Elnézést, hogy nem részleteztem mindent, de azt hittem, hogy egyszerűbb a dolog és csak a deszkára, deszkázásra kérdeztem rá. Mellékelem most hogyan néz ki:
A 60x40-es zártszelvény a próba terheléskor eléggé behajlott, ezért tettem alá T vasból erősítőt/merevítőt. A zártszelvény végei egy hosszanti zártszelvényre támaszkodnak, amit alábetonoztam. A betonozás vonalában van a fal, ami tartja a födémet, az üvegtetős vasszerkezetet és majd a medencét is.
Így látva biztosan könnyebb elképzelni az egészet. A deszkák (amiken még rágódok) a vasgerendákra merőlegesen futnának.
Hajajj! Ez egy újabb probléma a hézagba türemkedő műanyaggal, ezt is ki kell védeni valahogy. Ezek szerint mindenképpen kell tenni valamit a deszka és a medence közé. Én eredetileg műanyag padlóra gondoltam, de lehet az is nyúlik!? Alu lemez? Polikarbonát? Kb. mennyivel előrébb volt szó róla, hol keressem.
A vasszerkezet keresztmetszete még addig nem is érdekes, amíg ki nem derül, hogy hova terhel, mert ha a födémre terhel a falak helyett, akkor majd legfeljebb a vasszerkezet egyben szakad le a födémmel együtt
Vérszomjasan alkuszom mindenhol, már csak a poén kedvéért is, sokszor be is jön, alkudtam már Tescoban is. :)
Még fárasztom egy kicsit őket, látom, hogy nincs nagy kapkodás a gépért, egy-két hetet még hagyom, hagy aszalják, aztán beajánlok érte mondjuk 3500-at. :)
azt a lucfenyo hurirany 6%-ot nem neveznem kicsinek! ha pekkje van es huriranyu metszet a palloja (nagy ra az esely ha vekony ronkbol csinaltak, es az olcso epito fat abbol csinaljak) akkor a 10cm fa 6mm-t mozog. Ha 15-os pallot rak, es 1cm hezagot hagy koztuk, vagy befeszul vagy nem. persze a fatelepi anyag szarazsagat ismerve az is lehet hogy 1cm rest hagy, es ha kiszarad minden akkor 2cm lesz a res.
a multkor mar volt egy medence ala szerkezet thread. valaki irta, hogy a ressel nagyon kell vigyazni, mert a medence feneke nyulik, es egesz kis resekbe is beturemkedik a nagy viznyomas miatt.
Pontos adatokkel nem rendelkezem a duzzadás százalékáról, csak zsugorodásról.
Ha ránézel a táblázatra, akkor elég kis %-ok vannak, de ha belegondolsz hogy mondjuk egy 1m-es fánál a zsugorodás akár 10cm is lehet.
Ha ennyit képes zsugorodni a fa a száradása során akkor ennél többet képes tágulni ha tartósan víz éri. Pont ezért tudták szikla repesztésre felhasználni a fát. Szóval nem kis értékekről van szó. A lécek közötti hézag nagyságát ki lehet kalkulálni a táblázatból, de szellőző résnek akkor is kell maradnia ha már megduzzadt a nedvességtől.
A fák tulajdonságait erősen befolyásolja nedvességtartalmuk. Nem csak a szilárdságukat, de a különféle fizikai hatásokkal szembeni ellenállásukat, alaktartósságukat is. Ez utóbbiról részletesebben kell szólni: a faszerkezetek tervezői, összeállítói gyakran elfelejtkeznek arról, hogy nem elég csak a fa szilárdsági tulajdonságaira figyelni. Megfelelő keresztmetszeti mérettel akár a magas nedvességtartalmú faanyag is alkalmas lehet tartószerkezetnek, csakhogy… kiszáradás közben az ilyen fa óhatatlanul megrepedezik, deformálódik – és ekkor már nem csak esztétikailag nem felel meg, de szilárdsági tulajdonságai is
A változó nedvesség hatására a fa – más építőanyagoktól eltérően – mozgással (elhajlással, görbüléssel), duzzadással reagál. Tehát igen fontos, hogy ismerjük az egyes faanyagok ilyen tulajdonságait is, és számításba vegyük, hogy beépített faszerkezetünk a természet erői folytán gyakran igen komoly alakváltozást is szenvedhetnek.
