Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Hát nehezen tudom egyszerűbben megfogalmazni a kérdést, de megpróbálom...
Tegyük fel, hogy te laikus vagy és felkérsz egy szakértőkből álló testületet, hogy véleményezzen egy olyan területen amihez ők baromira értenek, te meg nem. Neked vannak elképzeléseid, hogy mit szeretnél, de nyilván ők a szakemberek, csinálják úgy ahogy neked jó, hisz te vagy a megbízó.
Ezért fizetsz is nekik. Elmondod, hogy mik az elvárások, és azt tapasztalod, hogy nem képviselik megfelelően az érdekeid.
Mit teszel? Fizeted tovább a brigádot, vagy megpróbálsz helyettük más csapatot keresni?
Ha esetleg olyan kárt okoztak amivel nem tudsz már mit kezdeni, akkor megpróbálod-e átterhelni a kért részben vagy egészben a dilettáns döntést hozóra?
Hangsúlyozom ez főleg annak tükrében érdekes, hogy valaki pénzért végez valami tevékenységet. Ha ingyen tenné, akkor pont annyi a felelőssége az ügyben mint a sarki péknek.
Én meg téged nem értelek, azért van a tervtanács hogy településképi véleményt mondjon egyes tervekről, projektről, ha ez nem tetszik az az önkormányzat vezetésének, az az ő magánügye, ők felkértek egy szakértő testületet, ő így ítélt, a vezetés meg úgy laikus ahogy van.
Abban a világban talán még nem tartunk, hogy csak a vezetésnek kedvező véleményeket szabad adni, különben leváltanak és hátrakötik a sarkadat, az másutt szokás, keletebbre.
Nem ez volt a kérdés. Nekem tök mindegy milyen tudományos fokozatú űber professzor ül ott. A kérdés a következő: ha valakinek a munkájával nem elégedett a megbízó, akkor van-e lehetősége kitenni a székéből? Illetve mivel nem társadalmi munkában ül ott a tisztelt megbízott, akkor van-e mód számon kérni rajta a munkáját?
Azt hiszem abban egyetértünk, hogy ha valaki pénzt vesz át a munkájáért akkor felelősséggel is tartozik érte. Miben merül ez itt ki?
a tervtanács nem civil, hanem az önkormányzat által kinevezett testület, az építészkamara, helyi civil szervezetek ajánlásai alapján, döntően építészek a tagok, és néhány más szakterület képviselői, nemcsak helyi építészek vannak, hanem neves művelői a területnek, mint Turányi Gábor, Winkler Barnabás, Riedel Miklós, Major György, Csizmár Gyula,
természetesen szolid tiszteletdíjat kapnak, az opponenciáért ill. a véleményezésért,
idén jár le a mandátuma a mostaninak, mintegy húsz fő a tagja, akik rotáltan kapnak meghívást a kéthetenkénti ülésekre, mert kéthetente kell állást foglalni az összegyűlt tervek ügyében, különben automatikusan érvénybe lépnek, ha műszakilag, jogszabályilag egyébként megfelelnek, amit a műszaki iroda állapít meg,
sajnos a nyilvánosság visszaesett, az új rendelet szerint, már nem kerülnek fel az anyagok, tervek, és az állásfoglalások a honlapra, az ülések elvileg nyilvánosak, ott szoktak lenni az építtető képviselői, és természetesen a tervező építész, aki előadja a tervet pár percben,
A Bíbic utcai kerítést nem én fotóztam, azt csak megkerestem a Google Maps Streetview rétegében. Másfél évtizeddel ezelőtt én is álmodoztam olyanról, hogy fontosabb utcákat végigfotózok és hosszú tablón összefűzött fotón kiállítok, de az ilyen álmaimmal az szokott történni, hogy a Google egyszercsak megcsinálja őket.
A Gyula vezér lépcső fotót én készítettem, és vannak még hasonlók a gyűjteményemben. Nekem nincs problémám az általános állapotával, csak a közbiztonság lenne rendben, és az olyan rongálások ne lennének, mint például a Liliomdomb lakópark bejárati kaputelefonjának szétverése.
