Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
A tartalékosok léte érdekes, de nem csak ebben érzem a problémát, hanem a most rendelkezésre álló harci alakulataink 6-7 lövészzászlóalj, amiből 1-2 állandóan nélkülözünk a missziók miatt (ráadásul váltás esetén 3-at is).
Tehát van 3-4 zászlóaljunk, ami azonnal bevethető.
És van államhatárunk:
Ausztria (366 km), Horvátország (329 km), Románia (443 km), Ukrajna (103 km), Szlovákia (515 km)
Bármely országból is jön egy támadás egy zászlóaljnak 30-100km-es szakaszt kellene védenie kiegészítve támogatókkal, de lövész tartalék nélkül. Szerintem esélytelen megállítani őket, de még lassítani is valószínűtlen.
Ami a tartalékosok mozgósítását is lehetetlenné tenné (mire hallanánk a rádióban addigra itt lennének Budapesten).
Ha a hivatásos hadseregünk nem ad esélyt arra, hogy tartalékosokat bárhogy bevonjanak, addig az is felesleges, hogy a tartalékos rendszeren gondolkodjunk. Annyiban revideálnám amit írtam előzőleg, hogy ha ez a létszám megfelelő (jó pár zászlóaljjal több), akkor a tartalékos rendszerünk lehet az, amit a második alternatívaként írtál le. Tehát csak emberanyag utántöltésre kell használni őket, és így nem kell gárda. Amiért írtam a kerethadsereget is, mint szükséges, mert egyszerűen a jelenlegi hivatásos elégtelen lefedni ekkora területet.
Azt meg továbbra is elvetném, hogy az ország belsejében állítsuk meg az ellent, mert akkor a Nato csapások is minket érnek...
A tartalékos rendszernek a világ rendberakottabb felén két változata van. Az egyik az amerikai változat, a NATIONAL GUARD and RESERVE COMMANDS and UNITS. Itt például a nemzeti gárdában az US Armynál olyan csapatok vannak, amelyek képesek kiegészíteni az aktív komponenst háborús hadrendre: nyolc gyalog- és páncélos hadosztály, tizenöt gépesített vagy könnyű gyalogos dandár, kilenc légimozgékonyságú páncélos- és felderítő dandár, egy tüzérhadtest tizenkilenc vegyes tüzérdandárral, huszonkettő légvédelmi, légi, vegyi, műszaki, eü., hírszerző, katonai rendőr, hiradó dandárral.
A tartalékos parancsnokság és csapatai állományában tartalék személyi központ, tartalék támogató központ, három tartalék parancsnokság, kilenc regionális támogató parancsnokság, tizennégy ho. szintű tartalék kiképző központ, öt egészségügyi dandár, öt katonai kórház, hiradó és műszaki dandárok tartoznak.
Az összetételből következik, hogy amig a nemzeti gárda közvetlenül kiegészítí háborúban - és ma már egyre rendszeresebben békében - az aktív komponenst, addig a tartalék erők ezek logisztikai támogatásáról és háborús veszteségei pótlásáról gondoskodnak. Itt kizárt a civil szerveződés, minden a haderő parancsnokság finanszírozásával és intézkedései alapján történik.
A másik változatra példa a Bundeswehr Tartalékos Szövetsége, amely alapvetően civil szerveződés, legénységgel nem foglalkozik, csak tisztekkel, tiszthelyettesekkel, de tökéletes átjárás van a civil szervezet és az aktív komponens között, például a tartalékosnak is megvan a gyakorló, köznapi és diszegyenruhája.
A Magyar Honvédség kidolgozott egy önkéntes tartalékos rendszert a Nationale Guard mintájára, csak képtelen működtetni. Létrehozott egy civil szervezetet is a Magyar Tartalékosok Szövetségét, annak meg nem hajlandó átadni a fennhatóságot a tartalékos komponens felett. Így mindkét változatot lemásoltuk, csak egyiket sem vagyunk képesek működtetni.