Természetesen a tökéletesen kiszárított fánál ez nem okozhat gondot – de hát manapság már nagyítóval sem találhatunk olyan kereskedést, ahol valóban tökéletesen száraz fát szerezhetünk be. És – valljuk be – sajnos a mai szakemberek, ácsok, belsőépítészek sem igen törődnek e fontos ténnyel.
Jó példa erre a vörösfenyő, melyet tartószerkezetnek (gerendának, oszlopnak) nem tartunk megfelelőnek, ellenben éppen alaktartása, kopásállósága miatt az időjárásnak kitett szerkezeteknek (pl. küszöbök, ablakspaletták stb.) nagyon alkalmas.
A kocsányos tölgy tömött szövete miatt nem érzékeny a nedvességre, nem véletlen, hogy hidak és hajók építésénél éppen ezt alkalmazták őseink.
A szellőztetés illetve a szellőzés lehetőségét is figyelembe kell venni. Ha csak a természetes szélmozgást tudod bevezetni a műanyaggal burkolt faburkolathoz akkor az kevés lesz, be fog fülledni. A ventilátorok használata meg folyamatos költséggel jár. A hideg levegő bevezetése csak ront a helyzeten, mert elősegíti a párakicsapódást. Inkább meleg levegőt kellene bevezetni a szellőztetésre, mert minél melegebb a levegő annál több párát képes felvenni és elvonni a fától. Egy ventilátor nem is elég egy ekkora alapterületre. Több ventilátor használata meg gazdaságtalan. Így tehát a lehetőleg a természetes szellőzésre kell törekedni.
A műanyag burkolat elsőre jó ötletnek tűnik, de ha ezeket végiggondolod, akkor csak ront a helyzeten, mert megakadályozza a természetes szellőzést ami ugye nem kerül folyamatos költségbe. A műanyag burkolat másik kellemetlen velejárója az, hogy ha vizes lesz akkor csúszni fog, megáll rajta tócsákban a víz, ott be tud algásodni, elszíneződni, a műanyag borítás sem két fillérbe kerül, ezért én azt javaslom, hogy hagyd el, felejtsd el a műanyag burkolatot és helyette amit rajta megspórolsz abból inkább jobb minőségű kocsányos tölgy faborítást használj. A sima fenyő most olcsónak tűnik, de hosszú távon az lesz a drágább, mert hamarabb tönkre fog menni és akkor cserélheted.
Jobban megnéztem, valóban hézag van minden egyes deszka mellett. Köszönöm, hogy figyelmeztettél, majd vigyázok. Még nem tudom, hogy milyen széles deszkákat, és milyen fajtát tudok szerezni. Fenyő jó lesz? Az kb. hány %-ot duzzad kereszt irányban pára hatására. Én ugy 10-12 cm szélesekre gondoltam. Van olyan fórum, ahol el tudnak igazítani ez ügyben, mert itt még csak Tőled kaptam választ a kérdéseimre, amit hasznosíthatok.
A műanyag burkolatot azért tervezem a deszkák fölé, hogy a kifröccsenő víz ne érje azokat. A deszkák alatt 15 cm van a födémig, meg tudom úgy oldani, hogy szellőzzön alatta. Ha hidegebb levegőt vezetek/fúvatok be oda a pincéből az használ, vagy inkább ront a helyzeten? Nyáron ezt amúgy is terveztem, hogy ne legyen bent túlzott hőség a benapozott üvegfelületek miatt.
Megpróbáltam néhány reszelőt a (nem gyémántot) a pilana tárcsáimon, de sok kárt nem tettem bennük. Meg aztán, jelentős mennyiségű szabadidő is kellene körbe reszelni egy 300-as tárcsát.
De legalább vettem egy százéves illesztőfűrészt, meg egy sosem használt, de már antikra kopott fanyelet hozzá, a másik kokerótól öccázé. Eljátszok majd a háromszögreszelővel, mire megélezem, de ráérek. :)
A bolhapiacon épp az orrom elől vittek el egy kokerótól egy 12V-os BOSCH-t (persze használt, akku nélkül), 2ezerér.
Ami meg maradt az 18V-os volt.
Viszont a Tecsóban van egy darab Black&Decker 15ezer helyett 7000-ért, mert gyári, új, dobozban, garival, csak valaki kilopta belőle az akksit. Oszt persze egyre rozzantabb a papírdoboza, de már ott volt decemberben is. Arra lehet, ráfanyalodok, egy robogóakksival megtámogatva.
