Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Talán meg fog lepni, de nekem a magyar sorkatonákkal sem volt semmi gondom. Azt nem tudomk, hogy miből gondolod, hogy az olaszokról nekem sok tapasztalatom lenne. Viszont német sorosokkal valóban dolgoztam együtt. A németeknél a sorkatonák motivációja általában nagyobb volt, mint a hazaiaké, de én a sajátjaimmal is jól tudtam együtt dolgozni. Néha azon veszem észre magamat, hogy össze is hasonlítom őket a mai szerződéses állománnyal és nem mindig az utóbbiakat hozom ki jobbnak és motiváltabbnak! :( Egy akkori - egy évig szolgáló tizedes rajparancsnok - nem egyszer többet tudott, mint egy mai őrmester (rajpk.h.)! Pusztán azért, mert jobban érdekelte a feladata!
Szerintem a tudás és a szakmaiság eltűnése a sereg (és a társadalom) vezetéséből evvel párhuzamosan pedig az opportunizmus, a politika bármi áron való kiszolgálása, a beosztottakról gondoskodás, felelősségvállalás eltűnése, a szolidaritás, közösségi szellem hiánya, a kontraszelekció többet rombolt, mint korábban - a kétségkívül jelen lévő és romboló - alkohol és a formailag eltakarított "párt".
szia! a harcérték is érdekes ..de az izraeli haderőben nincs alkoholizmus /VALLÁSI probléma/ellenben a horvát felszabaditó hadsereget ez/ is / működtette.
Arról mit gondolsz, amit az előbbi post-ban fejtegettem? Rosszabb harcértékű a német vagy az olasz sorozott haderő, mint az önkéntes/szerződéses magyar? Természetesen nem a felszereltségét, hanem a belső morálját, szervezeti felépítését, kiképzettségét tekintve kérdezem... Üdv:
Noha az értékválság fennáll, mert egy idő után megcsömörlik mindenki attól, hogy 20 év után is lehet még találkozni "vizet prédikál és bort iszik" parancsnokokkal (nem a szó szerinti értelemben!), de azzal nem értek egyet, hogy ez a válság mélyebb lenne, mint a rendszerváltás előtt. A mélypont ezen a téren számomra az 1988-91-es időszak volt. Persze ez sokban függ attól, hogy ki, hol szolgált!
Noha sok területen beszélhetünk értékváltásról, mégis azt kell mondanom, hogy a MH-en belül azért valamit javult a helyzet az 1988 előtti helyzethez képest. Legmarkánsabb példája lehet az alkoholizmus visszaszorulása. Noha a társadalomhoz hasonlóan itt sem tünetmentes a közösség, de meglátásom szerint sokkal kedvezőbb a kép, mint civilben.
Nagyon nagy gondot látok abban, hogy a parancsnoki gárda egy jelentős része még mindig nem tud kellő példát mutatni az általa vezetetteknek, mert nem tudnak következetesen egy pozitív értékrendet tükrözni. Ráadásul az általuk mondottak gyakran nincsenek összhangban a tetteiknél. Ezt most rendfokozatra és beosztásra való tekintet nélkül mondom! Egy "valódi" parancsnoknak magával szemben sokkal nagyobb követelményeket kell támasztania, mint a beosztottjaival szemben és soha sem szabad, hogy azon érjék a beosztottjai, hogy valótlan az, amit mond. (Ez nem azonos azzal, hogy tévedhetetlen, de szándékosan nem mondhat valótlant!)
Már a gengszerváltás előtt megkezdődött az az értékválság, ami mára elmélyült és a teljessé vált. Mivel nem vagyok fiatal, sajnos ebben az én felelősségem is vastagon benne van.
Eltűntették a példaképeinket, minden nemzeti-történelmi értékünket kifordították, megkérdőjelezték, nevetésgessé tették. Gúnyt űztek, űznek bármiből.
Ez a TÁRSADALOM teljességében hatott, kevés és kicsi azon közösségek, családok száma, melyek megmenekültek ettől.
ON
Ennek az eredményét "élvezzük" a megsemmisített seregben is.
A sokkterápia lehet hasznos és lehet káros. Viszont soha sem jelentheti egy diktatúra újjáéledését. Márpedig a határmezsgye igen vékony, hiszen a népszerűtlen lépések komoly állampolgári ellenállást válthatnak ki!
Az érdem főként a nejemé. Nekem a kellemesebb része jutott a dolognak! :) Ahogy Stylisték példája is mutatja, a nőket a sok szülés nagyon meg tudja viselni fizikálisan és mentálisan is. Ennyi gyerek sajnos nem kívánatos következményekkel járhat a nő szervezetére. Szerintem az igazi csodálat azokat a nőket illeti, akik megszülik ezt a sok gyereket!