A "gárda-dame"-ok ebbe a résbe kívánnának behatolni és civil szervezetnek álcázva, fegyveres félkatonai szervezeteket kívánnának létrehozni saját korrekt, vagy inkorrekt politikai izlésüknek megfelelően.
Bár a területvédelmi vagy kiegészitési pk.ok tartalékos,regiónális,vagy megyei vagy katonai közigazgatási felosztása lenne csak megoldandó a honvédség szakigazgatási feladataiban,jó is lenne.A többi már nem is gond,csak ez maradt mára?Jó nagyon jó.Itt majd megoldják ,még ma.
Azt szeretném megtudni, hogy elméletileg mit jelentene, (hogy nézne ki egy nooormális országban) 1) a működő önkéntes tartalékos rendszer 2) a "nemzeti gárda" tipusú rendszer?
Mindkettő egy "a hon védelméért" felelős szervezet, ami egy hiányzó szegmens a Honvédségben, de úgy vettem ki, hogy azért itt jelentős (elvi) különbségek vannak. Eddig úgy tűnt nekem, hogy majdnem szinonímái egymásnak, de látom sokan NG pártiak ill. kimondottan tartalékospártiak.
Miért jobb az egyik, és miért a másik?
Magam részéről, inkább emócionális vélemény: 1. A tv.ben benne van az "önkéntes tartalékos" kifejezés. "83. § (1) A tartalékos állományba békében az önkéntes tartalékosok, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - a kiképzett hadkötelesek tartoznak.
(2) Az önkéntes tartalékos meghatározott ideig szerződés alapján vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot." (Hvt.)
Jó lenne, ha egy hatályos jogszabály egyszer hatályosulna is! Meg vannak egyáltalán alkotva az új Hvt. végrehajtási rendesletei??
2. Egy új szervezetnek nem lenne (szvsz) legitimitása, legalábbis jóval kisebb mint az MH-nak. Egyik oldal mondhatná, hogy "e kormány alatt alapították, tehát ez egy párthadsereg". Másik o.: "Mivel gárda a neve, ezért minden bizonnyal itten sok a náci."
Egy MH.ban integrált rendszer esetén talán könnyebben beláttatható lenne, hogy a laktanya portájánál a jelentkezőknek le kellett adniuk a politikai agymenéseiket.
3. Ha pedig nem centrális, hanem a megyei közgy. elnökének lenne alárendelve a NG... Ja, az "áruló" heves megyei képviselő házához T72essel mennének jobb belátásra bírni:-))
Elnézés a hosszú beleszólásért, Üdvözlettel:
K.
(Ui.: az 1989. évi II. alá tartozó különböző "gárdákkal" nem kívánok foglalkozni)
Ahogy tudom egyáltalán nem lesz. Bár gondolom azért nem rakták még ki a honlapra, mert próbálnak még kitalálni valamit. Állítólag már az előző két alkalommal se kaphatták volna meg a területet. Amit azért se értek, mert ugyanaz írta alá most ezt a rendelkezést, aki eddig is alá kellett írja, ráadásul tavaly ő volt a fővédnök. Ez már nem a bal kéz nem tudja mit csinál a jobb, hanem a bal kéz nem tudja mit csinál a bal.
ez mekkoraaaa! Szerintem eladható, mint bio erőforrással üzelemtetett lokátor, főled ha közben dinamóval tölt, ami a forgatásból nyeri az energiát. Afrikában mekkora slágertermék lenne már...
Kedves jász atyafiaim! Ilyenkor örülök, hogy az őseim annakidején átlegeltették a jószágot Berényből Mizsére... Abban teljesen igazatok van, hogy asvédek piacot vettek maguknak, még ha azt nem is tudták kellően megtartani. Holott, ha van egy kicsi eszük, átnyergelnek a nagyobb lóra, s meglovagolják az akkori Lehel teljes palettáját s kapacitását.
Ühüm... Mikor láttál utoljára amerikai vagy brit epülőgép-szimulátort, játékot vagy demót? Ott is TIE-Interceptorokra lőnek? Megint a kettős mérce? Ha amcsi videó - akkor az jópofa. Ha orosz demó - juj, ezek milyen bunkó agresszívak!!! Nevetséges...
