Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Első javaslatodat úgy fordítanám le, hogy az önkormányzat és annak hivatala felé úgy is lehessen kéréseket, problémákat jelezni az interneten keresztül, hogy a párbeszédet ne a közigazgatási eljárási törvény vezérelje. Vagyis a polgár ne legyen köteles azonosítani magát, és a dolog ne "ügy"-ként, hanem inkább valamiféle szabad és bizalmi párbeszédként folyjon. Ez az igény már másfél évtizede folyamatosan megfogalmazódik, és nem látjuk pontosan, hogy mi az akadálya, de valami biztosan van. Azt hiszem, örülnünk kell annak, hogy legalább "ügy"-ként már végigmennek dolgok, még ha nem is a kívánt eredményt hozzák. Példaként a hársfasort említeném, amiről nemcsak itt a fórumon írtam 2000 óta, hanem a Városházának is írtam levelet, arra ügyként válaszoltak, és megnyugtattak, hogy nem kell aggódnom, van aki hivatalból aggódik, mert a fasor védett. Azóta tényleg nyugodtan nézem a pusztulását, csak néha izgatom fel magam rajta.
A második javaslatod az elsőhöz kapcsolódik: ez az az eset, amikor a polgár részéről kötetlen (nem személyazonosított) üzenetként indul a párbeszéd, de a hivatal mégis határidőzött, költségezett ügyet csinál belőle. Ez akár működhetne is, olyan feladatok esetén, amelyek amúgy is a hivatal feladatai, a lakossági jelzés csak felhívja a figyelmet valami olyanra, amit több erőforrás birtokában a hivatal is feltárhatott volna, ahol lényegtelen, hogy valójában ki jelentette be. Amikor elkezdtük pontokba szedni helyi értékvédő javaslatainkat, azzal pattintott le az akkori polgármester (mindegy, ki volt, sok éve volt), hogy névtelen nethuszárok jelzéseit nem vehetik komolyan, mintha nem lenne mindegy, ki szólt, hogy irtják a védett fát. (Akkor ezért jelentettem be névvel-címmel is, igaz, úgy is hasztalan)
Harmadik javaslatod a videó jegyzőkönyvek közzététele, nos ezt nem támogatnám, csak kiemelt fontosságú döntések, érvelések esetén. Nem jó bekamerázva élni, ha magamnak nem kívánom, akkor a testületnek sem, különösen, hogy nemzeti sporttá vált az előnytelenül megvágott felvételekkel való visszaélés. Előterjesztések, határozatok és a szavazatok közzététele, az már igen, de azt hiszem, ilyenből többletben van a hivatal: több ilyen információt közzétesz, mint amennyit a lakosság kinyit és elolvas. Itt tehát a tudatos polgárok olvasási szokásait kellene fejleszteni, vagy megnézni, hogy eléggé olvashatók-e és könnyen elérhetők-e a döntésekről és azok előkészítéséről közzétett anyagok.
A negyedik felvetésed talán a szabad sajtó hiányát feszegeti. Az a kérdés, hogy kívánjuk-e megengedni a nőket megalázó szexipari üzem működését, ami mellesleg súlyos környezetvédelmi problémát is jelent. Persze lehet, hogy valaki nem érzi megalázónak a fagyban-füstben pucér fenékkel várni a kundschaftot az út szélén, olyan is lehet, aki ebben nem lát erkölcsi aggályt, olyan is lehet, aki úgy véli, még a legkisebb baj egy félreeső helyen hagyni az üzekedést, abban viszont igazad van, hogy az internet adhatna teret annak, hogy az ilyen kérdések felszínre kerüljenek, és a polgárok kifejezzék prioritásaikat.
A mi szakaszunk nem fizetős, úgyhogy jobb itt, mint Óbudán! Azt hozzáteszem, hogy Belső-Óbudának van kórháza, de onnan azért messze van Csillaghegy és Békásmegyer (8-10 km). Ugyanez Nagytétény és a Szent Imre kórházzal kapcsolatban már 12-14 km.
Szerintem ha itt lesz, az Érd közelségének köszönhető. A Duna part ideális.