Az aszfalt viakolorra történő cseréjének speciel nem örülök, de elfogadom, hogy ezzel kisebbségben maradtam. Kényszerből kerékre kellett pattannom, mivel nem tudtam járni (most már tudok), így egy fél rokkantkocsival jártam mindenhova. Rájöttem, hogy az autó tömegének egy négyszázadával, és zéró üzemanyagfelhasználással is el tudok jutni helyekre. A város környezeti problémáival kapcsolatos legtöbb elemzés a közlekedés teszi felelőssé a problémákért, nos ha tényleg ez a probléma, akkor uccu, kerékre magyar, mint Megvagy Hadnagy. Ha nincs autó, akkor a terheket kézikocsin kell tolni, nagyobb távokat emberhajtású kerekeken kell megtenni, a babakocsi is kis kerekeken gördül, sőt a legújabb járókeretek is. Legjobb kerék (legtakarékosabb) ami vékony, kemény keréken gördül, mesés keménygumikat tudnak már gyártani és könnyű kerekeket hihetetlen hatékony csapágyakkal. Nos, ezek a kerekes eszközök mind szenvednek a rázóköveken. A kőrakás egyszerűen nem alkalmas a gurulásra. Legjobb gurulni a 30-40 éves járda-aszfalton. Akkor még tudtak nagyon tömör, síma felületű, a felületben mégis tapadást biztosító kőfelületeket adó aszfaltot építeni. Ezeken a köveken megdöccen a kerék, borul a sörösrekesz, agyrázkódást kap a baba, és hasraesik a rolleres, az egykerekűs és a guruló járókeretes. Mondanám, hogy legyen kötelező mindenhol gurulósávot is építeni, de ma már aszfaltot sem tudnak építeni. Kiborítják a talicskából, se nem tömörítik, se nem egyenesítik, ragyás és hepehupás minden új aszfaltjárda. Ha lejtős úton aszfaltoznak, akkor a gravitáció gyűri hullámosra a még meleg burkolatot ott, ahol korábban hibátlan aszfalt volt. Nem általánosító lózungok a szavaim, napi átlag hat kilométert gurulok, végigjártam a várost (nem Budatétényt, hanem nagy-Budapestet), ismerem a járdákat, a bőrömön érzem a különbségeket.
Sajnálnám, ha a Gyula vezér lépcső elveszítené az arcát, és egy szokásos, számomra egyáltalán nem vonzó egyenkövezést kapna. Nekem csak a vandálok elkapása hiányzik, a támfal kő mállásának megállítása-pótlása, és persze a takarítás. Persze ha átalakítják bármilyenre (ami szerintem várható a Rózsakert sejthető városiasodásával), nekem akkor is megmaradnak a sejtelmes-sötétkék-mélyzöld, villanyfényes képeim és az emlékeim. Szeretném, ha a kőmállást úgy lehetne megállítani, hogy a kőfal mégis látható maradjon, mert az a település múltjának egy kis emléke, amiből egyre kevesebb van.
Nem ismerem a konkrét estet , de egy rendelet tartalmaz lakásszámot, beépíthető %-ot, stb, stb és még olyasmit is (tartalmazott régen a ránk vonatkozó, hogy ma ott mi van nem tudom) hogy az új épület illeszkedjen a környezet jellegébe.
Villa szerint a Műszaki irodán átment, rajtuk sokadszorra.
Ha a rendeletnek megfelelt, akkor az építtető miért ne akarna olyat építeni ami megfelel a leírt szövegnek?
Ha a Műszaki irodán átment, miért a civil(?) szervezet a mumus, miért rajtuk kell számon kérni, hogy átengedték?
Ha megfelel a rendeletnek, akkor a szépészeten kívül még mibe szólhatnak bele?
Ha már a Bíbic u-i kerítést akartad rendszeresen fotózni, egy kicsit tovább sétálva a Bíbic utca földes részén lefotózhattad volna a kerület "legszebb" utcarészletét. Mint írod, a Gyula vezér lépcsőt az önkormányzat karban tartja, takaríttatja. A környéken vannak kihelyezett dísz padok, virág ágyások, a bitumenes járdákat viakolorra cserélték stb. Erre a kb.100 m útszakaszra így ahogy kinéz igazán büszke lehet az illetékes képviselő, de a "gondos" korábbi képviselő is.
Mint írtam, a rendeletet kijátszották azzal, hogy egy sorházba betettek egy kisujjnyi hézagot. Egyedül a Tervtanács állíthatta volna le a településkép védelmére hivatkozva, de ahogy Villa cinikus kommentárját olvashattad - "a jogszabályalkotói szándék egy másik dolog, annak megvalósítása egy harmadik".
