Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Pár év és itt a személyszállítási liberalizáció, és a MÁV mehet a pitlibe.
Ez az út tévesztés és kultúravesztés persze sok más területen jellemző, amit említesz, akár az önkormányzatiság és a civil szervezeteknél, de ez már messze vezet.
Igen, jelenleg az autó a versenytárs és távolsági közlekedésben egyértelműen jobb, de helyben is versenyképes.
Valahogy az a rögeszmém, hogy a szolgáltató van értem nem fordítva. És nem nekem kell utánajárni, hogy mennyire nem tartja be a menetrendet éppen hanem neki kell megoldani, hogy betartsa. Ha erre nem képes/hajlandó akkor nem bennem van a hiba ha másik szolgáltatót választok.
Nem a máshol szocializálódás a lényeg - végülis hazajöttem -, hanem saját sorsunk, amit magunknak kellene irányítani. Meggyőződésem volt, és maradt, hogy a mentálisan és gazdaságilag is rendkívül súlyos hazai helyzetből egy működő demokráciába és valóban prosperáló gazdaságba csak úgy tudnánk átküzdeni magunkat, ha előbb az egyszerű, kézzel fogható, helyi dolgainkról elkezdenénk úgy beszélni, hogy abban valamelyes szélesebb körű helyi egyetértés legyen. Olyan dolgokra gondolok, amiket nem sújtanak a múlt történelmi, nemzeti, sérelmi és egyéb terhei, hanem amelyek tényleg kézzel fogható dolgok, amikről hogy mi magunk, itt helyben is tehetünk. Ezért jó, hogy lett az önkormányzatiság, és a civil szerveződések.
Az én kis kétkezi, helyi témáim a fényképezés, a közlekedés, a meglévő értékeink megmentése, lehetőleg kibontakoztatása és bemutatása, és a hétköznapi élet élhetőségének dolgai, mint hogy a posta valóban szolgáltasson nekünk, és ne minket, megrendelőket csicskáztasson. Ha eljutottunk egy témában egy közös nevezőre, és elég sokan gondoljuk és mondjuk ugyanazt, akkor a tettek mezejére léphetünk. Civilként megtehetjük magunk, amit kell - ahogy én két évtizeden keresztül takarítottam a közöst és gondoztam ott a növényeket, vagy önkéntes szolgálatként fotóztam és hangosítottam civil rendezvényeken -, választópolgárként pedig elmehetünk helyi képviselőinkhez (például a helyi érdekű közlekedés dolgában vagy a szélesebb közterületek mikéntjével kapcsolatban), komolyabb esetben pedig akár az országgyűlésig mehetünk, mint tettem a - szerintem - súlyos azbesztszennyezés dolgában.
És mindez még csak az első pár botladozó lépés lenne ahhoz, hogy országunk sorsát valóban saját kezünkbe vegyük. Van, aki elég bátor volt ahhoz, hogy mindjárt az országos politika terepén kezdjen, nekem ehhez nem volt és nem lesz kedvem mindaddig, amíg legalább az apróságokban nem sikerül egy kis helyi mikrodemokráciát elérni. Úgy gondolom, a közlekedés és a környezetvédelem országos szinten is a jövőnk egyik kulcsa, de nekem még baráti körben sem sikerült úgy beszélni az elképzeléseimről, kétségeimről, hogy azt érezzem: kettőnél többen megértettek, és egyet is értenek velem.
Most csak annyit szerettem volna, hogy a közösségi közlekedés egyik fontos evangelistája is velem együtt mondja ki, hogy ez a MÁV bizony így NEM ALKALMAS arra, hogy a magyar gazdaság résztvevőjeként, a dolgozók munkába szállításában rész vállaljon. A következő kérdésem az lett volna, hogy akkor miért nem engedjük, hogy más, működőképesebb alternatívák kibontakozhassanak.
Ha párezren kimondanánk az első megállapítást udvariasan, tisztelettel, de egybehangzóan, akkor a demokrácia játszóterén léphetnénk valamelyik következő fokozatra. De mivel nem párezerig, hanem még odáig sem jutok el, még a legelkötelezettebb baráti körömben sem, hogy ketten kimondjuk egybehangzóan, nyilván nem a helyzettel, hanem az én elképzeléseimmel, elvárásaimmal, vagy födrajzi elhelyezkedésemmel van a probléma.
