Mivel a topikban kérdezve és korábbi hozzászólások között kereve már annyi segítséget kaptam gép/szerszám vásárlása kapcsán, így egy ideje érlelődik bennem, hogy megosszam a saját tapasztalataimat is, hátha valakinek hasznára válik (én is Google kereséssel találtam erre a topikra). Abszolút béna, képzetlen hobbista szemszögből nézve íme a tapasztalatok:
Fúrógép:
- Makita HP2010. 750 Wattos ütvefúró, 2 sebesség, nagy, nehéz, és örök, mint a szegénység. '80-as évek szülöttje, de ma is megállja a helyét. Nálunk rengeteg betont és centis acélt látott, de bírja, gyári tokmánnyal, csapágyakkal is perfekt. Érdekes, hogy minimálisan felújított változata (máshová került az irányváltó kapcsoló) tőlünk keletre és nyugatra is kapható (nálunk bezzeg nem) HP2010N néven. Egyetlen típushibájával találkoztam a neten, ami a mi 2 példányunkat is érinti: meghal a fordulatszám-szabályozó és csak max. fordulaton hajlandó pörögni. Sokan nem is cserélik, így használják. Egyébként kapható hozzá új kapcsoló (meg minden más alkatrész is), kb. 5 rugó körül. Használtan néha látni a vaterán, aprod.hu-n, jófogáson, 10-15e körül. Szerintem megéri. Nekem a gyári koffer is megvan, full fém, és tisztességesen befér minden (fúrószárkészletek, tokmánykulcs, kábel, hosszabbító stb), nem úgy, mint a mai dobozokba.
- Sparky BR 100E. Egy nagyon pici, könnyű fúrót akartam venni, így botlottam a számomra teljesen ismeretlen Sparky márkába. Mint kiderült, Bulgáriában gyártják, nem kínai, az áraikkal és leírásaikkal a hobbikategória fölé pozícionálják magukat. Hogy ez mennyire igaz, nem tudom, de a szinte játék méretű és színű kis fúró kimondottan jól teljesít. Egy korábbi hozzászólásomban már megemlítettem, hogy a tisztességes márkák is mind rendelkeznek ilyen méretű fúrókkal, igaz azok drágábbak. Eleinte féltem, hogy gagyi lesz és feleslegesen fizettem sokat egy 350 Wattos gyöszért, de szépen összebarátkoztunk. Meglepően erős, fúrtam már vele fémbe, fába, jól és pontosan teljesített. Ráadásul pont azt tudja, amiért vettem: kicsi és könnyű. Emiatt azt vettem észre, hogy a ház körüli egyszerűbb fúrós feladatok ellátására szinte mindig a kis Sparkyt veszem le a polcról. Volt már olyan barkácsfeladat, ahová egyik akkus fúró sem fért be, a Sparky viszont még ezeknél is rövidebb, így befért, és ki tudtam fúrni a lyukakat. Szóval most már nem bánom, hogy megvettem, hiszen egy lépéssel közelebb vitt ahhoz, hogy az akkus fúrókat végleg száműzzem a házból.
- Skil 6222. 2 sebességes vezetékes fúró-csavarozó. Gyakorlatilag egy kétgangos akkus fúrót kell elképzelni, amit akksi helyett dróttal hajtunk. És emiatt baromi jó. Egy Interspar vásárlás alkalmából, utolsó darabos kirakodó kosárban találtam, talán 12 rugó volt, ami a webshopos és barkácsboltos 15-19 rugós árhoz képest igen kellemes (nálunk amúgy a Praktikerben kapható 17 rugóért). Ennyit bőven megér, hiszen ezzel az eszközzel együtt tudtam végre megszabadulni az akkus fúróktól. Gyakorlatilag ugyanazt tudja, csak sosem kell megállni amiatt, hogy lemerült az akksi. A 6 méteres kábel bőven elég, bár bevallom, párszor már volt a ház körül olyan feladat, amit az akkus fúróval "csak kifutok, kifúrom és becsavarozom", a drótos Skillel meg "letekerem a dobról a hosszabítót, bedugom a fúrót..." lett a vége. De ezek ellenére sem hiányzik az akkus cucc. Ha egy helyen barkácsolok, akkor csak élvezem, hogy nincs akksi.
