Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Ott, abban a helyzetben nem a kutyát látnám benne, hanem egy veszélyes eszközt. Sajnos bárhogy is vesszük, de háborús területen csak egy törvény létezik: VAGY TE, VAGY TÉGED.
Basszus, képes lennél rálőni egy szegény KUTYÁRA? :-(( Milyen ember az ilyen? Ha esetleg túlélnéd az ellenséget, akkor majd az állatvédők beleznek ki... :-))
Ráadásul a robbanó műszaki zárak mellé kihellyeznék pár mesterlövész párost, akiknek csak egy feladatuk lenne - levadászni minél több ellenséges tűzszerészt és aknakutató kutyát (ezeknek a pótlása/kiképzése sok időt vesz igénybe, ráadásul költséges is).
Mindez szép, de háború esetén (amennyiben lehetséges!) én biztosan kiszereltetném a katonáimmal, vagy rögtönzött aknákat gyártanék mezei körülmények között, p.l. fából, üvegből, kerámia testtel, illetve vegyigyújtóval vagy szúró gyújtóval (asszem magyarul így nevezik). Őszintén szólva nem érdekelne az egyezmény, ha hatásosan kéne elaknásítani egy területet. No de ez csak feltételes mód.
az aknaharcászatot at ottawainál széleseb körben szabályozó és lefogadottabb genfi megállapodás szerint MINDEN aknában kötelező min. 21g vasegyenértékű ferromágneses anyag elhelyezése. Ezek után nincs jelentősége az acéltárcsa alkalamazásának aknákban.
Tudomásul kell venni, hogy a harckocsi aknák veszélyesek. Aki ismeri a működést és kezelési, telepítési utasítását, az tudja mit lehet tenni vele és mire kell vigyázni. Az elektronikus aknagyújtók nagy része rádiózavarra nem érzékeny. Ilyen a HAK-1M is. A földmágneseség változásának előírt tartományának megléte és megfelelő zaj (akusztikus forrás jelenléte) együttesen váltja ki az akna felrobbanását. Ezt gyalogos, vagy civil nehezen tudja ezt produkálni, tehát a gyalogsági aknához nem is hasonlítható. A programozhatósága miatt nagyon sok rejtett és nem publikus tartalékai vannak az elektronikus gyújtóval szerelt aknáknak, amelyeket az ellenségnek kell keserű csalódással tudomásul venni.
Sok hozzá nem értő nem katonai "szakértő" (pl. csak szociológus végzettségű katonai szakértő) az harckocsi aknákat szörnyű pusztító eszközöknek tekinti és betiltásukat szorgalmazzák. Az akna avédelem eszköze. Támadó alakulatok nem telepítenek le előre aknamezőt (az öngyilkosokat kivéve). Azok akik azt szorgalmazzák, hogy az országa vonja ki a harckocsi aknákat a hadseregének rendszeréből, az utat nyit a váratlanul és meglepetésszerűen, vagy gyorsan támadó ellenséges gépesített alakulatoknak. Az ilyet nevezték a középkorban árulásnak, illetve hazaárulásnak.
A leírásod a HAK-1 aknára vonatkozott. Ez már a múlt.(90-es évek közepe)
Az utóda a HAK-1M. (Nyugaton tévesen Misznay-hatású aknának nevezik, de ennek oka az, hogy a működési elve szigorúan titkos minősítésű magyar szabadalom, amit nem ismernek a publikus források.) A HAK-1M már számítógéppel (laptoppal is), de csak gyárilag programozható mikroprocesszort tartalmaz, amely a céljármű földmágneses eltérítő jellemzőiből és sebességéből számolja ki a gyújtás idejét, és ez orrmotoros harckocsik esetében is a küzdőtér alatti robbanást eredményez. A harckocsi elleni akna nálunk ma már nem illik bele a hadseregnek szánt koncepcióba (stratégia nincs, így arról nem beszélhetünk) így ezt is kivéreztették, illetve elsülyesztették a többi nem használatos technikai eszközök közé.
Az első kép éles HAK-1M képe, a második kép a mozgó T-54 harckocsi motortere alatt robbant akna lyukja (abba hulik bele a hűtővizes vízfolyás), a harmadik kép egy kiselejtezett T-55-ös harckocsi haspáncélját átütött akna "eredménye". Talán egy fél CD-nyi fotó maradt hátra a vizsgálatokról, a megszűnt TH archívumai között.
Köszönöm szépen! Ezek szerint jól gondoltam... Mindenesetre érdekes egy szerkezet, bár az ütőtárcsás aknák eddig nem örvendtek túl nagy népszerűségnek.
a felszedés elleni biztosítást nemzetközi egyezmény tiltja. Fenékgyújtó nem került fejlesztésre, de alkalmazható a fenékrészen található és kicsavarható detonátor felöl.