én azt látom, hogy olyan mértékben leépült a Honvédség, hogy lényegében csak a missziós feladatait tudja ellátni. Ez azzal jár, hogy nem tud keret hadseregként működni, ugyanis ez a kis létszám csak teljesen feltöltött egységekkel tudja ellátni feladatát. A technikai eszközök is olyan kevesek, hogy nem lehet fenntartani M zárolt készletet belőlük.
Annak nincs értelme hogy vagy 100-200 helyet fenntartsuk önkéntes tartalékosoknak, mert egyszerűbb hivatásosakkal feltölteni, mert akkor nincs civil probléma (munkahelyi gondok stb.).
Azt is látom, hogy kis területvédelmi csapatok felállítása is problémás, mert ezek fegyverzete csak gyenge lehet, decentralizált vezetésük, meg könnyen megtörheti őket. A magyar környezet nem teszi lehetővé, hogy ilyen kis csapatok sokáig kitartsanak. A partizán/insurgent hadviselésben viszont nincs magyar tapasztalat, általában elég megosztottak vagyunk és civilizáltak, hogy ezt komolyan csináljuk (mellesleg jogi problémát is látok). Tehát még utánpotlási vonalak támadását sem tartom kivitelezhetőnek, egyébként is felesleges, mert mire megszerveződnének, addigra az egyetlen reményünk a Nato ugyis beavatkozik, tehát felesleges, és egyébként is akkor már a Nato hatékonyabb tud lenni, mint néhány civil insurgent.
Az gondolom, egyszerre sok irányból nem fognak megtámadni minket, és valami előjeleket (ha mást nem pár órával előtte) tudhatunk, tehát minden erőnkkel fel tudunk a határra zárkózni. Ez az erő persze a hivatásosak kellene, hogy adják. Ők a létszámnál fogva egy-két nap alatt felmorzsolódnának, de a határ közelében tudnák tartani az ellent. Lényegében őket kell két nap múlva kiegészíteni új erőkkel. Ezt egy kerethadseregbe behívott emberekkel kellene megtenni. Így összességében talán elég időt nyerünk, hogy a Nato beavatkozzon, és mégsem engedjük elfoglalni Mo nagy területeit.
A több ország általi támadást azért vetem el, mert ebben az esetben több Nato ország is a támadónk között lenne, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy kellően az áldozatnak látszódjunk, mert ilyen összefogásra csak nagy hiba esetén számíthatunk. Ezt jó külpolitikával (oszd meg és uralkodj) kell kezelni.
Ez alapján kell egy missziós váltásokat adó Honvédség(misszióság), akinek itthon levő váltásai illetve a maradék adná az első vonalat (kiegészítve esetleg a határőrökkel, rendőrökkel). És kellene egy keret hadsereg, amelyet csak szinte gyalogosokkal, és egy-két speciális szakképzettséggel kellene feltölteni (mert nem lesz idő más képességek megszerzésére az adott idő alatt, a tömeges kiképzés meg teljesen elvetendő a politikai viszonyok miatt). A speciális képességek egy része lehetne a most nyugdíjba vonultak tartalékosként való megtartása (akár kis kiegészítő pénz fizetésével), illetve a később a (hogy is hívják: fel vagy ki) rendszerből kilépő hivatásosok hasonló módon való megtartásával.
Az egész fenti rendszert pánikszerűen (na persze előzetes tervek szerint) azonnal át kell alakítani, ha a Nato valami válságba kerül, ami simán előfordulhat egy újabb megosztás esetén, mint amire Irak esetén megtörtént. Erre a váltásra most nincs ötletem, de a Nato felbomlásának különböző eseteire külön kell felkészülni. Jellemzően abból kell kiindulnunk, hogy egy szomszédunk (is) támad meg minket, mert fizikailag másképp elég valószínűtlen... ...stb.
szerintem meg teljesen normális, hogy a legfejlettebb konkurencia ellen próbálnak demózni. reklámfogás. az oroszok pattognak egy kicsit, blöffölnek a 6 hordozóval meg haditengerészeti bázisokkal, aztán elhúz Putyin és remélhetőleg rájönnek, hogy az országot gazdaságilag kéne először gatyába rázni.
a fél közvetlen rokonságom Jászberényben él (én tápióbicskeinek (és nagykátainak indultam). Vagy a hűtőgépgyárba, vagy annak bedolgozóiban dolgoztak. Sajnos teljesen úgy van ahogy mondtad :((
Pár éve mozogtam ott számtech révén, döbbenet pangás van...