Maga a gép amúgy jól van súlyozva, nem feltűnő az akksi hiánya. Az alacsonyabb fokozatban szoktam vele csavarozni, bitang erős. A Sparkyval együtt megvan az "egyikkel fúrok, másikkal csavarozok" felosztás, így kényelmes és gyors a munka. A Skil egykezes tokmánya is meglepően jó. Korábban írtam, hogy a sebességváltó átkapcsoláskor néha nem tökéletesen vált, ilyenkor recseg a hajtás. Na ez azóta elmúlt, valószínűleg bejáratódott, sok-sok kapcsolgatás óta összesen talán egyszer produkálta a jelenséget. Szerintem érdemes kipróbálni, van már egy újabb változata is (6223), arra már 10 méteres vezetéket raktak, lassan bedugom a házban és a kert végéig elér! :)
Akkus fúró:
- Skil 2006. Egygangos fúró, alacsony fordulatszámmal, nagy nyomatékkal (28 Nm). Akciósan vettem, így fél évvel később nem buktam túl sokat, mikor eladtam. Nem szerettem, mert hiába volt viszonylag friss példány, gyorsan lemerült az akksija, az alacsony fordulatszám (max. 550 rpm) miatt pedig nem volt túl jó fúrásra. Az igazi probléma pedig az volt, hogy a nála papíron legalább 10 Nm-rel gyengébb noname akkus fúró pontosan ugyanolyan erősen tudott csavarozni. Ráadásul lassú és buta volt a töltője, nem a magától lekapcsoló, intelligens fajta. Most 7 rugóért osztják nálunk a Praktikerben, szerintem kár érte pénzt kiadni, zsákutca.
- Einhell E-AS 18-evo. Kétgangos, 18 Voltos akkus fúró. Már nem is kapni, valamiért kikopott a boltokból. Már legalább 6 éve megvan, és teljesen jó. Az akksik is. Pedig álltak lemerülve huzamosabb ideig, mégis irány a töltő (automata, intelligens fajta) és megy a gép. Szóval meglepően jó és erős, gondolom a lassúra vett 1. fokozat áttétele miatt.
Fúró kiegészítők:
- Powerfix (Lidl) fúróállvány. Szerintem hulladék. Közel fél centis oldalirányú holtjátéka miatt nem lehet pontosan eltalálni a lyukat, vagy ovális lesz a furat. A satu nem rossz, de ha már 6 rugót elkölt az ember a cuccra, akkor szeretne egyenesen, kör alakú lyukat fúrni, ráadásul oda, ahová tervezte. Szóval abszolút nem ajánlom senkinek.
- Black&Decker X56025 HSS-R fúrószár készet (19 darabos). Nagy csalódás. Nem is olcsó, nem is jó. Az egyik szár simán eltört, pedig nem lett rányomva a fémre, amit fúrtam. Egy másik szár gyárilag ferde volt. Aztán eltört egy másik szár is. Szóval pénzkidobás, ennyiért sokkal jobb készletet lehet kapni.
- Bosch X-Line 46 részes vegyes készlet. Vegyes szárakkal (fa, tégla és HSS-TiN fém), bitekkel, racsnis csavarhúzóval, mérőszalaggal, egy jól használható cipzáros táskában. Vaterán lőttem bőven a bolti ár alatt, és gyorsan a házi barkácsolások egyik állandó résztvevője lett, mert kb. minden van benne, amire általában szükség van. Jó minőségű a mérőszalag (én mindig el szoktam hagyni az enyéimet, így jól jött), a fúrószárak frankók és pont azokat a méreteket fedik le, amekkora lyukat általában fúrni szokás. A bitek is jók, ezeket használom a Skil csavarozóban, mérethelyesek és nem nyíródnak el.
- Bosch HSS-Co fúrószárak. Bár asztalos szempontból nem túl releváns, de mindenféle acélhoz, öntvényhez baromira bejöttek a kobaltos Bosch szárak. Bírják a strapát, tartósak.
Gyalu:
- Fairline FEH 6005. Apám vette valamikor, én is használgattam egy darabig, amíg nem vettem sajátot. Talán a Metroban vagy Tescoban volt ez a legolcsóbb cucc, 600 Watt, 0 és 2 mm között állítható, 82 mm széles a megmunkált felület. Nem szerettem túlságosan, mert állandóan eltömődött a forgácstól, egyszerűen nem köpte ki, így gyalulni sem tudott rendesen. Dróttal kellett belőle kipiszkálni, mondjuk minden 4 méteres léc esetén egyszer. Amikor nem dugult el, akkor tette a dolgát.
