Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Ha a statisztikák szerint egy mellék-irányból, mint amilyen a 233-as Budatétényből volt, sokan utaznak a Belváros felé, akkor indokolt a járat megtartása, és az jóval kényelmesebb és egyszerűbb, mint a ráhordás és az azzal járó várakozás és tumultus a csomóponti megállókban.
Pont az ilyen megoldásokkal lett korszerűbb a közlekedés az utóbbi években, amit kár visszacsinálni.
"Ezt így végigszámolva nem meglepő, hogy egy csomó budatétényi gyerek nem volt még a Városligetben, Aquincumban és más fontos budapesti helyeken." Ez egyébként így van! Én a Délinél nőttem föl, onnan minden minden elérhetőbb volt, mint innen Budafokról. A ráhordás egy plusz ácsorgás, idő, buszjegy... De az is igaz, hogy innen autóval is messze van Budapest...
Nálam jobban a közösségi közlekedést nem sokat pártolják. Nyilván nem lehet mindenhonnan mindenhova közvetlen járatot fenntartani, a csuklós buszok, a 33-as buszcsaládban a Nagytétényi úti tengelyre valók, bemenni a Körtérre, vagy át Pestre. Barossról, Budatétényről és a többi felsővárosi területről meg ráhordó járatok kellenek a Nagytétényi útra, és még inkább az elővárosi vonatokra, tudjuk persze a BKK és a MÁV között lényegében semmilyen együttműködés nincs. A gyerekek ha iskolába járnak nyilván bérlettel teszik, és a 14-es buszcsalád most már a Körtérig megy be, + az említett 101-es Kelenföldre, ami elég kellemes gyors járat.
És azért, mert a járműtípus nem tetszett valakinek, a járatot kellett kinyírni? Egyébként ahányszor csak igénybe vettem, szinte mindig ki volt használva a kapacitása.
Tudod, mennyire becsülöm a környezetvédelmi és egyéb munkásságodat, de energetikai és fizikai és logisztikai kérdésekben soha nem voltál hajlandó még szóba sem állni velem, ilyen érveimre soha nem reagáltál. Tétény felől most négy útvonal is vezet a főváros felé: egyik az említett, hegyen-völgyön, átszállásokon, földalattikon vezető út dugókkal és lépcsőkkel fűszerezve, a másik három (Fehérvári út, Szerémi út, Budafoki út) a lapályon át vezet. Ahol az utóbbi három útvonal öt-hat sávra bővül irányonként, ott talán lehetett volna némi prioritást adni a buszoknak, legalább a három közül az egyik útvonalon. Szívesen összehasonlítanám, hogy mennyi energiába és emisszióba kerül a két alternatíva, ha mindkettőt a lehető legjobban csinálják. Valamint összehasonlítanám, hogy belvárosi célpontokat mennyiért lehet elérni tömegközlekedéssel ha van 233-as, meg ha nincs. Vonaljegyet használva egy oda-vissza 700 Ft, ha nem kell átszállni (233), 2100 Ft, ha csak kétszer kell átszállni. Négy fős családnak egy út oda-vissza 8400 Ft, és bő két óra utazás.
Ezt így végigszámolva nem meglepő, hogy egy csomó budatétényi gyerek nem volt még a Városligetben, Aquincumban és más fontos budapesti helyeken.
Lehet, hogy tévedek, de a 233-nak történeti jelentőséget tulajdonítok, egy csomó itteni kisdiáknak lehetővé tette, hogy olyan budapesti középiskolákat válasszanak, amiket a sok és idétlen átszállással már nem fognak választani. Mindenképpen egy lehetőség volt Budatéténynek, ami korábban mindig is a világ végén túl érezhette magát.
Budatétény ma még búcsúzhat a 233-as járattól, aki akar, menjen még egy búcsúkört, és akinek kedve van ilyenhez, fotózza le az utolsó napot. Javaslom, hogy ezt az időszakot a helytörténészek jól jegyezzék meg: volt egy rövid szakasz Budapest történetében, amíg egy kicsit a budatétényiek, Baross Gábor telepiek is fővárosinak érezhették magukat. Köszönöm azoknak, akik ezt lehetővé tették. A helytörténet könyvekben helye lesz annak is, aki adta, meg annak is, aki elvette. Utóbbi biztos nem fogta fel, mekkorát rombolt.
Az ésszerűség és az energiatakarékosság diadala lesz, hogy eztán egy hegyen átkapaszkodva a budaörsi medencén, az egérúti dugón, metrón, mozgólépcsők és átszállások során fogunk eljutni az ország fővárosába. ahelyett, hogy a Duna vonalát követve nagyjából egy síkban, átszállás nélkül (és főleg a leülés lehetőségével) tennénk ezt.
Sziasztok! A kollégáimmal, csapatépítő szándékkal szeretnénk egy kirándulást tenni a Borkatakombában. Hol és kivel tudnánk szerintetek ezügyben egyeztetni? Előre is köszönöm a válaszokat!
Ma reggel a budafoki kocsiszín mentén a bontás keretében nagy erőkkel vágták a fákat, a fészkelési főidőben, fejveszett madarak keringtek a ledőlő fák között. Tudom, hogy a favédelmi jogszabályok gyengék és dereguláltak, de a józan ész és az emberség is azt diktálná, hogy ezeket a munkákat máskor, előbb, vagy később végezzék, de a neo barbárság úgy tűnik mindent visz.
A Fővárosi Csatornázási Művek közleményt adott, mely szerint álcsatornás csalók járják a fővárost, és a nevükkel visszaélve károsítanak meg főként idős embereket.
A csalók hivatlanul és bejelentés nélkül érkeznek, nem létező dugulást állapítanak meg, vagy kétévenként végzendő kötelező tisztítást emlegetnek, és azonnali készpénzfizetésre kötelező megrendelő nyomtatványt iratnak alá. A szolgáltatás árát nagyon drágán szabják meg, volt olyan budafoki lakos, akit 120 ezer forinttal akartak megkárosítani.
Az FCSM leszögezi, hogy nincs semmiféle előírás kötelező tisztításra, és természetesen dugulás-elhárításra sincs szükség, ha zavartalanul elfolyik a szennyvíz. Munkatársaik pedig nem házalnak csatornatisztítási ajánlattal és nem kérnek készpénzt.
Azt kérik, hogy ha gyanús emberek a cégük nevében próbálnak pénzt kicsalni, akkor a nyomozás érdekében azonnal jelentsék a rendőrségen, vagy hívják az FCSM központi ügyeletét a 0680/455-000 telefonszámon.
egy kis városüzemeltetési vagy kulturális anzix, egy pontról készítve, József Attila utcai megálló,
A megoldatlan óriás plakát kérdés
az egykori zöldséges, a városháza egyelőre hulladékgazdálkodási eljárást indított a tulaj ellen,
és a megállóban telepített növények, anno meg kellett volna gondolni, ugyanis ezeket is kezelni kellene, mint minden mást, kaszálni, tisztítani, miegymás, az ember a saját kertjében sem hagy ilyen állapotokat, hacsak nem csapodár senkiházi,
Újabb fotótémának ígérkezik, hogy a budatétényi templomot készülnek bevakolni :( A torony zöld rézfedését is lecserélik, cinkre. Érdemes lenne még megörökíteni a régi arcát!
