Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Megpróbálom még egyszer. Azt kérem, hogy a dolgot azzal jellemezd, hogy valójában mi a probléma vele, ne azzal, hogy albán, vagy hogy áruházban van, vagy hogy több országban is működő vállalattal kapcsolatos.
Azt már megtudtam, hogy az albánok, a multik és a plázák gyanúsak, de hogy a kenyerükkel konkrétan mi a probléma, arról nem esett szó. Ha a lényegről nem, akkor a nemzetiségről, a vállalkozási formáról és a tulajdonviszonyról miért? Azért ragadtam billentyűt, mert ezt a jelenséget a legtöbb problémánknál súlyosabbnak és veszélyesebbnek érzem, szeretném, ha a barátaim nem sodródhatnának bele az irányított gyűlöletkeltésbe.
Amikor még nem Budapesten éltünk, hallottuk a határon Eszék felől átszűrődő ágyúhangokat. Néztük értetlenül a lengyel pápa látogatására előkészített völgyet, ami üres maradt, mert a pápa nem jött, a szomszédban dúló háború miatt. Beszéltünk magyar gyerekkel (a határon túlról), akinek a tanítónénije a lebombázott iskolában halt meg. Barátaink mesélték, hogy dagadtra híztak, mert ki kellett enni minden fagyasztót, ugyanis az áramelosztókat is lebombázták (~tuk). Mentettem három határon keresztül rémülten remegő bosnyák lányt, akinek a családját kiirtották. Mert elszabadult az egymás elleni indulat. Soha nem értettem, hogyan fajulhat odáig a helyzet, hogy emberek tekintet nélkül az évtizedes együttélésre, a családi kapcsolatokra, tömegesen egymást gyilkolják. És mindez egy picinyke határon túl volt hozzánk képest. Nem sokkal az után, hogy beléptünk a Nato-ba, a Nato bombázói (tulajdonképpen mi magunk) magyar területeken döntöttek hidakat a Dunába. Erről szeretünk nem beszélni, pedig annyira közelmúlt, hogy kézzel tapintható. Mindez azért történt, mert a (szerintem irányított) közbeszéd elhitette az emberekkel, hogy a másik nép (ami tulajdonképpen nem is másik) ellenség.
Aki ezt végiggondolja, az gondolkodjon el azon, hogy nem csúszunk-e mi magunk is abba a hibába, hogy a valódi problémáinktól elvonatkoztatva, egy érthetetlen motivációtól hajtva, olyan csoportokat hibáztatunk a bajainkért, amik éppen kéznél vannak. Hát nem éppen ez ellen jöttünk itt össze?
Ha a kenyérbe kevert földigilisztaporral (E-15369, persze csak kitaláltam rögtönözve) van gond, akkor azt mondjuk. Ha meg nincs ilyen gond, akkor ne mondjuk. Inkább olvassunk.
Sokban igazad van, bár az albán pékség jelző nem az albán népet minősíti, hanem a módszert és a kenyér minőségét, ami objektíve katasztrófa, és egészségveszély. De olvasd el a cikket a HV-ban. Ez itt most nem a külföldi és a multi cégek elleni hajsza, mégha annak tűnne.
Ma körülnéztünk a Gyár utcai aknában és a munkahelyen. Nehezen indul a mikro alagút, tömítési problémákkal küzdenek jó hete, de pár napon belül indul a pajzs. Azonban a csepeli oldalon bajok vannak, a Rózsa utcai aknában a Duna szintjén áll a víz, egy vetőre futottak rá, búvárokkal próbálkoznak, és egy fenékbetonlemezzel a víz alatt.
Itt zagyos, bentonitos lesz a technológia, egyrészt a csövek sikosítása másrészt a homlok oldalon fejtett talaj zaggyal keverése és szivattyúzása, majd fent leválasztása. Kb. hat hét lesz a fúrás, majd tavasszal a budafoki alagutas szakasz jön, ide a belvárosból.
induló állásban a pajzs a zagyvezetékek, a bekerülő csövek,
ez a kenőcső, minden ötödik a szeparátor, szűrő, hidrociklon, rosta,
Valami olyat látok beszivárogni, ami pont ellentétes azzal, amiért annak idején többen összefogtunk, és közös egyetértéssel elindítottuk ezt a topic-ot. Szerettük volna, ha a gyűlöletbeszédtől, a hergeléstől mentesen, a lehető legnyitottabban és legszélesebb körben tudnánk beszélni közös dolgainkról, bemutatnánk a jót, és megmutatnánk a jobbítás lehetőségét.