Ezzel csak egy bajom van: A MH jelenlegi problémáinak egy jó része, nem a seregen belül gyökeredzik, bár kétségtelen, hogy rendet kéne tenni a mi fejünkben is. Amikor kellett volna - közvetlenül a rendszerváltás után - nem tettük meg a vezetői gárda teljes cseréjét. Nem vert gyökeret egy tiszta és új, valódi értékeken alapuló értékrend és vezetési felfogás. Igaz, nem is sokra mentünk volna vele, ha közben a MH-t irányító politikai elit sem hozta azt a letisztult értékrend váltást, amit kellett volna. Ne feledd, az MH értékrendje idomul az őt irányító politikai elit értékrendjéhez, mint mindenhol a világban. A MH - általánosságban említve - hű tükre a társadalomnak, bár meggyőződésem, hogy a katonák azért kb. két fokkal fegyelmezettebbek, mint egy átlagpolgár! De hiába építenél új MH-t, ha a társadalom értékrendjét nem tudod megváltoztatni!
Csak azt szerettem volna jelezni a francia tiszt-kollégák példáján keresztül, hogy ott ez a fajta "hazafiság" is benne van a tisztek értékrendjében! A velük folytatott beszélgetésekből legalábbis nekem ez derült ki. Pedig az egyikük idegenlégiós volt és nem egy éles bevetésen volt, köztük az I. öböl-háborúban is.
Ezért is tölt el örömmel, hogy nálunk is kezd hagyománya lenni a tisztek körében a 2-nél több gyereknek.
"Ha nem is a Stylist által javasolt drasztikus módon, de azért jó pár területen valóban váltanunk kéne a gondolkodásunkban."
Az a baj, hogy néha csak a sokkterápia segít! Lásd még: nem lehet a szakadékot 2 kis lépésben átugrani! És hogy ontopic is legyen: ezért gondolom azt, hogy a jelenlegi Honvédség ebben a formában megreformálhatatlan! Több százmilliárdot kiadunk évente egy olyan kislétszámú, és hitványul felfegyverzett haderőre, amely nemhogy az az egész országot, de Lórév nagyközséget sem tudná megvédeni az ellenségtől. Jó lenne nulláról felépíteni újra, de világos szervezeti struktúrával, hosszútávú fejlesztési tervekkel, az Éhesló olvtárs által joggal hiányolt honvédelmi stratégiával, és mindezek megvalósulása UTÁN jóval magasabb hozzárendelt forrásokkal! Soha többet sokmilliós fagyigépet és tábornoki szobabiciklit, a lőszer, rep.idő, és IED vizsgáló robot helyett! Emellett meg kellene teremteni egy hatékony tartalékosi rendszer kereteit, sőt, meg kellene vizsgálni legalább a részleges sorkötelesség visszaállításának lehetőségét is. Elvégre nem az ördögtől való az, ha normálisan van megszervezve. Hamburgernek nyilván van ilyen jellegű tapasztalata is a Bundeswehr, vagy az Olasz Haderő kapcsán! Üdv:
Mondjuk érdekes lenne arról elbeszélgetni (nyilván nem itt) hogy a határainkon kívül állomásozó csapataink milyen győzelmeket értek el, és ezek katonai-stratégiai szempontból milyen jelentőséggel bírtak.
Ugyanígy érdekes lenne a flotta tevékenységének értékelése is....
"...a három francia osztálytársamnak csaknem több gyereke volt, mint a sok németnek összesen!"
Ez nem sokat segít rajtuk, ugyanúgy fogynak, mint a németek. Holott náluk annyi a bevándorló, hogy a futballcsapatuk alapján a "francia" válogatottnak simán az Afrika Kupán kellett volna indulnia az EB helyett! :-)) Nem akarom elvenni a Némedi kenyerét, mint statisztikai főguru, de ha jól rémlik, akkor Európában csak a törökök és az albánok lélekszáma növekszik, a többié stagnál, vagy fogy... :-((
"Tény, hogy akkor azért a gyerekhalandóság is nagyobb volt. A nagyapámék is csak 5-en élték meg a felnőtt kort."
Ez így igaz! Az én dédnagyapám Mihály volt, és a nagyapám mesélte, hogy volt egy szintén Mihály nevű öccse! Ugyanis amikor az öccse megszületett, a dédapám olyan beteg volt, hogy a falusi orvos azt mondta, hogy úgysem él tovább 1-2 napnál. Ezért az akkor született öccsét is Mihálynak keresztelték, az "emlékére". Persze a dolog nem jött be, mert a dédapa megemberelte magát, felgyógyult, és az 1-2 napot megtoldotta még kb. 80 évvel. A családban meg lett egy Mihály-1 és egy Mihály-2... :-)) Üdv:
Ha nem is a Stylist által javasolt drasztikus módon, de azért jó pár területen valóban váltanunk kéne a gondolkodásunkban. Anélkül nem fogunk egyről, a kettőre jutni. Az értékrendünk igen eltorzult az elmúlt két évtizedben! Ezért lehet az, hogy ennyire különböző képpen látjuk a hazafiságot, a nemezeti érdekeket és értékeket és a kivezető utat is. Sajnos! :(
Isten ments! A faterom (szintén ht.ti volt) engem próbált lebeszélni erről a hivatásról. Anyám is. Nem véletlenül: A seregre ráment a házasságuk. Törekvéseik hasztalannak bizonyultak. Én nem fogom se pro, se kontra befolyásolni a kölkeimet. Mivel a lányaim nyomasztó fölényben vannak az egyszem fiammal szemben, elég kicsi az esélye, hogy bármelyik kölköm is katonának adná a fejét. Igaz, a nagylányom fejében teljesen spontán fordult meg a gondolat, hogy rendőrtisztire fog jelentkezni, de egyelőre erről még sikerült lebeszélni. (Nem egy rendőr - alkat sem testileg, sem lelkileg!)