A jogszabályalkotói szándék leegyszerűsítve az volt, hogy családi házas övezetben max. két lakás lehessen egy házban, ne jöjjenek létre soklakásos társasházak a maguk közlekedési, parkolási, benapozási és egyéb gondjaival.
A Tervtanács ezt a gondolatot nem tette magáévá, a kollegialitást és a nemtörődömséget előbbre helyezve.
A Gyula vezér lépcső melletti támfal is (részben) helyi kőkockákból van, és ha eltekintünk a közelmúlt csúf gyilkosságától és egyéb garázdaságoktól, a városrész egyik hangulatos és jellegzetes helye marad mindaddig, amíg az északi oldalát be nem építik. Ennek a támfalnak is egyre több kőkockája mállik szét. A vasútszépítő álmaim mellett ott van még az is, hogy ha egyszer lehetőségem lenne rá, ennek a kőfalnak és a lépcső hangulatának megóvásáért is dolgoznék. Ott egyébként - ha jól sejtem, az önkormányzat - rendszeresen takaríttat, és időről időre a lépcsőket is javítják, de gondolom, az ilyesmire korlátos lehet a központi erőforrás. Én sajnálnám, ha azt a terméskő támfalat valami "modernebb" megoldással váltanák ki, márpedig előbb-utóbb valamit tenni kell majd, mert ha ez is úgy szétmegy, mint a Bíbic utcai kerítés, akkor a szomszédos kert földje ráomlik majd a lépcsőre.
Ez a kerítés például pár éve még állt, ma már napról napra kevesebb van belőle. Egy időben gondoltam rá, hogy rendszeresen fotózni kellene ugyanabból a nézőpontból, de aztán győzött az az elv, hogy pusztulást ha nem muszáj, nem fényképezek.
Ha jól értem, az általad oly szeretettel és kitartással dokumentált Erzsébet királyné útjának sem volt klasszikus városképe, ezek is inkább önálló birtokok voltak.
A városkép-nélküliségre nekem a szomszédos Érd a riasztó példa. Nyilván nagyon felületesen ismerem, és valószínűleg nem mutatták meg nekem a szép oldalait, de amerre jártam benne, sehol nincsenek rendes utcák, ahol szívesen gyalogolnék. Minden ház olyan, amilyenre éppen sikeredett. Még meg sem tudom mondani, hogy mi vele a bajom, számomra annyira arctalan. Talán ha ott is olyan helytörténeti sétákon vehettem volna részt, mint itt, akkor nyomokban látnám benne a szépséget.
Ha már így a nyilvánosság elé került ez a vita, kívülállóként csak az érdekesség kedvéért kérdezném: ha lik van a két ház közt az nem két ház? Mintha tőled is hallottunk volna olyasmit, hogy a hatósági és önkormányzati munka nem egyéni ízlés, hanem szabályok alapján zajlik, nálunk a lakótelepen is egy tömböt alkotnak a szomszédos házak, de tényleg csak egy denevérnyi rés van köztük, külön van a bejáratuk, lépcsőházuk, és más a házszámuk.
Hogy valami egy ház-e vagy kettő, azt annak idején úgy próbáltuk megkülönböztetni, hogy ha a kettő közül bármelyiket lebontanánk, a másik önmagában is komplett ház maradna-e falakkal, vakolatokkal, de legalábbis magában megálló és tömör külső falakkal.
Jónéhány évvel ezelőtt Hágában láttam egy fontos főutca felújítását. Hatalmas bevásárlóközpontokat és egyéb nagy betonépületeket építettek, aztán kis holland házikók homlokzatait aggatták rá. Amsterdamban laktam is olyan szállodában, ami egy ilyen kidűlt-bedűlt falú keskeny ház volt, mielőtt beléptem, és mikor bent voltam, akkor már egy szokásos, tágas szállodában találtam magam. Ott is össze voltak vonva a terek több homlokzat mögött.
A vitátokból egyébként nem értettem - nem mintha értenem kellene -, hogy végülis az adott utcában milyen beépítést képzelnének a városunk képét megálmodó emberek, mi a probléma a megépíteni kívánt házakkal, és hogyan kellene az óhajtott városkép felé haladni. Nem tudom, cél-e, hogy a lakosság értse ezeket a folyamatokat, lássa a jó és a rossz példákat, magyarázatot kapjon, hogy a jó miért jó a rossz pedig miért rossz, de azt hiszem, képes példák sokat segítenének.