- Budget BEH600. Paraméterei megegyeznek az előbb említett gyaluéval, de jobb nála. Egy korábbi hozzászólásomban már beszámoltam a vételről. Az első darab, amit elhoztam a Praktikerből, pénteki gyártás lehetett, ferdén volt belehányva mindkét gyalukés, valamint az egyik ki is volt csorbulva egy helyen. Kicserélték, a cseredarab azóta teszi a dolgát. Ez nem tömődik el a forgácstól, és meglepően szép felületet hagy maga után. Amikor akciós, akkor 6 rugóért osztják, annyit megér. Most éppen 12000 Ft-ot kérnek érte, annyiért már kapni olyat, amire hosszabb a garanciaidő. Nincsenek illúzióim, gondolom a gyalukések fogják a szűk keresztmetszetet képezni, ha már tompák lesznek, megnézem, mennyiből jönne ki a csere, gondolom nem éri meg, így a végén veszek egy ilyet megint, ha akciós. Idén tervbe van véve némi építkezés, ott majd kiderül, mit bír.
Csiszolók:
- Budget BM137 multicsiszoló. 220 Watt, állítható "fordulatszám" és egy koffer, amibe nem fér bele a gép és tartozékai. Eleve le kell szedni a fejet/vágólapot a gépről, hogy be lehessen rakni a dobozba, szóval egy idő után a gép a "szabad ég alatt éjszakázik". De ezt leszámítva teljesen jó. Deltacsiszolóként abszolút jól használható, ha kis felületet vagy vékony, keskeny cuccot kell csiszolni, egyből ezt veszem elő. Fűrészként is praktikus, volt már olyan feladat, ahol egy fémcsövet kellett elvágni, de semmivel nem fértem hozzá, csak a multicsiszolóval. Fűrészlapok: kompatibilis a Bosch lapokkal, én is vettem már hozzá, erre is teljesen jó. Hátránya, hogy baromi hangos és kicsit több a vibráció, mint kéne, huzamosabb használat után erősen benne marad a "boogie" az ember csuklójában. Most 10 rugóért osztják, 2 év garival, néha lemennek 8 rugóra is. Szerintem bőven jó vétel, ennél már csak az aldis Workzone tűnik jobbnak, mivel ott 10 rugóért 3 év garit kapsz és több fűrészlapot, csiszolópapírt, ja meg porelszívó adaptert, tehát összességében jobban megéri, de nem panaszkodom a kis Budgetre, amire kell, arra megfelel.
- Parkside (Lidl) PEXS 270 A1 excenter csiszoló. Baromi jó. Most éppen 6 rugóért osztják, én utolsó darabként talán 5-ért vettem, de talán 7-et is kifizetnék érte. 270 Wattos, de ez nekem bőven elégnek tűnik, inkább egy fordulatszám-szabályozót rakhattak volna rá. Meglepően hatásos a porgyűjtője, beltérben, szőnyeg fölött is csiszoltam már vele, és nem kellett porszívóért rohanni. Az első markolat leszerelhető, így falhoz, függőleges felületekhez teljesen közel lehet menni. Érdekes, hogy a markolatánál fogva viszonylag erős a rezonancia, a készülék tetején kialakítot gumis felületnél fogva sokkal kevesebb jön át az ember csuklójára, igazából gyárthatnának egy olyan verziót, amin nincs is első-hátsó fogantyú, nekem nem hiányozna. Nagyon sokat használom a gépet, gyakorlatilag minden "fás projektnél" előkerül. Ennyiért még a teszkós gagyit sem kapni, szóval abszolút jó vétel, főleg a 3 év garival megfejelve.
Csiszolópapír:
- Barkácsáruházi zöld Bosch. Semmi extra, talán azt érdemes megemlíteni, hogy mintha hajlamos lenne a porelszívó lyukak pereménél elszakadni, igaz ez lehet a felhasználó hibája is.