Ez Közép Kelet Európa, bennünk van a túlélés, az alkalmazkodás képessége, fel kell készülni, én előtte megnézem a neten a vonat helyzetét, ezzel együtt, mire leérek, Hárosra, megáll valahol, és késik még tíz percet, vagy fordítva, lekésem, mert pontos lett. Nyáron a Balaton északi és déli oldalán is jártam vonattal drasztikus késésekről a pár percesig minden volt, + a körülmények, kazánház halberstadti kocsik, nem jól működő kondik az IC kocsiban.
Tudod, hogy alkalmatlan, tudod, hogy reménytelen, mégis ajánlod. Akkor csak az a kérésem, adj tanácsot, mennyivel korábban induljon el az utas, ha időre megy valahova?
Nyilván nagy jóakarat kellene, kompetens talán a vízügy vagy a Duna partot kezelő főváros, a kerületek lassan elöljáróságokká kopnak, kompetencia hiányban.
Nem tehetek mást, ajánlom most is, és én is gyakran járok vele, ezekben a csatorna építési káosszal terhelt időkben. A magyar vasút kissé már a magyar futballra hajaz, minden erőfeszítés, befektetés, fejlesztés mellett is, a mentalitás nem változik, sőt romlik.
Most hogy ilyen extrém alacsony a Duna, az önkormányzat, vagy aki illetékes érez-e vajon késztetést, hogy a szárazra került részekről összeszedjék a szemetet?
Nekem most a lábbalhajtós-összecsukhatós roller és a vonat kombinációja lenne az elsődleges megoldás. Négy-öt villamosmegállónyit már el tudok rollerezni, és vonzónak tűnt a lehetőség, hogy csak a vonathoz kell igazodnom, a többi rajtam múlik. De sajnos van az a cserbenhagyás, amin túl már nem tolerálható a MÁV. Harminc-negyven perc késés értesítés nélkül túl sok. Tudták, hogy késni fog a vonat, működött a hangosbemondó, de nem tartották fontosnak, hogy szóljanak a vonatra várakozó utasoknak. Egy csomóan nem szálltak fel a Délibe tartó vonatra, mert bíztak benne, hogy egyszercsak megérkezik a Kökibe menő, amivel utazni szerettek volna.
Igaz, hogy én vagyok olyan szerencsés (?) hogy nem kell bejárnom dolgozni a városba,
így az én városi közlekedési stratégiám az autó, benne a kerékpár és gyaloglás.
Ha valamit fél órán belül elérek gyalog a letett autótól, akkor oda gyalog megyek. Ez lényegében lefedi az egész belvárost ha Budán még ingyenes helyen parkolok. Ha sietek és/vagy csak rövid időre tervezek, vagy több helyre megyek, akkor kiveszem a bicajt. Ha kell, akkor a laptopomnak egy hátizsákom van.
Ha mégis kocsival kell bemennem, akkor olcsóbb övezetben parkolok, sokat nem kell sehol sem gyalogolni.
A mostani kerületi áskálódások azért "megvicceltek" már.
Zuglóba aránylag gyakran (havi 2-4) kell mennem, - bkv kiesett - minden városi alkalmat ezzel kötöm össze.
Bérletem nincs.
De, jó pár éve rendszeresen jártam kezelésre Budafokra, és akkor elsétáltam a vonathoz (15-20 perc), és nem autóztam. Még a vonatig sem. Azért mert legalább az út egyik végén közel volt a megálló.
A hozzászólásom a szokásos fanyalgásnak tűnhet, de a kérdést most komolynak szántam. Villával ugyan sokat vitáztunk, de nagyon nagyra becsülöm őt, mert nemcsak beszél, hanem tetteivel is bizonyítja, hogy mennyire fontos számára a környezeti értékek védelme. Elsősorban az ő hatására változtattam közlekedési szokásaimon, igyekeztem úgy közlekedni, ahogy villa, és az általa támogatott, aktív környezetvédő és közlekedésformáló szervezetek javasolják. Sok anyagot kaptam tőle a témában, és mind el is olvastam azokat.