Nem lehet könnyű dolgotok, mert azért igen nagy elkötelezettség, elszántság és odaadás kell ahhoz, hogy valaki bármit is szeressen Budafok-Tétény városképében, és elképzelni is nehéz olyan intézkedéseket, irányelveket, amiktől egyszercsak széppé válna a városkánk. Én például a helyi kő és a pincék vizuális dicséretében látnám a lehetőséget, de ez nyilván nem egy gyakorlatias vágy, különösen, hogy mindenhol megy szét a helyi kő, omlanak le a belőle épített falak. Azt meg Párizsban láttam, mikor hetente repülővel utaztam oda, hogy ott is ilyen kőbányák övezik a várost, ott is mállottak a kőépületek, és ők nagyon sok munkával és pénzzel tárták fel a kőépületeket, és stabilizálták a málló anyagot. Szerencsém volt, mert épp a Notre Dame és a Pont Neuf megújulásának lehettem tanúja. Nem sokan osztják azt a furcsaságomat, hogy a nyers betont is szeretem (jobban, mint a tákolt betonra nagy résekkel ráaggatott műkő lapokat, amik közt felgyűlik a kosz, a bogár és az egér), Párizs ilyen szempontból is jó hely volt, mert sok szépen kivitelezett, és rendszeresen gőzborotvázott betont is láthattam, és persze sok olyat is, ahol mozaik borította a betont.
Sok sikert és kitartást kívánok nektek Budafok-Tétény szép arcának kitalálásához és megteremtéséhez.
a Műszaki iroda előzetes véleményt ad, hogy a terv megfelel e paramétereiben a jogszabályoknak, a tervtanács pedig alapjában településképi véleményt ad, utána folyik tovább az eljárás, attól függően mely stádiumban vagyunk, építési engedélyezés, vagy további tervezés,
igen, főépítész úr és a jelenlévő laikusok, a tervtanács tagjai véleménye az volt, hogy ez két épület, a jogszabályalkotói szándék egy másik dolog, annak megvalósítása egy harmadik,
Látom, sikerült érvényesíteni a következetes szigort. A tervtanács egyhangúan átengedett a Bucó utcában egy háromlakásos társasházat, amikor két lakás lenne a megengedett. A trükk az volt, hogy beillesztettek egy "dilatációs hézagot", ezzel elvileg két épületről lenne szó. A kerületi rendeletnek ezt a kijátszását te is megszavaztad, ha nem tévedek, pedig a jelenlévő alpolgármester is kifogásolta a tervet.
Elvileg már kint kell lenniük a megállókban, de kerületiként szívemen viselem annyira a helyi tereléseket, hogy igény esetén szóljak majd itt időben. Addig is a két térkép nagyban változásjelzőkről. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy utastájékoztatási munkatársként le tudok csapni a helyi változásokra és általában én, vagy egy szintén kerületi kolléga készíti a megállókba kihelyezett tájékoztatókat.
A 114-es, 213-as, 214-es buszokra érvényes sematikus térkép:
A 287-es buszra érvényes sematikus térkép.
Ha minden igaz, lesz ennek a munkának egy második üteme, ami újabb két hétig tart majd ezután. Ennek részleteiről még nem tudunk konkrétumot.
Igazából egy megálló marad ki a 114-es és 214-es esetében, az is csak az egyik irányba.... az viszont tényleg nem korrekt, hogy nincs róla rendes tájékoztatás.
"Több budatétényi buszjárat közlekedése csatornaépítés miatt két hétig módosul2015. január 16., péntek
2015. január 19-én (hétfőn) 7 órától csatornaépítés miatt lezárják a budatétényi Dózsa György út XII. utca és XIII. utca közötti részét, ezért arra közlekedő járataink – a 114-es, a 213-as, a 214-es, a 287-es és a 941-es busz – várhatóan február 2-áig (hétfőig) módosított útvonalon járnak.
114-es és 214-as autóbusz
Január 19-én (hétfőn) üzemkezdettől várhatóan február 2-án (hétfőn) üzemkezdetig a Baross Gábor-telep, Ispiláng utca felé közlekedő 114-es és 214-es, Dózsa György úton a Bem tábornok utcáig menetrend szerinti útvonalon közlekedik, majd a Bem tábornok utca –Bartók Béla út –Török utca –Dózsa György út –XIII. utca, tovább a menetrend szerinti útvonalon halad. Az autóbuszokra a Bartók Béla úton a Bem tábornok utca és a Kőtörő utca közötti ideiglenes megállóban, valamint a 213-as autóbusz Dukát utcai és Török utcai megállóiban lehet felszállni.
