Pyramisa Sahl Hasheesh - Ali baba
2016. szeptember 25. - október 9.
Ismét fantasztikus két hetet töltöttem Hurghadán.
Miután egyéni kívánságaim voltak, nem komplett csomagot foglaltam irodánál, hanem vettem egy repjegyet és a vtours.de oldalon néztem szállást, amikben Benz Gaby volt a segítségemre, ezúton is köszönet érte.
Sokat mérlegeltem, melyiket válasszam, végül első hétre Pyramisa Sahl Hasheesh lett, második hétre Ali baba – fordítva szerencsésebb választás lett volna, mert a Pyramisa fényévekkel jobb hotel, így nagyon éles volt a különbség.
Kivételesen Budapestről indultam (mert a bécsi repjegyek nagyon drágák), reptérre érkezéskor már sokan voltak, pedig nagyon időben érkeztünk, aztán kiderült, hogy a tel avivi gépre várnak. Mielőtt a kijelzőre kiírták volna a check-in ablak számát, a Kartagos képviselő mondta, hova álljunk (50-51), így hamar sorra kerültünk, kívánság szerint jobb oldalra és hátra kaptuk a helyet (habár éjszaka szinte mindegy, de azért mégse). Sima út volt, időben érkeztünk az új terminálra. Miután én nem mostanában utaztam Ferihegyről, fura volt, hogy nem akarták elzárni a bank ablakot, így mindenki beállhatott vízumot venni, majd várhattuk a csomagot. Miután nem csomagban foglaltam, transzferem nem volt, ezt Lido intézte nekünk, így hamar oda is értünk a hotelba, kicsit várni kellett a szobára, addig kaptunk egy welcome drinket. Viszont negatívum volt, hogy reggeli nem járt, az első étkezés az ebéd volt, tekintve, hogy délután indultam itthonról, ez nem tett boldoggá, de végülis pihentünk kicsit, nem működött a széf, azt intéztük és már ebédidő is volt.
A hotelben nagyon kevés vendég volt, főleg helyiek, de abszolút semmi probléma nem volt velük, egyébként ők főleg a medencénél voltak.
Szobánk közel volt a tengerhez, az ágyból reggel rá is lehetett látni, szépen felszerelt, vízforralóval – mert esetleg van, akinek ez fontos. J
Takarítófiúnk minden nap hajtogatott nekünk valamit, behintette rózsaszirmokkal és levelekkel, valamint jázminillattal árasztotta el a szobát.
A személyzet nagyon rendben volt, mindenki kedves, mosolygós.
Az ételek nagyon finomak voltak, habár elég alacsony foglaltsággal ment a hotel, mindig volt választék.
Reggelinél a szokásos: kint egy fiú sütötte az omlettet, bent a szokásos felvágottak, sajtok, zöldségek, főtt tojás, kenyerek, édes péksütik, joghurtok, gyümölcsök, gabonapelyhek, kávé, tea.
Ebédnél két lehetőség volt, a tengerparti bárban valamilyen hús volt, tészta, zöldségek, édes péksüti, inkább csak könnyű ebédnek, a főétteremben szélesebb választék volt, mindig volt hal, marha és csirke, valamint rizs, tészta, zöldségek, gyümölcsök, sütemények.
A vacsora is az ebédhez hasonlóan, annyival kiegészítve, hogy kint a fiú készítette a tésztákat kívánság szerint, illetve volt valamilyen grillezés is.
Utolsó napon az egyik pincér elmondása szerint 15 foglalt szoba volt, a kinti sütés beköltözött a benti térre.
A medence és a kert is nagyon szép, a neten található képekhez képest nagyon szépen megnőtt a növényzet.
Esti műsorról nem nagyon tudok beszámolni, addigra mindig nagyon elfáradtunk és meglehetősen későn kezdődött, a gyerek diszkó is 21 óra után.
Napközben volt egy-két animáció…vagyis inkább lett volna, nem nagyon volt jelentkező.
A part csodaszép, fehér homok, gyönyörű kék víz, akárcsak Giftunon lennénk, viszont őrült szél fújt folyamatosan, így a külső részre esélytelen volt kiúszni, az öbölben kisebb-nagyobb korallkertek voltak. Egyszer úsztam távolabb a parttól, de elég erőteljes a sodrás befelé, nehéz kiúszni, így többet nem mentem messzire. Ezt a részt leginkább a Fort Arabesque előtti részhez tudnám hasonlítani élővilág szempontjából.