- Kreator excenter csiszolópapír. A gyártó a belga varo cégcsoport tagja (ettől függetlenül a csiszolópapír biztosan Kínában készül), ide tartozik a Powerplus is, akiktől még mindig nem mertem gépet venni, pedig vonzó a 3 év gari és a kategórián belüli viszonylag jó árfekvés. Vicces, de a Kreator doboza elég keményen lekoppintotta a zöld Boscht, ha az ember figyelmetlenül emeli le a polcról a csiszolópapírt, akár előfordulhat, hogy Bosch helyett Kreatort vesz. Olcsóbb a Boschnál, és nekem úgy tűnik, hogy picit tartósabb is, később kopik el, és a fent említett szakadás még egyszer sem fordult elő a Kreator papírral. A körfűrészlapjuk viszont pocsék, de erről picit később.
- Metabo csiszolópapír deltacsiszolóhoz. A helyi vásárba néha jönnek Németországban haknizó lomisok, aztán baromi olcsón lehet náluk mindenféle csiszolópapírt venni. Ha jönnek, mindig veszek egy 25 darabos szettet, igaz lassan fogy, szóval már jó időre bespájzoltam belőle. Mindenesetre nekem bejönnek a Metabo csiszolópapírok, hatékonyak és érezhetően tartósabbak a zöld Boschnál, de gondolom az eredeti bolti ára sem annyi, mint a hobbiboschnak.
Szúrófűrész (dekopírfűrész):
- Rondy RDY 600SSP. Bár Rondyt már nem is kapni itthon, sőt valószínűleg nem is létezik a "márka", ezzel a típussal mégis bárki találkozhat, mert az RDY 600SSP csak az egyik neve a sok közül a noname gagyi dekopírfűrésznek. Ha bemész a teszkóba, ugyanezt kapod Straus néven (a vicc az, hogy a Strausnak még a doboza is ugyanaz, csak az alapszín más és a Rondy logót cserélték ki Strausra), illetve minimális különbségek mellett ezt árulják Hyundai és még ezer másik néven. Mind ugyanolyan rossz. A Rondy egyetlen előnye az volt, hogy 2300 Ft-ba került újonnan (10 éve), a Strausért most elkért 7-8 rugó egyenesen vicc. Ez a dekopírfűrész tipikusan a tartós gagyik közé tartozik, ami évekig nem akar elromlani, de hiába működik, egyszerűen nem jó. Az enyémet 10 éve nyüstölöm, alapvetően milliméteres acél lemezeket vagdostam vele mindenféle girbe-gurba módon. Arra még elment. Fában viszont botrányos. Ugyanis baromira rezonál, emiatt csúnya lesz a vágási felület, valamint nehéz irányítani. A fűrészlapot hátulról megtámasztó görgő sem túl jó, a fűrészlap ki tud belőle ugrani, és akkor lőttek a merőleges vágásnak, legrosszabb esetben elgörbül a fűrészlap is. Ha ez még nem lenne elég, a talpa is gagyi. Először is nem könnyű ügy 90°-ra beállítani, másodszor pedig mivel a talpállításnak több helyen is túl nagy holtjátéka van, így nehéz úgy belőni a talp hosszabb oldalát, hogy az párhuzamos legyen a fűrészlappal. Ebből adódóan ha vezető mentén próbálsz vágni vele, a lap nem szemből kapja a fát, hanem ferdén, tehát a fűrészlap nem fog merőleges vágást csinálni, ocsmány lesz a vágáskép és néha emiatt is le tud ugrani a görgőről a fűrészlap, tehát frankón el tud görbülni. Ráadásul a talp eleje előbb-utóbb el is görbül, vékony és gyenge anyagból van.
Pozitívum? Például a fűrészlap befogójával sosem volt gond (2 imbuszcsavar), illetve hiába volt ütve-vágva, nem akar elpusztulni, így ha valami olyat kell vágni, amit nem szívesen csinálnék rendes szerszámmal, akkor jöhet a Rondy. De szívből rühellem.