Az ellenkező irányban, a Kosztolányi Dezső tér felé mindkét buszjárat a XIII. utcában a Dózsa György útig menetrend szerinti útvonalon közlekedik, majd a Dózsa György út –Török utca –Bartók Béla út –Görgey utca – Dózsa György út, tovább menetrend szerinti útvonalon halad, ezért kimarad a Bem tábornok utca megállóhely. Az autóbuszokra a Török utcában a 287-es busz megállójában, valamint a Dózsa György úton a Görgey utca és a Thököly utca között kihelyezett ideiglenes megállókban lehet felszállni.
213-as autóbusz
A Kosztolányi Dezső tér irányába közlekedő 213-as autóbusz a Bartók Béla úton a Görgey utcáig a menetrend szerinti útvonalon, majd a Görgey utca –Dózsa György úton, tovább a menetrend szerinti útvonalán halad, ezért nem érinti a Görgey utca, a Dukát utca, a Török utca, a XIII. utca / Dózsa György út és a Bem tábornok utca megállókat. A buszra a Dózsa György úton a Görgey utca és a Thököly utca közötti ideiglenes megállóban lehet felszállni. Az ellenkező irányba közlekedő buszok útvonala és megállóhelyei nem változnak.
287-es autóbusz
A Budaörsi lakótelep felé közlekedő 287-es autóbusz a Dózsa György úton a Bem tábornok utcáig a menetrend szerinti útvonalon közlekedik, majd a Bem tábornok utca –Bartók Béla út – Bartók Béla úton, tovább a menetrend szerinti útvonalán halad, ezért nem érinti a XIII. utca / Dózsa György út és a Török utca megállókat. Az autóbuszra a Bartók Béla úton a Bem tábornok utca és a Kőtörő utca közötti ideiglenes megállóban, valamint a 213-as autóbusz Dukát utcai és Török utcai megállóiban lehet felszállni.
Az ellenkező irányban, a Budatétény vasútállomás (Campona) felé a Bartók Béla úton a Török utcáig a menetrend szerinti útvonalon, majd a Bartók Béla út – Görgey utca – Dózsa György úton, tovább a menetrend szerinti útvonalán halad, ezért nem érinti a XIII. utca / Dózsa György út és a Bem tábornok utca megállókat. A buszra a Dózsa György úton a Görgey utca és a Thököly utca között kihelyezett ideiglenes megállóban lehet felszállni.
941-es autóbusz
A Budatétény vasútállomás (Campona) irányába közlekedő 941-es autóbusz a Dózsa György úton a Bem tábornok utcáig a menetrend szerinti útvonalán közlekedik, majd a Bem tábornok utca – Bartók Béla út – Török utca – Dózsa György út – XIII. utca – Baross Gábor-telep, Ispiláng utca, forduló – XIII. utca –Dózsa György út – Török utca – Bartók Béla út –Görgey utca –Dózsa György úton, tovább a menetrend szerinti útvonalán halad, ezért nem érinti az Ispiláng utcától a Campona irányába, a Dózsa György úton a Bem tábornok utca megállót. Az autóbuszra a Bartók Béla úton a Bem tábornok utca és a Kőtörő utca közötti ideiglenes megállóban, valamint a 213-as busz Dukát és Török utcai, a 287-es autóbusz Török utcai és a Dózsa György úton a Görgey utca és a Thököly utca között kialakított ideiglenes megállóban lehet felszállni. Az ellenkező irányba közlekedő buszok útvonala és megállóhelyei nem változnak.
Közúti korlátozások
Az építkezés első ütemében (január 19. – február 2.) a Dózsa György út XII. és XIII. utca közötti szakaszán végeznek munkálatokat, ezért ez alatt az idő alatt a Dózsa György út teljes szélességében le lesz zárva.
Az építkezés második ütemében (február 2. – február 16.) a Dózsa György út XIII. utca és Török utca közötti szakaszán folytatódnak a munkálatok, így ezen a szakaszon a Dózsa György út teljes szélességében le lesz zárva. Ebben az ütemben a Dózsa György út lezárt szakaszánál becsatlakozó XIV. utca a XVI. utca felől zsákutcává válik."
Érdekes lesz. Főleg, hogy még semmilyen tájékoztatás nincs a buszmegállókban... Lesz holnap meglepetés sokaknak...