El tudom/tudnám képzelni hogy jó dolog jön ki belőle.
Pl ha csak itt körülnézek, bóz nem ide tölti fel a képeit hanem az önkormi honlapjára - vagy egy erre a célra létrehozott felületre - és nem azt kérdik hogy mi az adószáma anyja neve, hanem a képek alapján látják hogy mit kell megoldani, adnak ugyanott egy határidőt és felteszik az újabb képeket hogy ilyen lett.
Vagy az összes önkormi ülés - a bizottsági is - videón utólag megnézhető, tudjuk, hogy választott képviselőnk a plakáton kívül milyen vehemenciával képviseli az adott terület érdekét, és kivel kell ütköznie.
Az sem baj ha tudom, hogy az én érdekem kiével ütközik, könnyebb elfogadni, ha nem történik semmi mint csak az látni hogy adott esetben nem történik semmi.
El tudom képzelni hogy ez nem lenne mindenkinek kényelmes, mert mit válaszolnának arra a kérdésre, hogy mikor tervezik betartatni a kerületi rendeletet (égetés közterületen) a Kamaraerdei úton?
Szóval látok ellenérdekeltséget is a döntéshozók körében
és ez csak egy marginális terület amit említettem.
A mai rádióhírek szerint a nagy, központi kórház a 0-ás körgyűrű közelében fog felépülni. Volt házgyár a Savoyánál? Hunyadi laktanya? Nagytéténytől délre?
Sajnos ez nemcsak a városnak, az életnek is a pereme. Mi is elértünk egy hajléktalan tanyát a Kamaraerdei út felé eső részen, Timár Géza valamennyiüket jól ismeri, elég sokan laknak itt is, már a fennsíkon. Telepakolják magukat és környezetüket szeméttel, amit persze mi is teszünk, csak nekünk van FKF aki elviszi.
A kezelést illetően azért volna kiút, pl. állattartás, legeltetés, ami persze a tulajdonviszonyok miatt is bonyolult, de gondolkodnak rajta.
A szervezők és az önkéntes munkát vállalók is fogadják őszinte elismerésemet! A rongálóknak meg száradjon le a... ...mosoly az arcukról.
Akit beszippant ennek a területnek az ismerete, szeretete, aki találkozhat olyan emberekkel, akikkel nekem is módom volt, az rájön, hogy nem egy-egy növény- vagy állatfaj múzeumi megőrzéséről van szó, hanem azon küzdenek néhányan, hogy egy természetes, természetközeli rendszer működését megismerjék, és ez elől a működés elől annyi mesterségesen létrehozott / behorcolt akadályt elhárítsanak, amennyit képesek. Ez elég nagy elkötelezettséget jelent.
A Magyar Madártani Egyesülettel közös akciónapot immár ötödik alkalommal rendeztük meg, a Tétényi fennsík kezelését célzó fővárosi környezetvédelmi alap projekt keretében. A nap folyamán mintegy ötven fő jelent meg, elsősorban az MME önkéntesei, kisebb nagyobb középiskolás csoportok, akiknek az önkéntes munkájukat igazolni tudtuk. Itt volt a Főpolgármesteri Hivatal természetvédelmi referense, és a fővárosi természetvédelmi őrszolgálat munkatársai. A munka nagy része az elmúlt két hétben, a Fitoland munkatársai által levágott nagymennyiségű cserje összegyűjtése, deponálása volt, kiegészítve további vágással, és a csonkok rövidítésével, a sarjak kézi levágásával.
A munka szakmai irányítását Korda Márton természetvédelmi és erdőmérnök, a Soproni Egyetem munkatársa, egyesületünk szakértője látta el, aki amúgy itt is lakik a közelben. Az MME részéről itt volt Bajor Zoltán elnök. Az előzetesen kijelölt négy területen, a Kamaraerdő mentén húzódó nagy rét, (1.es terület) az attól beljebb lévő ligetes zóna (2.es terület), és annak folytatását képező tisztás, gyeprét (3.as terület), majd a korábban kezelt, volt hizlaldai terület (4.es) Kamaraerdei út felé való bővítése volt. Hangsúlyt helyeztünk az 1.-es területen a korábbi kaszálások, cserjevágások csonkjai újra sarjadása kaszálására, a gyeprétes területek bővítése mellett. Két nagy depónia keletkezett, a Kamaraerdő ment útnál, annak hosszában, és a volt hizlaldai terület közepén, ezek a későbbiekben ledarálásra kerülnek.