- Bosch PST 700 E. Ezzel kellett volna kezdenem a dekopírfűrész vásárlást, és akkor megúsztam volna a szívást a Rondyval. A kis zöld Bosch (Made in Hungary) pont megfelel egy hozzám hasonló koca-barkácsolónak. Nagyon finoman szabályozható a fordulatszám a nyomógombbal, tehát menetközben is könnyen állítható, nem előre beállított értékkel lehet csak vágni. A Rondyhoz képest nincs rezonancia, nem rázza szét az ember kezét és a munkadarabot, szép a vágáskép. A talp lehetne masszívabb, de legalább nem ferde. Jó ötlet az, hogy nem csak szívni, hanem fújni is tud, bár alacsonyabb fordulatszámon ez a funkció értelemszerűen nem tűnik túl hatásosnak. Az SDS lapbefogás tetszik, nagyon kényelmes, igaz az imbuszkulcsos módszerrel sem volt semmi bajom. Viszont én is belefutottam a hibájába, aminek az említésével egy youtube videón találkoztam: konkrétan beszorul a lap, nem lehet felhúzni a kallantyút. Ilyenkor oldalról egy vékonyabb csavarhúzóval lehet rásegíteni. Hogy ez mitől függ, és miért van az, hogy 20x ki tudod szedni a lapot, aztán egyszer nem, majd 100x megint ki lehet... Ennél a gépnél megint bebizonyosodott, hogy nem a Wattot kell nézni, hanem azt, hogy ki írja rá a gépre. Ez a kis Bosch csak 500 Wattos, de ugyanazzal a lappal is erősebbnek tűnik, mint a papíron 600 Wattos (tehát 20%-kal erősebb) Rondy.
A gép mellé járt egy koffer, ez kimondottan jó minőségű a többi szerszámkofferemhez képest, pl. rendes zsanérja van, nem a fröccsöntött műanyag szakad le a 10. kinyitás után, normális a zárja és ami fontos, hogy kényelmesen befér a gép, nem kell legózni, hogy hogyan kerüljenek a helyére a cuccok. Na meg járt hozzá egy szett Bosch fűrészlap is, jóféle lapokkal. Akcióban vettem, 14e volt így a teljes csomag, a helyi Praktikerben most 20-at kérnek érte. Annyit talán nem adnék, de a 14-et szerintem maradéktalanul megérte.
Ami szemétség a Bosch részéről, hogy pénzt kér olyan extrákért, amiknek nem lenne szabad extrának lenni a 21. században. Az olcsóbb PST 650-en például nincs fordulatszám-szabályozás, de minden más tulajdonsága ugyanaz, mint a PST 700 E-nek. Ha állítható előtolást akarsz, akkor meg kell fizetned a PST 800 felárát, miközben ezek az "extrák" már a 2300 Ft-os Rondyban is mind megvoltak.
Fűrészlapok:
-Tesco noname. Abszolút felejtős. Maximum arra érdemes tartani, ha valami olyat kell vágni, amire az ember sajnálja a minőségi lapokat.
- Black&Decker Piranha dekopírfűrészlap. Nem jött be. Régebben vettem, nem volt olcsó, de nem nyújt annyival jobb teljesítményt (vágássebesség, vágáskép) a noname teszkós lapnál, mint amennyivel drágább.
- Bosch Basic for Wood, Speed for Wood, Clean for Wood dekopírfűrészlapok. Baromi jók. Leginkább táblásított fenyőben, lécben és nyír rétegelt lemezben használtam. Igazából már a gyors, de kevésbé szép vágási képet ígérő Speed for Wood is meglepően szépen vág a Black&Deckerhez meg a teszkós gagyihoz képest. Viszont a többi Bosch is olyan könnyedén megy át akár az 58x38-as fenyőn, hogy talán nincs is rá szükség. A Basic és Clean szériával a fent említett faanyagokban kipattogzás nélkül tudok vágni, nekem először ez is újdonság volt. Lehet őket egyesével is kapni, szerintem megéri. Azt hiszem itt is igaz a megállapítás, hogy a fűrészlapon talán több múlik, mint magán a gépen.