Egyszóval minden szempontból tökéletes volt, csak jobb lenne, ha többen lennének, mert csodaszép hely a környékről nem is beszélve. Kb 10 perc sétára van a színes lámpás, szökőkutas tér az Arrival Piazza, de az egész tengerparti sétány nagyon szép, igényes és tiszta! Ha valaki hosszabb távban gondolkodik, lehet bérelni kis villanyautókat, mi nem tettük, valahogy az egy hét kevés volt erre.
A hét folyamán egy kiránduláson voltunk, El Gouna – Dolphin House programon Lidoval.
Nagyon-nagyon szeles idő volt aznap is, ahogy hajóztunk északra, azon gondolkodtam végig, hogy én hogy fogok így vízbe menni?! Aztán mondta a kísérőnk, hogy keresünk csendes helyet, hihetetlen volt ez akkor nekem, aztán egy zátony mellett kötöttünk ki elsőre, ami felfogta a hullámzást. A hajón volt több nemzetiség, németek, orosz nyelvűek, helyiek, kínaiak és mi.
Az első sznorinál páran mentek a vízbe rajtunk kívül, ők maradtak a parthoz közel, minket hármunkat vitt magával a fiú, korall szempontból nem volt nagy szám ez a rész, aztán kérdezte, hogy menjünk-e tovább, akarunk-e extrém dolgot, akkor átmegyünk a szeles oldalra…hát elsőre ledöbbentem, hogy ilyen szélbe hogy mennénk ki a nem védett részre, de gondoltam olyan helyre úgyse megyünk, ami veszélyes lenne, a másik párnak volt uszonya, nekem nem, így engem kézen fogott, majd kis idő múlva megálltunk és mondta, hogy itt vannak a delfinek a közelben, mellettünk volt egy hajó, arról is látták…ahogy kimondta, hamarosan megjelentek alattunk, mellettünk, 1 kicsi és 4 nagy delfin. Hihetetlen élmény, alig tértem magamhoz, mi nem is mozdultunk, csak néztük őket, annyira elvarázsolt, hogy eszembe sem jutott közelebb menni, tökéletes volt ebből a pár méteres távolságból is, fantasztikus volt…aztán visszaúsztunk a hajóhoz, még akkor a hajóról láttuk őket, de csak pár pillanatra jöttek fel, nekünk hatalmas élmény volt a víz alatt látni őket. Ami nagyon tetszett, hogy a hajó nem ment rájuk, nem követte őket, hanem minimális motorral haladtunk, sokszor talán csak ringatóztunk és vártuk őket.
Átmentünk egy másik sznoris helyre, itt sem volt nagy sznoris élmény, de mindegy is volt már nekünk, itt egy kínai kiscsajjal kiegészült a kis csapatunk és négyünket kísértek.
A hajón volt az ebéd (hal, rák, tintahal, tészta, saláta), utána kikötöttünk El Gounánál, nem az egész csapat jött velünk, egy kis csónakkal körbementünk a lagúnákon, megnéztük az akváriumot és busszal mentünk vissza a szállásra.
Leírhatatlan élményben volt részünk, nagyon ajánlom mindenkinek.
Vasárnap dél körül kicsekkolás után átköltöztem az Ali babába, kicsit közelebb is legyek a városhoz.
Becsekkoltam, mondták, amíg elrendezik a szobát, addig menjek nyugodtan ebédelni. Ami egyből feltűnt, hogy itt sokkal többen voltak, rendesen sorban kellett állni, ami előző héten nem volt abszolút jellemző. Itt teljesen szokásos kínálat volt, csirke, hal, marha, rizs, krumpli, tészta, gyümölcs és a szokásos sütemények. Ebéd után elkísértek a szobához, földszintit osztottak ki elsőre, nem volt vele gond, de én jobban szeretem az emeletit, így mondta a recepciós, ha szeretném, akkor másnap elintézzük. Amivel még nem találkoztam Egyiptomban, hogy a széf nem a szobában volt, hanem a recepción egy kis fiók, amibe fényképező már nem is fért, így csak pénzt és útlevelet tettem oda.
Másnap intéztem az emeleti szobacserét, kaptam egy kulcsot, hogy nézzem meg, de még ki kell takarítani, úgyhogy ha megfelel, menjek délután vissza a költözés miatt, így is volt. Az első szobában a fürdő jobb volt, de nekem fontosabb volt az emeleti, így cseréltem.