Az akciónap madártani része elmaradt, mert a kihelyezett hálókat ismeretlenek megrongálták, a nádcövekek egy részét, és az mp3-as madárhang lejátszót elvitték, ami a madarak csalogatását volt hivatott segíteni. A Kamaraerő menti bázison azonban egész nap meleg ital és szendvicsek álltak rendelkezésre az MME jóvoltából.
Terveinket teljesíteni tudtuk, a négy területen levágott cserjéket deponáltuk, a 3. területen további cserjevágások történtek. A további hetekben további, helyi akciónapokat tartunk, kisebb léptékben, így a korábbi kezelt területek sarjadásának kaszálását, tavasszal a lósóskás terület kaszálását, majd a tanösvény mentén a fenyőmagoncok eltávolítását folytatjuk. Kora tavasszal végezzük a tanösvény táblák frissítését, az indító nagytáblával egyetemben. Tavasszal friss, aktualizált formában ismét kiadjuk a tanösvény füzetet.
Indító eligazítás Cserjehordás
A Kamaraerdei út felé Csendélet a hajléktalan tanyák egyike közelében
igen, tegnap reggel a rádióban volt szó róla, és az egyik bejutási csatornájuk, a sírkövek csomagoló faanyaga, mert, már az is Ázsiából érkezik, a sírkő....
Jelenleg csak másoktól hallok az ottani áldatlan állapotokról.
Személyesen 1960 ban, egy szép nyári éjszakán kerültem kapcsolatba a műintézménnyel, ahol és amikor sürgősen megszabadítottak a vakbelemtől, és elbocsájtásomig lábadozhattam egy 12 ágyas kórteremben.
Az egyes ügyfélszámok várakozási idejét számítógép rögzíti. Csak ezt az adatbázist kell megnézni, vagy lekérni, abból kiderül, hogy milyen ügyfélsorszám mikor került lezárásra az ügyintézőnél. A két időpont között eltelt idő a várakozás. Aztán írhat mindenki, amit akar! Javasolom, ha sokallod a várakozást, kérj azonnal egy igazolást ezen két időpontról, ha nem adják ki, itt is van vásárlók könyve...
A postai alkalmazottaink körében nagy a fluktuáció. Ez részben a silány jövedelmi helyzetük miatt van. Ismerek olyan volt postai alkalmazottat, aki iskolatitkárnak ment, mert a váltott műszak és a jövedelem nem állt arányban a minimális megélhetési lehetőségeikkel. Sokan átmeneti munkahelynek tekintik. Ugyanakkor vannak áthelyezések, amelyek sok esetben néhány forinttal több pénzt jelenthet nekik. Kiváló munkaerő ment el ez év elején innen Budafok 1-ről is, akit több mint évtizede ismertem, távozását sajnálom. Helyettük jönnek újak, általában kezdők, vagy kevés gyakorlattal rendelkezők, helyismeret nélkül...
A vezető hiába kér ügyintézőt, nem kap. A postánál általános a leépítés, szinte folyamatosan. Egy postahivatal létszáma a postahely forgalmától függ. Mennél nagyobb a forgalom - legyen az bármiből, csak forintosítva sok jöjjön ki - akkor lehet, hogy nem építenek le, esetleg a létszámot sikerül megvédeni, ha pedig tartósan növekszik, akkor talán létszámbővítést is kaphatnak. Budafok 1-en a létszám megőrzése is már nagy eredmény lehet...
Jó, hogy említed a Jánost! Azt hiszem, ha azt rendbe tennék, talán nem is kellene újabb. Igaz, egy rekonstrukció egy ilyen - mondhatnám, több szempontból már műemléki épületeknél - macerás, sziszifuszi munka. Ehhez képest egy zöldmezős sokkal gyorsabb és látványosabb beruházás. A János meg legfeljebb megmarad a szegények állami kórházának...
