor már leírtam: 12x12 centis vaktok gerendából a fal külső és belső síkjába. Erre kell szegelni a fílungos borítást és a külső- belső deszka keretet. Ezeknél a régi épületeknél mindig szegelve volt minden, sose ragasztottak. Bognárfejű szeggel volt, és le volt glettelve a szeg feje, azért nem látod. A bevéső pántok is oldalról voltak két szeggel rögzítve.
Azt nem írtad, hogy áthidaló van-e a falkivágásban.
Igen, értem én, tudom hogy erre a célra szolgálna a felső nyílás. Megmondom őszintén nálam nem sok értelme van mert a tornác annyira beárnyékol, hogy igazán csekély az a fény ami a felső ablakokon bejönne. Egy kicsi szórt fény. Ezt a megoldást már korábban elvetettem, hőszigetelési szempontból is. Inkább azt a megoldást erőltetném, hogy a két bejárati ajtó közötti rést felül hőszigetelő anyaggal kitölteni valamint kívül belül egy szépen mívesen megmunkált, díszített lappal eltakarni a felső ablaknyílások helyét. Egyébként gondolkoztam én is a falszűkítésen melléfalazással. Azért lenne jobb mégis a tok mert így meglehetne tartani azt a szimmetriát jobbról balról ami most megvan. Melléfalazással csak az egyik oldalt lehetne szűkíteni az meg eltolja valamelyik oldalra a nyílást. Muszáj megtartanom a nyílásmagasságot mert minden Ezekre is figyelni kell. Nem igazán látszik a mellékelt fotón, de a függönyözött rész lenne az ajtónyílás. A tornác oldalán van 3 db. ablak aminek a magassága az ajtó felső síkjával egyezik meg. Tehát melyik tokípust lenne érdemes elkészítenem ? Egyébként annak mi a módja, hogy megfigyeltem a szegek vagy rögzítő elemek helye ezeken a régi ajtókon észrevehetetlen. Egyszerűen nem látni, hogy hol szegelték vagy rögzítették a borításokat. Ragasztották volna enyvvel ?
A nővéreméknél hasonló az épület, és a méretek is.
Az ajtónyílás is hasonló kialakítású, és azért, mert a 208 magas ajtó fölött a tokból kiképezve még volt egy arasznyi magas üvegezett fix (nem nyitható) ablak is, ami a külső ajtó becsukott állapotában is engedett be annyi fényt, hogy legalább a falnak ne menjen neki az ember. Az ablak két réteg üveg a két ajtó síkjában, tehát egy üveg a kinti ajtóval, egy meg a benti ajtóval egy síkban van.
tokszerkezetben lesznek majd itt mások akik kiokosítanak. egy ekkora ajtólaphoz nem irreális egy 130x230 tok szerintem. azért lesz valami pótolni való a nyíláson, nemtudom vályog falban mivel lenne jó csinálni.