Maga a várost már nem tudom milyen helyzetben van...
"Megépült a porszívógyár és átvették, felfuttatták a jászberényi hűtőgyárat, stb." A porszívógyár dolgot nem ismerem, de a "jászberényi hűtőgyárral" kapcsolatban a dolgaiddal ellentétben tudok néhány információval szolgálni. Az átkosban a LEHEL Hűtőgépgyár Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű dolgokat gyártó üzeme volt. Nemcsak azokat a hűtőszekrényeket gyártották ott, amiből te esetleg ki tudod odahaza venni a sörödet, hanem ezen felül sok más dolgot is. (meg kell jegyeznem, hogy háztartási hűtőszekrényből kb. annyit gyártottak, mint a többi KGST tagállam együttvéve. Nemcsak hazai felhasználásra ment a rengeteg szekrény, hanem még a SZU-ba is, pedig ott legalább három komoly gyárat ismerek. Exportáltak persze nyugatra is, többek között Svájcba, és ne nevesd el magad, még Svédországba is.)
Ezen felül gyártottak ott kereskedelmi hűtőberendezéseket, hűtött és hűtetlen áruházi pultokat. Az USA meglehetősen sok olyan hűtőberendezést vett, ahol meg volt adva a helyiség mérete, és kb 2 hét után küldték a komplett beépíthető cuccot. Ha már a hűtőberendezésnél tartunk. Ott gyártották a Fiat autógyár által beépített gépkocsi hűtők kb. 75 %-át. Ha a 8-as főúton mész Várpalota felé, ott az inotai hőerőmű. Azt a három kövérkés tornyot biztos megismered, abban a nevezetes Heller - Forgó féle zártrendszerű erőművi vízhűtő berendezés van. Na ezt is Jászberényben csinálták. De hogy az apróbb dolgokat mondjam, rengeteg szódásszifont, és kicsit nagyobb méretben rengeteg alumínium söröshordót gyártottak ott. És ehhez azinte csak a lemezt kellett behozni, mert szinte mindent a gyár valamelyik üzemegységében gyártottak. A rendszerváltás előtt a gyárnak kb 30 000 dolgozója volt, és Szolnok megye elég nagy területén melót adtak az emberek kezébe.
Aztán jött a rendszerváltás, és az Antallék által favorizált vadprivatizáció. És jött az Elektrolux. Megvette a teljes gyárat, és azonnal mindenféle munkát leállított. A Jászboldogházán lévő hűtőbútor üzem, a törökszentmiklósi aggregátor üzem, a Budapest, Lőportár utcai szervízüzem, és minden más külső üzem is azonnal leállt. Ezzel a húzással a svédek nem a gyárat vették meg, hanem a Lehel által addig jól kiépített piacot. Szolnok megyében akkoriban - különösen Jászberény környékén - akkor szökött fel a munkanélküliség 35 - 40 % fölé.
Valamit akkor javolt a helyzet, amikor valami két év múlva a jászberényi gyártótér felét eladták a Zanussinak, ahol az eredeti munkáslétszám tizedével elkezdtek háztartási gépeket gyártani. Aztán persze az Elektrolux is rájött arra, hogy túl nagyot akart harapni, de kicsi volt hozzá a pofája. Így elkezdték ismét a hűtőgép szerelést, de csak háztartási gépeket csinálnak, a korábban felsorolt terméksorozatból szinte semmit.