Felsőmaró:
- Black&Decker KW900E. 1200 Watt, 6-8 mm + 1/4" patronokkal, 2 év garanciával, mindenféle tartozékkal (másológyűrű, körkivágó stb). Mivel ez az első felsőmaróm, így nincs viszonyítási alapom. Olyat szerettem volna, amin a marási mélységet finoman lehet állítani, emiatt az alsó árkategória példányai kiestek. 20 rugó körül szóba jöhetett volna a piros Einhell és az Extol Premium, végül a helyi Metroban 20 rugóra lett leárazva a Bleki (neten 27-32 rugó között láttam), így ezt vettem meg. Ami tetszik: nem tűnik billegősnek, szerintem kényelmesen vezethető, nincs túl nagy rezonanciája, precízen állítható a marási mélység, széles tartományban szabályozható a fordulatszám. Az is jó, hogy sík a teteje, így fejre lehet állítani, amitől tényleg kényelmesebb a marószár cseréje. Ami nem tetszik: a fordulatszám-szabályozót a gép oldalára rakták (más márkáknál a bal markolaton szoktam látni), így menetközben nem nagyon lehet állítani a fordulatszámot. A porelszívócsonkkal is problémáim vannak: kipróbáltam porszívóra kötve a gépet, de a por egy része így is a földön landolt, szóval nem tökéletes a rendszer, ha meg nem használunk porszívót, akkor bizonyos marási műveleteknél a "menetszél" a felfelé álló csövön keresztül felnyom némi port, rosszabb esetben pont az arcomba. Szóval a porszívó adaptert leszereltem. Pozitívum ugyanakkor, hogy a mellékelt koffert úgy tervezték, hogy felszerelt adapterrel is beférjen a maró. A koffer csatja sajnos már nem ilyen jó minőségben készült, még pár alkalom, és letörik. Bár rendszeresen használom a mélységállítót és alapvetően elégedett vagyok vele, azért érzésem szerint ezt lehetett volna ennél finomabbra is tervezni.
Amúgy tetszik, hihetetlenül sokoldalú gép egy felsőmaró, rengeteg dolgot meg tudok vele csinálni, amire korábban csak legyintettem, hogy "ilyet úgysem tudok". Csináltam neki egy kis asztalt, ami egy kis keretből (+4 lábból) áll, levehető róla a lap, közepén a maró, lécből meg vezető (az ötletet innét vettem), így mégtöbb dolgot tudok vele kényelmesen megcsinálni.
Marófej:
- Extol Craft 12 darabos készlet. Gondoltam veszek egy olcsó készletet, amivel elkezdem a felsőmarós ténykedésemet, aztán meglátjuk, melyikre harapok rá, melyikből kell más méret, mi az, ami felesleges. Az Extol készlet olcsó, ehhez mérten közepesen gagyi is (ugyanezt a szettet még vagy ezer néven kapni webshopokban, Vaterán, eBay-en). A 6 mm-es egyenes fej például mindenféle komolyabb erőltetés nélkül beletört egy fenyő lécbe, a 16 mm-es egyenes fej egyik késén pedig gyárilag van egy kis csorba. A többi (pl. kerekítő) bitek viszont jók, nem tépik a fát, kezdő szinten használhatónak tűnnek. A szett kipróbálása után az is nyilvánvalóvá vált, hogy a 12 darabos készlet felét kb. soha az életben nem fogom használni, tehát többet veszek készletet, hanem csak célirányosan egy-egy darabot, amire konkrétan szükségem van.
- Kínai noname. Az eBay-ről rendeltem 1/4"-os és 8 mm-es egyenes marófejet is, olcsón, Kínából. Rekord idő (8 nap!) alatt megjött, de sajnos két 1/4"-os darab volt a csomagban, elvileg hétfőn visszakapom a pénzem. Ráadásul ezek a példányok is össze-vissza vannak legyártva, úgyhogy sanszos, hogy itt sem járható a filléres út, ha minőségi munkát akarok végezni a felsőmaróval, minőségi kellékekre lesz szükség.
Gérvágófűrész:
- Einhell BT-MS 2112. Építkezéshez (beltér) vettük, arra kb. jó. Meglepően szépen és gyorsan vág az 1400 Wattos motorral és 48 fogas fűrészlappal, emiatt elkezdtem használni a kis projektjeimhez. Ami nem tetszik: a porzsák egy vicc, konstrukciós baklövés. Gyakorlatilag a keletkező fűrészpor kb. 5-10%-a jut csak a zsákba, a többit hátrafelé köpi ki, de hát mit várunk, mikor vágás közben a porzsák pont fejjel lefelé áll? Az a kevés por pedig akkor rázódik ki belőle, amikor megpróbáljuk leszedni a fűrészről. A másik probléma a vágási szögek beállítása. Bár forgatható az asztala és a nevezetes szögeknél (15°, 22.5°, 30°, 45°, 60° 90°) kattanva "megáll", mégis ezekben az állásokban is van némi holtjáték, így erre figyelni kell a beállításkor, vagy lemérni vágás előtt. Ugyanez igaz a vágófejre is, van egy kis lötyögése, szóval ezzel a géppel senki sem számítson pl. tizedfok pontosságú 45°-ra.