A medence rész és a kert szép volt, a part már annyira nem tetszett, mindenképpen ajánlott a fürdőcipő. Van egy kis móló, onnan is be lehet menni a vízbe, illetve a part jobb oldalán egy kisebb szakaszon homokos, akinek nincs cipője, mint pl nekem. Pár kőhalom, koralldarabka van a parton, minimális élővilággal, habár annak ellenére láttunk tintahalat, egy kis albínó murénát a parthoz közel, kis bohóchalat, kis Picaso hal családot, kb 2 cm-s kis halakkal, pöttyös ráját, triggert, doktorhalat…tehát annak ellenére, hogy a semmire számítottam, annál azért valamivel több volt.
A két testvérszálloda (Aladdin és Jasmine) zárva voltak, elvileg el lehet sétálni, mi nem tettük.
Ami nekem negatívum volt: reggelinél sokan ettek omlettet…azaz ettek volna, mert sorra mindenki azt kapott ami éppen elkészült, omlett, tükörtojás, legritkább esetben volt omlett zöldségekkel, ahogy mindenhol máshol, és mivel sokan voltak, pont emiatt lehetett, hogy nem is nagy igényességgel készült.
Ami a legnagyobb negatívum volt, csütörtök-pénteken ellepték a hotelt a helyiek millió gyerekkel, étkezéseknél ricsaj, mindenki csak ment, se látott-se hallott…na, ezt a személyzet már nem tudta kezelni. Véleményem szerint az lett volna a jó, ha a harmadik éttermet megnyitják az európai vendégek számára, kb hét közepétől a második étterem is kinyitott, a harmadik valami vip étterem lehetett hangulatvilágítással. Amellett, hogy mindenhol ember volt, elfogyott a pohár, a leveses tányér, pénteken reggelinél nem volt hely az étteremben, akkor csak egy volt nyitva…tehát itt az én türelmemet is erősen próbára tették.
Ami pozitív és még sehol nem láttam, almás fanta is volt az autómatában, igaz eléggé hígítva, napközben általában fröccsöt ittunk, és a tengerparti étteremben ettünk, itt volt pizza, tészta, egyféle leves, hamburger, hotdog, csirkehúsos kifli és sült krumpli.
Alapjában véve nem volt gond az ételekkel, de nekem az előző héten a Pyramisában sokkal jobban ízlett…persze, lehet mondani, hogy az más árfekvés, nekem így foglalva minimális különbség volt a két hotel között árban.
Igazából jól éreztem itt is magam, volt tenger, napsütés…de ide nem megyek vissza.
Ezen a héten két programon voltam, Utópia és az elmaradhatatlan Paradise (sajnos Dendera-Abydosra nem volt más jelentkező, majd legközelebb).
Utópia nagyon szép program, kár, hogy nem sokan mennek rá. Busszal mentünk az Amwaj hotelig, két helyen álltunk meg sznorizni, az első állomásnál elég mély volt a víz, szép volt, de látványosabb ha nincs ekkora mélység, a második állomás egy csoda volt, 7 vízalatti torony, kb 15 méteres mélységgel. Majd kikötöttünk a szigeten egy kis üvegfenekű hajóval, kb egy órát voltunk és indultunk vissza, volt még horgászat és banánozás, matracozás, naplemente a hajóról és sötétben kötöttünk ki. Itt az egyetlen negatívum volt, hogy a hajón nagyrészt orosz nyelvűek voltak, hááát…nem tanultak meg igazán viselkedni, ezen kívül egy lengyel pár, csehek, németek.
Paradiseról igazán újat nem tudok mondani, szuper volt mint mindig, csak az erős szél és áramlások miatt még mindig nehézkes volt az úszás…levontam a tanulságot, venni kell egy uszonyt. J
Hazafelé elvileg kicsekkoláskor jött volna a transzfer – előző nap fixáltam a transzfert az Anubisal, hazafele mégis jobb a többiekkel menni és utólag kiderült, hogy jól tettem, mivel késett a gép, a hotelból sem kellett elmenni, csak 14.10kor jött a transzfer.
A biztonsági ellenőrzés a szokásos, első helyen nem kellett cipőt levenni és nem volt mindenkinek motozás, a második helyen viszont igen, ahol már csak a kézi volt. Két vizet hagytam a táskámban, átvilágítás után rámszóltak, hogy tegyem ki a vizet, de nem foglalkozott olyan komolyan velem az illető, így a félig lévőt kitettem…aztán vártuk a hazautat…már aki. J
Összességében ismét szuper nyaralás volt, a második hét elején kicsit besokalltam, a nemtörődömség, az állandó ismerkedni akarás…talán az is szerepet játszott benne, hogy az első héten nyugi volt, világos, tágas tér, a második hétre ez beszűkült és beszürkült…de a hét végére mégis oda jutottam ki, hogy Vörös-tenger csak egy van. <3