Az eredmény: A Jászság nagyjából most kezd észhez térni a hatalmas munkanélküliségből, amit a svédek érdekesen értelmezett "felfuttatása" eredményezett.
Ugyhogy Tacskó öcsi! Ne nagyon gyere nekem a svédek nevezetes ellentételezésével, mert harsányan kiröhöglek.
Elnézést az olvtársaktól a hosszú szövegért, de kikívánkozott.
én azt látom, hogy olyan mértékben leépült a Honvédség, hogy lényegében csak a missziós feladatait tudja ellátni. Ez azzal jár, hogy nem tud keret hadseregként működni, ugyanis ez a kis létszám csak teljesen feltöltött egységekkel tudja ellátni feladatát. A technikai eszközök is olyan kevesek, hogy nem lehet fenntartani M zárolt készletet belőlük.
Annak nincs értelme hogy vagy 100-200 helyet fenntartsuk önkéntes tartalékosoknak, mert egyszerűbb hivatásosakkal feltölteni, mert akkor nincs civil probléma (munkahelyi gondok stb.).
Azt is látom, hogy kis területvédelmi csapatok felállítása is problémás, mert ezek fegyverzete csak gyenge lehet, decentralizált vezetésük, meg könnyen megtörheti őket. A magyar környezet nem teszi lehetővé, hogy ilyen kis csapatok sokáig kitartsanak. A partizán/insurgent hadviselésben viszont nincs magyar tapasztalat, általában elég megosztottak vagyunk és civilizáltak, hogy ezt komolyan csináljuk (mellesleg jogi problémát is látok). Tehát még utánpotlási vonalak támadását sem tartom kivitelezhetőnek, egyébként is felesleges, mert mire megszerveződnének, addigra az egyetlen reményünk a Nato ugyis beavatkozik, tehát felesleges, és egyébként is akkor már a Nato hatékonyabb tud lenni, mint néhány civil insurgent.
Az gondolom, egyszerre sok irányból nem fognak megtámadni minket, és valami előjeleket (ha mást nem pár órával előtte) tudhatunk, tehát minden erőnkkel fel tudunk a határra zárkózni. Ez az erő persze a hivatásosak kellene, hogy adják. Ők a létszámnál fogva egy-két nap alatt felmorzsolódnának, de a határ közelében tudnák tartani az ellent. Lényegében őket kell két nap múlva kiegészíteni új erőkkel. Ezt egy kerethadseregbe behívott emberekkel kellene megtenni. Így összességében talán elég időt nyerünk, hogy a Nato beavatkozzon, és mégsem engedjük elfoglalni Mo nagy területeit.
A több ország általi támadást azért vetem el, mert ebben az esetben több Nato ország is a támadónk között lenne, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy kellően az áldozatnak látszódjunk, mert ilyen összefogásra csak nagy hiba esetén számíthatunk. Ezt jó külpolitikával (oszd meg és uralkodj) kell kezelni.
Ez alapján kell egy missziós váltásokat adó Honvédség(misszióság), akinek itthon levő váltásai illetve a maradék adná az első vonalat (kiegészítve esetleg a határőrökkel, rendőrökkel). És kellene egy keret hadsereg, amelyet csak szinte gyalogosokkal, és egy-két speciális szakképzettséggel kellene feltölteni (mert nem lesz idő más képességek megszerzésére az adott idő alatt, a tömeges kiképzés meg teljesen elvetendő a politikai viszonyok miatt). A speciális képességek egy része lehetne a most nyugdíjba vonultak tartalékosként való megtartása (akár kis kiegészítő pénz fizetésével), illetve a később a (hogy is hívják: fel vagy ki) rendszerből kilépő hivatásosok hasonló módon való megtartásával.
Az egész fenti rendszert pánikszerűen (na persze előzetes tervek szerint) azonnal át kell alakítani, ha a Nato valami válságba kerül, ami simán előfordulhat egy újabb megosztás esetén, mint amire Irak esetén megtörtént. Erre a váltásra most nincs ötletem, de a Nato felbomlásának különböző eseteire külön kell felkészülni. Jellemzően abból kell kiindulnunk, hogy egy szomszédunk (is) támad meg minket, mert fizikailag másképp elég valószínűtlen... ...stb.