Ja, és hogy a téma még ontopicabb legyen: A fiatal kollégáim körében egyre több 3 gyerekes családapa van, ami szerintem egy igen kedvező tendencia! :) Az én generációmra ez még kevésbé jellemző. (40)
Először is elnézést, hogy ismételtem, de az elsőnél hibát jelzett vissza és nem is láttam a hozzászólásomat. A 3 gyerek nagyon szép teljesítmény! Mi sem terveztünk 5-öt, csak szerettünk volna egy másodikat. De nem bánjuk, hogy így hozta a sors. És noha abortuszról szó sem lehetett, de nem szeretném, ha ez kötelező lenne az országban.
A nemzet fennmaradásához valóban sok gyerek kell, de ehhez inkább a feltételeket kell megteremteni, nem pedig "kényszerrel" tenni a szaporulatért. Érdekes módon a francia katonatiszteknél jellemzőnek is mondhatnánk a sok gyereket. Soha sem felejtem el, hogy egyik külhoni iskolámban a három francia osztálytársamnak csaknem több gyereke volt, mint a sok németnek összesen! :) És náluk én csak az utolsóként kullogtam volna a csaknem féltucat porontyommal. Akkor elképzelni se tudtam, hogy miként lehet ennyi gyereket nevelni. Nekünk akkor még csak egy volt.
Én mindig is csodáltam a dédszüleinket, akik 6-10 gyereket is bevállaltak. Hajdanán ennek okairól olvastam is pár írást, de igazán nem tudom, hogy igazat lehet-e nekik adni. Az én dédnagyapámnak is nyolc gyereke volt. Igaz, két feleségtől, de ez akkor is szép teljesítmény. Tény, hogy akkor azért a gyerekhalandóság is nagyobb volt. A nagyapámék is csak 5-en élték meg a felnőtt kort.
Egy biztos, hogy a társadalomnak mindenképpen szüksége van a gyerekeknek és ennek komoly gazdasági következményei is lehetnek.
Nem viccnek :-)) szántam, mint katona komolyan készülök, van málházási jegyem.
1 db nagymagyarország matrica 1 db sávos zászló 1 db sárga csillag 4 db bazalt kő 8 db tojás / nem tescos, házi / 1 db sál 1 db arcmaszk 2 db síp / tartalék / 1db kereplő / ha meccsre mennék / 1 kg gipsz!!!
A tartozékok azért kellenek, ha gyorsan és spontán kellenne megnyilvánulnom. A gipszre szerintem nem jönnétek rá, azért van, hogy gyorsan begipszeljem a kezemet, ha szembe jönne a közt. elnök, mert vele meg én nem akarok kezetfogni, mint főparacsnokommal!! Tudjátok abban az időben a sorkatonák egyetlen véleményílvánítása volt leszereléskor. Magam is leszereltem!
más: ma olvastam Nagy Imre beszédét amit október 23-án mondott: " ... Én a véleményemet akarom nyilvánítani, de ha nekem itt erre lehetőséget nem adtok, akkor hiába minden szó!
Erről próbáltam írni fenntebb viccesen, de nem vicc, mert sok éve csak ordibálás van, meg kivonulás, nem ellenzés, akadályozás! árpapa
Ps: a fater csendőr is volt, de kibaszták mint komcsigyanúsat, a komcsik meg szivatták mint próbacsendőrt. mintha hasonló pályát járnék be, a történelem ismétli önmagát.
Idézet:
"Nem röhögtem ilyen jót, mióta anyám csecsét bekapta a mángorló!"
Élvezettel olvasom agyament dolgokat, résztvenni továbbra sem kivánok benne, meggyőzni egyeseket amúgy is lehetetlen, írtam róluk sokszor, ők az egyvéleményűek, csak egy vélemény számít, az övék.
Tisztelettel szeretném felhívni a figyelmet, hogy kilencedik gyerek vagyok, esetleg a fateromnak lehetne-e esetleg utólag valami posztumuszt adni, ráadásul 1907-ben, akkor még hozzánk tartozó Erdélyben született, ha nagyon megpiszkálnánk a dolgokat, balkézre is dolgozott az öreg. Ha igazolni kell majd magamat a következő tíz évben, kérem ezt figyelembe venni. keresztlevelem már van, nagymagyarországtérkép az autómra ötperces készenlétben, örülnék, ha tájékoztatást kapnák, hogy mit tegyek még, hogy megússzam a jövőt. árpapa a szapora magyar!! :-))
Ps: a fater csendőr is volt, de kibaszták mint komcsigyanúsat, a komcsik meg szivatták mint próbacsendőrt. mintha hasonló pályát járnék be, a történelem ismétli önmagát.