A fotóval látom megelőztek, de sebaj. Előkerestem az egykori műszaki tiszti emlékeim közül a HAK akna HTI által kiadott műszaki leirását és kezelési karbantartási utasítását. Ezt a csapatpróbára adták ki, így maradt nálam. Ez a leírás még nem ír hatásadatokat, gondolom azokat ekkor még csak tesztelték. Az akna fő rombolóereje egy acélból készített betéttányér, amelyet az aknában lévő 3 kg Hexotol min. 1500 m/s-re gyorsít. Ez okozza az akna rombolóerejét. Az aknában egy detonátorfészek van, alul. Felszedés elleni biztosítás nem kell, mert a beprogramozott működési időn belüli megközelítés nagyon veszélyes. A kezelési utasítás szerint ilyenkor a szállításbiztosító "ki" állásba kapcsolása előtt ..."bármilyen minimális hanghatás, illetve az aknatest elfordítása elműködést eredményezhet." Az akna amúgy megfelel a nemzetközi egyezményeknek, mert a helyszinen beprogramozott idő letelte után inaktívvá válik.
A kapacitív elven működő gyújtókat, egy pulzáló elektro mágneses térerrel vagy elindítod, vagy deaktiválod. Azonban a hangot nehéz utánozni, és ráadásúl mindenki éppen a hang csökkentésére, és nem a növelésére törekszik.
Továbbá az sem világos számomra, hogy miért kell kettős elv: induktív és akusztikus? Esetleg az akusztikus érzékelő hatására élesedik az akna? Szerintem a Faraday-elven működő gyújtó richtig elég lenne. (iszont nem ismerem a gyújtó működését, ezért csak következtetni tudok.) Kérdések, kérdések, kérdések.
arra is kíváncsi vagyok, hogy hány gyújtófészek van az aknán, mert én csak egyet látok (a fótók alapján). Lehet-e alkalmazni fenékgyújtót, vagy felszedést gárló eszközöket?
Nem tudtam, hogy ilyen vékony egy modern tank fenékpáncélja. Azt hittem azért olyan 10 centi körül megvan. Megintcsak tanultam valamit. :))
Erről a harmadik verziós páncélátütésről, amit a HAK produkál, tudnál mesélni? Már csak hogy foglalkozáson én is tudjak valamit hebegni a tudásra szomjazó harcosoknak. (Na meg hogy még okosabb legyek.) :)) Még arról sem hallottam soha.
A szoban forgo ur az egyetlen, akit 1.5-2 orat hallottam egyfolytaban beszelni a kumulacio elverol ugy, hogy kozben egy pillanatra sem csuggedt a kozonseg figyelme(koztuk az enyem is :-))).
Egyebkent, ha jol emlekszem a HAK a Misznay-Schardin fele utotanyeros (EFP) modszert alkalmazza.
Ezért mondtam, hogy amíg nem volt az akna a kezemben, addig túl sokat nem tudok róla mondani. Külalakjából ítélve nem kumulatív hatású, ezért marad a rombolóhatású, ahhoz meg kevés a töltet. Marad a harmadik út, amiről még nem tudok.
nem venném el a témában szakértő topiktársam kenyerét, de feltételezéseid tévesek.
Jóval kevesebb robbanóanyaggal is el lehet érni ennél nagyobb átütéseket. Ezek ismert technológiák, iparban és haditechnikában is alkalmazottak, jórészt a kumuláció elvét alkalmazzák.
A HAK akna működési elve szabadalommal védett, lényegét egy robbanóanyaggal gyorsított vágószerszámhoz hasonlítanám. A jelenlegi és korábbi konstrukcióktól eltérően nem kumulatív hatással és nem a robbanás ütőhullámának deformáló-hajlító igénybevételével üti át a páncélt, hanem "tisztán" nyírással (vágással).
Rombolóképessége ezért nagyságrendekkel nagyobb a kumulatív aknákénál, mert az átütés közel szabályos 120mm-es (teljes) átmérőben történik, szemben a kumulatív aknák 15-50mm-es átütésével. Utóbbiakkal ellentétben nem érzékeny a fölé helyezett 10-15 cm föld, vagy/és hó rétegre. Nem kell részleteznem, mennyivel több robbanási gáz hatolhat be egy több mint kétszeres felületű nyíláson, és mit csinál bennt, nem beszélve a kerületéről leszakadó anyagrészekkel és a 110 mm-es kivágott fenékpáncél darabbal ami - ha a találat helye ott volt - a tetőpáncélt is 10mm es kinyomást maga után hagyva deformálta....
A megadott átütés minimum érték. Ez mindig tudja. Jellemzően ennél lényegesen többet mértünk. Tudja rétegelt páncél esetén is (eltérően más típusoktól, ahol ez jelentős teljesítménycsökkenést okoz).Műszaki adatai még 5 évvel a fejlesztés lezárását követően is egyedülállóak a kategóriájában.
Más:
Nem kell fikázni, ha nem ismered. Több bizalmat adhatnál azoknak a mérnököknek akik a hazai bürokrácián 10 év alatt vicces pénzekből átpasszírozták ezt a sikeres fejlesztést. Annyit minden esetre feltételezhetnél róluk, hogy nem egérfingot akartak a TM62 és az UKA utódjaként benyomni a rendszerbe....
Nagyon tévedsz. A II.VH-s, fenék elleni aknák töltetei 8 és 12 kg között ingadoztak. Csak ezekkel lehetett betörni a 8-10 mm-es fenékpáncélt.
Most meg akkor számolj utánna, hogy mire elég ennek az aknának a kapacitása. Max. könnyen páncélozott célpontok vagy kerekes járművek. Harckocsiknál max hernyótalp.