Az egész ,,konvoj ügy" válasz volt arra, hogy az amerikaiak egyszerűen felrúgták az 1997-ben oroszokkal és más államokkal kötött megállapodásukat. 1999 márciusában, amikor elkezdték bombázni jugót, az orosz hatóságok (Ivasov és Szergejev kezdeményezésére) 48 órát adtak az oroszországi NATO koordinációs közpot munkatársainak a távozásra. Akkor elég rendesen bekeményítettek. Hála a finn közvetítésnek április elején el kezdtek agyalni az amerikaiak, hogy ez így nem lesz jó. Felajánlottak egy olyan megoldást, ami elfogadhatatlan volt. No, erre válaszul jött Zavarzin tábornok orosz ejtőernyőseinek a ,,gyorsmanetelése" Uglevikből (Bosznia) Pristinába.
Ezt Washingtonban nem tudták megemészteni. Szabályos dührohamot kaptak: megtörtént az, amire nem számítottak - a döglött medve visszaharapott.
No, ekkor jött a basztatási ukáz a friss szövetségesnek, hogy kössenek bele minden, orosz érdekeltségű dologba. (Azon kívül, hogy Magyarország nem engedte át a repülőgépeket és hátráltatta a konvojt, csesztették a vasúti közlekedést, ment az orosz túristák szívatása a reptereken és a határon, stb. A végeredmény közismert - rendkívül megromlott akkor a kapcsolat a ruszkikkal; még a befektetőik is elmentek az országból.)
Tiszteletem. Hogy ne tűnjön, hogy a levegőbe beszélek, kezdésnek csak két nevet mondok, meg egy számot abból a konvojból, amelyet 1999 júniusában hátráltattak a magyar hatóságok.
A konvoj Sojgu (az MCsSz - Katasztrófa-elhárító minisztérium főnöke) és Moszkva polgármestere, Luzskov kezdeményezésére jött létre; a személyi állományt az MCsSz 179. központja adta.
a két név: Jevgenyij Szekirin és Vlagyimir Baskircev. Ez az a két tiszt, akik a konvojt vezették. (A nevük sem nyugati, sem orosz hírekben, cikkekben, int ahogyan azegység száma - nem szerepeltek. Viszont akik a magyar hatóságok részéről találkoztak velük tudják, hogy nem a levegőbe beszélek.) Ismerem a hívójeleket, a teljes útvonalt, a rakomány jegyzékeit és tartalmát. Arról s tudok, hogy milyen pofátlan módon kutatták át a konvojt, még a medikák személyes holmijait is kirámolták.:((( Vannak fotóim, stb.
Esetleg majd személyes találkozón elmondom, hogy mi volt ott valójában, vagy lehet várni még két évet.
Egy, ami 100%-ig biztos - SEm FEGYVERT, SEM HADIANYAGOT A KONVOJ NEM SZÁLLÍTOTT és ERRŐL A MAGYAR HATÓSÁGOK ELEJÉTŐL KEZDVE TISZTÁBAN VOLTAK.
én továbbra is csak kapkodom a laikus fejemet Gripen vs. F-16 ügyben....mindkét oldalnak vannak tetszetős érvei, de most találtam egy régi (2003 szept-i ) cikket, ami "jobboldalon belűlről" kritizálja -politikai érvekkel megtámogatva-az Orbán kormány Gripen döntését, persze csak érintve a témát. ez is egy érdekes aspektus.