Egy jótanács! A deszkák között és a falnál is hagyjál kb 1cm távolságot. Még véletlenül se rakd szorosan egymás mellé. Nézd meg a fotókat jobban amit belinkeltem, ott is kb 1 cm-es rések vannak a deszkák között. Arra gondolj, amit az egyiptomi építőmesteekről tanultunk az álltalános iskolában. A fa éket beleütötték a szikla repedéseibe majd vizzel locsolták és a sziklát így hasították. A fa tágulása még a házfaladat is képes lenne eltolni ha másfele nem tud már tágulni. Ez nem játék.
A medence környékén lévő faburkolatokat csak olajozni szokták de azt sűrűn.
Ha leburkolod valami műanyaggal akkor azzal csak azt éred, el, hogy nem fog tudni cirkulálni a levegő, így befülled, bepenészedik majd elkezd korhadni baromi gyorsan.
Köszönöm a figyelmeztetést a födémre vonatkozóan. A vasszerkezet éppen azért kellett, mert én sem bíztam a födémben! Ráadásul ez egy, ha jól tudom P 50-es betontálcás tetejű garász fölé épített fémszerkezetes melegházban lesz. Így a terhelést csak a két fal viseli.
Valami fa imregnáló szer nincs véletlenül a tarsolyodban? És mi a véleményed, a deszkákat szorosan egymáshoz illesszem? Ha egybe kapcsolom valamennyi deszkát alátett (a vasak melletti) lécekhez csavarozva, akkor ugye nem kell külön a vasakhoz is rögzíteni? /Felfele-lefele nem tud mozdulni a súly miatt előre-hátra a lécek miatt, jobbra balra (?) a falak irányába elég a deszka vashoz tapadása? Olyan irányú erő meg nem is hat. (Ja nem szándékozom ugrálni a medencében, csak gumi kötélen úszkálni.)
Mit csinál a vékonyabb deszka, ha olyan sűrűn alá van támasztva, mint alább írtam? Össze nem nyomódik ugye? Jur eszembe, ha pára éri (víz nem fogja!), akkor mennyit dagad? Faltól falig deszkáznám, mennyi hézagot haggyak a szélső és a fal között?
Nagyon szépek, de le lesz fedve nálam műanyag padlóval és nem fog látszani. Ezért a látványa nem lényeges, az ára viszont igen. Inkább azt szeretném tudni, hogy a zártszelvények közötti 30-35 cm áthidalásához milyen vastag, milyen deszkát használjak? Esetleg azt mivel kezeljem, hogy ne penészedejen be, mert ugye azért valamennyi pára lesz ott.
Köszönöm a figyelmeztetést. Tudom, hogy nem kevés, én 5 000 kg-ra számítok /+ az én súlyom :-) /. A 'méretezés' úgy történt, hogy ezt elosztottam 10 fele (13 'gerendán' oszlik meg a teher, amelyek a végüknél vannak alátámasztva), igy egyre-egyre 500 kg-ot gondolok. Kipróbáltam, középen terhelve (!) fél centi behajlás sem volt.
És a deszkázatról - amit kérdeztem - mi a véleményed?
A hordozó szerkezetről nem tudok nyilatkozni, mivel még szelvényméret sincs megadva (nem is értek hozzá), de adott távolságon szerintem még egy colos deszkának is el kell bírnia egy nagyságrenddel nagyobb terhelést.
Ha ez 5 köbméter, akkor 80cm magas a medencében a víz.
Az 5 köbméter, az öt tonna, és négyzetméterenként 800 kiló eloszló terhelésed lesz, ami egy nagyon komoly terhelés.
Csak összehasonlításképpen, egy átlagos családi ház betonfödémje ennek még a felére sincs méretezve.
Szóval a vasváz egy dolog, ha az méretezve van, akkor is minimum 5cm vastag pallót éreznék alapnak, de az ugrálás, és játék miatt inkább 7,5 cm vastag anyagből raknám le inkább
a mar tobbszor megenekelt gyemantos reszelovel siman lehet elezni a vidias lapon. a hss fureszlapot meg a dremel kitekben levo trapez alaku pici kovel lehet alakitani. persze kezbol nem lesz tul preciz.