Körfűrészlap:
- Kreator 24 fogas. Míg a csiszolópapírnál pozitívan tudtam nyilatkozni a márkáról, körfűrészlap esetén nem tudom ugyanezt tenni. A kézi körfűrészemhez vettem, de nem tűnik túl jó vásárnak. Rögtön az első használat során (fenyő gerendában) lepottyant az egyik fogról a vídia (?), egy másikról meg félig lepattant. Szóval érdekelne, hogy milyen anyag is ez a "keményfém" és hogyan rögzítik a gyárban a laphoz, mert ez így sovány. Lehet, hogy csak egyedi eset, de körfűrészlappal kapcsolatban nem teszek velük több próbát.
És akkor pár kellékről is szót ejtenék, amiket a hobbi gyakorlása során használtam:
Ragasztó:
- Pattex Fix faragasztó. Bár tényleg gyorsan köt, így bizonyos dolgok összerakása egyszerűbb, nekem nem jött be. Drága, és baromi nehezen jön ki a tubusból. Kb. olyan állagú, mint a sziloplaszt, csak ehhez nem jár kinyomópisztoly, szóval ahogy fogy a tubusból, egyre nehezebb kiimádkozni a ragasztót belőle. Emellett szerintem erős túlzás, hogy kültérre is jó. Ami miatt végleg tiltólistára került nálam, az az, hogy a tubus alján lévő anyag egyre kevésbé ragad, konkrétan a végén előfordult, hogy egyszerűen elengedett a ragasztás, miközben korábban ugyanabból a fából, ugyanolyan ragasztás megtartotta a két anyagot.
- Ponal Express. A Pattexhez hasonlóan ez is Henkel termék, a helyi asztalosboltban vettem, na ez bejött. Olcsóbb, majonéz-ketchup állagú, így szépen kijön a tubusból de még pont nem folyik túlságosan, gyorsan szárad és nagyon erős kötést hoz létre (kipróbáltam, a fa a ragasztás mellett törik el).
Festék, olaj:
- Biopin munkalap-keményolaj. Nem olcsó, ráadásul egy megyeszékhelyen úgy kell nagyítóval keresni, kinél kapható, de jó. Könnyű vele dolgozni és hatásos. Ja, és élelmiszerrel érintkezhet. Aki tömörfa konyhai munkalapban gondolkodik, annak ajánlom.
- Deco Style (Aldi) akril falazúr. Made in Germany, 5 literes kiszerelés, 4 rugó. Szerintem megéri, barkácsboltokban ennyiért max. másfél-két litert kapsz (Xyladecor és társai), ráadásul ez az aldis festék jó. Nagyon el van találva az állaga, jól kenhető, nem fröcsög, szép eredményt ad. Ja, és viszonylag gyorsan szárad. Nekem bejött.
Vonalzó:
- Workzone (Aldi) derékszögvonalzók. Összességében nem jöttek be. Szépek, viszonylag olcsón kap az ember egy rövidebb és egy hosszabb (70 centis) vonalzót, néha talán még a vízmérték is használható rajta, de túl hajlékony a vonalzólap, a belső felén pedig collos skála van, a külső felére került csak metrikus, pedig hasznos lehetne mondjuk valamilyen lap oldalára merőlegesen befelé mérni. A 300 Ft-os noname barkácsáruházas jobban muzsikál. Az már más kérdés, hogy ahány vonalzó, egymáshoz mérve annyi "derékszög", de ilyen apróságon már nem csodálkozik az ember.
- Workzone (Aldi) univerzális fűrészsín. Ezen a néven fut a cucc, gyakorlatilag egy vastag, szögben állítható vonalzó. Sajnos mind a szögállítás, mind a felfogatás (C szorító) további átgondolást igényelne, mert így majdnem használhatatlan. Akármit vezetsz a vonalzó ("sín") mentén, a végéhez közeledve el fogja állítani a szöget, mert az ezt fixáló csavart nem lehet kellően meghúzni. Szóval nem túl használható. Én szétszedtem, csak a vastag vonalzó maradt meg belőle, így dekopírfűrészhez vezetőnek jó, de ahhoz egy tizedébe sem kerülő fenyőléc is megtenné.