"....Annak ellenére, hogy Magyarország elhanyagolható tényező Washingtonban, annyi bizonyos, hogy térségünk fontossága felértékelődött az iraki háború óta. Elsősorban persze Lengyelországé, de a romániai Constantában amerikai haditengerészeti támaszpont épül, és Taszárra bármikor ismét szükség lehet. Az is számít, hogy katonákat küldtünk Irakba. Az "új Európa" országainak felértékelődése ahhoz is vezet, hogy több amerikai figyelem irányul hazánkra. És egy kívülálló szemével vizsgálva a dolgokat, nem feltétlenül vidám a kép. Először is, Washington szemszögéből úgy tunhet, hogy Budapest hajlamos fontos amerikai érdekek figyelmen kívül hagyására. Washingtonban hatalmas dühöt váltott ki az, hogy az Orbán-kormány nem az F-16-os, hanem a svéd gépek mellett döntött. Sokkal nagyobb dühöt annál, mint ami a sajtóban "átjött". A döntés, véleményem szerint, komoly hiba volt. Érzésem szerint gyakran ott állunk a sarkunkra, ahol nem kellene és ott nem, ahol kellene. E konkrét esetben ugyanis nem a technikai paramétereket kellett volna latolgatni, hanem a döntés politikai súlyát. Egyrészt Magyarországot -jelenleg-senki nem fenyegeti, másrészt pedig ha támadás érné, nem néhány Gripen, hanem a NATO gépei tudnák megvédeni. De ez az elhibázott döntés már "történelem", ahogyan az Atlanti-óceán túlsó oldalán mondanák. Az viszont nem, hogy ha veszünk F-16-ost, nem veszítjük el a választásokat. Az amerikai-magyar kapcsolatok terén talán nem olyan tanácsadókra kellett volna hallgatni, akik, sajnos, nagyon sikertelenül látszottak munkájukat végezni. Ugyanis Washingtonban tökéletesen értik a politikai üzletet. "Megvettek" volna egy olyan ajánlatot is az F-16-osokért cserében, hogy attól a pillanattól fogva nem leszünk antiszemiták. Értsd: nem antiszemitáznak bennünket. Lantos ide, Lantos oda. Önök nem tartják figyelemre méltónak, hogy szinte az összes amerikai nagy lap mellett még a Foreign Affairsben, az Egyesült Államok legrangosabb külpolitikai folyóiratában is megjelent - épp a választások előtt - "az Orbán-kormány antiszemita" vád, minden esetben Brinker (vagyis Washington) vádjához hasonlóan, konkrétum nélkül akkor, amikor most, noha a román kormány és Iliescu elnök ténylegesen olyan kijelentéseket tett a holokauszt ügyében, amelyekre egész Izrael ugrott, e kijelentések egyetlen, ismétlem, egyetlen nagy amerikai lapban nem jelentek meg? Igen. Constanta után vagyunk. Képzeljék, ha Orbán Viktor tesz egy Iliescu-féle kijelenést! ..."
ps: az aktuális Lantos ügy kapcsán előbányászva egy régebbi Lantos kijelentésekkel kapcsolatos cikkből egy kis részlet.
Tudok róla. Sőt - valószínűleg jóval többet, mint Magyarországon az emberek '99 százaléka.:))) Az a megállítás 100% egy teljes mértékben jogtalan kötözködés és provokáció volt a magyar hatóságok részéről, amit a budapesti amerikai követségen keresztül sugallottak. Akkor mindenbe belekötöttek, még abba is, ami nincs. A határőröket és katonákat meg tudom érteni - őkcsak azt a arancsot kapták, hogy mindenáron hátráltassák a konvojmozgását. Megállízani nem tudták, mivel minden papírja rendben volt. Egyszer majd talán bővebben is írok az esetről, csak várok még 2 évet (2009-ig).
Jó a czikk! Arra mindenképpen alkalmas, hogy elmeditáljunk rajta. Tudja valaki, hogy jelenleg hány önkéntes tartalékos szolgál a hadaerőben? Ha egy sem, akkor talán mégsem igazán jó ez a Kladek féle rendszer. Itt az ideje valami jobbat kitalálni. Ami biztosan nem kell a XXI század haderejének, az a darutollas levente, a 70 éves hagyományőrző, a hátrafelé nyilazó nemezkalapos szittya, a 120 kilós kigyúrt,fradi B középben szocializálódott, tetovált, kilós aranyláncait csörgető fajmagyar.Mi kellene? Várom a javaslatokat.