Eleinte talán hőzöngésnek volt mondható, amit vasút ügyben tettem, de most már sok év kemény tapasztalat, és elszántan tudatos közlekedés van mögöttem. Komolyan kérdem, hogy akár villa személyesen, akár a Magyar Közlekedési Klub, vagy mondjuk az autókat legszívesebben ledaráló Galaxy fórumtársunk javasolná-e felelősséggel egy budatétényinek, hogy autójáról térjen át vonatközlekedésre. Ilyen késések, és ilyen nem-tájékoztatás mellett én a legnagyobb jóindulattal sem ajánlanám senkinek, mert a munkája, és azon keresztül akár a lakása is rámehet. Nincs ma Magyarországon munkahely, ami egy dolgozótól ilyen mértékű késéseket eltűrne. Aki tehát vonatbuzulni vagy kirándulni jár, az szerintem használja, de munkára továbbra sem használható.
Nem ezt mondanám, ha legalább megpróbálnák informálni az utast. Időjárási, műszaki, emberi hibák lehetnek. Az ember szívesen ráhagy valamennyit az utazási időre, és ha nem jön a járat, akkor keres alternatívát. De itt arról van szó, hogy bár lehetőségük lenne, eszük ágában sincs szólni az utasnak. Nem veszik komolyan a feladatot. Ezt az bizonyítja, hogy bár GPS alapú járatkövetése van a MÁV-nak (én is meg tudtam nézni, hogy hol jár a vonatom, miután már elkéstem), de hogy az egyik legfontosabb reggeli vonattal mi van, arról nem szóltak.
Kedves villa, ha egy barátod munkája, élete azon múlna, hogy beér-e minden reggel időben a munkahelyére, rábeszélnéd-e, hogy térjen át egyéni közlekedésről vonatra?
Érdekes állat a MÁV (Megint Állunk Vazze:))... pár éve mentünk vonattal Tapolcára, és a kupéban volt egy 3-4 fős társaság, akik valamelyikük nagyszülője vagy szülője temetésére igyekezett. No Fészkesfehérvárnál átment a gyors ilyen "valamit váró"-ba (mint utólag kiderült, vagy háromnegyed órára) és a kib. vonaton senki sem akadt, aki meg tudta volna mondani, hogy
1, mi a fene van, miért állunk, és várhatóan kb meddig
2, ha késünk, Tapolcán a csatlakozó "kis piros vonat" bevárja-e a gyorsot, és így van-e esélyük eljutni a temetésre, vagy a tapolcai pályaudvaron rekednek pár órára, és max a torra érnek oda...
Pedig Székesfehérvár nem Budatétény Campona feltételes megállóhely:), hanem az egyik legnagyobb magyar személypályaudvar...
Kezdődik: több, mint fél óra késés a Budatétény-Köki vonatnál, és ezt csak az tudhatja, akinél van mobilinternet, mert a hangisbemondó nem mondja be, kijelző meg nincs a megállóban. Ismét közlekedésre alkalmatlan állapotban a falunk egyetlen elfigadható sebességű Budapest-kapcsolata. Talán most az lepte meg a Máv-ot, hogy nincs semmiféle időjárási esemény. Mondjuk bemondhatnák, hogy az utas mire számítson, induljon-e el gyalog, vagy várjon még. Nekem már ott kellene lennem, jobban jártam volna, ha nem a vasutat választom.
Pár napja láttam, hogy az oldalfalakat lebontották a Budafoki elágazásnál levő váróról. Azt hittem, hogy az állapota miatt elbontják és az egyik máshol felszabadult intermedia várót áthozza a JCDecaux, de örömmel tapasztaltam ma, hogy nem csak hogy nem bontották le, fel is lett újítva. Nem hinném, hogy ez BKK-s kezdeményezés lenne. Nem tudom hogy önkormányzati dolog-e vagy egyéb céges/magán kezdeményezés, de nagyon szép lett és reméljem ilyen is marad sokáig.
nemrég költöztem Budafokra, minden jónak tűnik viszont esténként nagyon büdös van pár iróig. valaki megmondaná mi okozza pontosan, mert így akkor célzott felkeresést intéznék a polgármester, ÁNTSz, illetékes minisztériumok valamint a média fele, hogy azt mihamarabb szüntessék meg. Ötletek?
Véleményem van: nem látom és nem érzékelem, hogy az államot megtestesítő hatalom bármely szinten is tudná, vagy képes lenne kezelni a helyzetet. A főváros több pontját már elkerülöm, mert nem érzem magam nyugodtan, biztonságban. Sajnos, napról-napra egyre több az ilyen pont. Ami a legrosszabb, azt sem látom, hogy a közeljövőben javulna valamit a helyzet, inkább az ellenkezőjére tippelek. Ne legyen igazam...