Egy kenyér nem a pék nemzetiségétől, nem a pékség vállalkozási formájától, de még csak nem is a pékségnek helyet adó, esetleg nagyobb üzlet kinézetétől, tulajdonviszonyaitól lesz rossz.
Nekem nagyon rosszul esik az albánozás és a multizás. Magam is biztosan kevesebb, mint 50%-ban vagyok magyar származású, szeretek sok ország jó embereivel együtt dolgozni, és valami jót alkotni. Ha valaki, akkor én tapasztalatból tudom, hogy a jó és rossz tulajdonságok nem nemzetiséghez köthetők. Szeretném, ha az ország, amit otthonomnak tekintek, barátaim és ellenségeim nem előítéletesen gondolnának rám. Ha emberekről beszélünk, és valami rossz tulajdonságot származáshoz, bőrszínhez kezdünk kötni tendenciózusan, azt rasszizmusnak nevezik, és legtöbben sejtjük, hogy az miért nem jó. Úgy gondolom, a cégekkel, szakmákkal, országokkal sem lehetünk elfogultak, előítéletesek. Ha valamivel bajunk van, akkor azt néven kell nevezni, és nem valami másról kell köntörfalazni.
Túl sok az adalék? Basszus, minden kenyérben vannak adalékok, például élesztő és só. Túl sok az E-betű? De hát minden élelmiszer-alapanyagnak van E-betűje, különben nem lehetne szakszerűen beszélni az anyagokról. Sőt, tudomásom van róla, hogy a topic legzöldebb hozzászólói is oldószert használnak a konyhájukban, ráadásul olyat, ami már számos esetben fulladásos halált okozott. Naná, hogy a dihidrogén-monoxidra gondolok.
Ne tápláljuk az előítéleteket, gondoljunk arra, hogy esik nekünk, mikor egy szomszédos főváros boltjaiba ákombákom betűkkel kiírják, hogy "magyar ne lopj".
Ha valamin változtatni kell, akkor arról beszéljünk, amin változtatni kell. Nevezzük nevén a problémát, ha lehet, tegyük hozzá a korrekt megoldást is, de soha ne egy, a problémával oksági összefüggésben nem lévő tulajdonság, jegy, jellemző hajtogatásával erősítsük az előítéleteket. Vagy ha mégis komoly igény van az előítéletekre, akkor - bár nem arról az égtájról származom - albánozzatok, multizzatok engem is.
Gyakorlatilag engedéllyel és szakvizsgával rendelkező pirotechnikus bármikor rendezhet tüzijátékot, ha pár szabályt betart. A területileg illetékes jegyzőnek előtte be kell jelenteni, aki megtilthatja. (ritkán tiltják meg) Azaz, szinte semmi sem korlátozza a privát tüzijátékokat, ha van rá pénze a megrendelőnek.
A Nagytétényi és Tóth József sarkán van az épület. Gyerekkoromban még élt az öregúr, halála után lett az épület átalakítva. A telken "kőházak" is vannak, 3 hatalmas szobával, amit füstölőnek használtak. Mi is ide hoztuk a házikolbászt '70 körül.
Tudja valaki, mik a szabályok tűzijáték rendezésére? Most volt egy a Péter Pál utca környékén, eddig úgy tudtam kizárólag szilveszterkor lehet. Most akkor lehet legálisan vagy mi van?
Az én vendégeim egy 3 kg.-os Lipóti kenyeret vittek haza Bajorországba, ez elég nagy elismerés! Érden mintha jobb minőséget lehetne kapni, de ez lehet beképzelés.
s ha már lapszemle, a Magyar Nemzet hétvégi melléklete a kenyér minőséggel foglalkozik, Dopping címmel, a legtöbb élelmiszer adalékot talán a kenyérrel esszük meg, szó esik az 5-600 albán pékségről, amiket nehéz megfogni, pedig a NAV, NÉBIH akciózik, szürke, fekete munkások, lefoglalható tulajdon, ingatlan alig, és primitív kenyér, ha egyáltalán annak lehet nevezni a termékeiket, gyártási technika, kétféle tészta, iszonyatos állagjavító, felfújó anyagokkal,
persze a multik belső pékségei sem sokkal jobbak, az EU boldogabbik felében sem az albánok, sem a multi saját sütödék nem engedélyezettek,
de nálunk az megy ami olcsó,
kérdés, az un. házi kenyerek, a Müllertől, vagy a Lipótitól mennyivel jobbak? mi utóbbit vesszük, és napokig elállnak, jó minőségben, míg a műkenyerek másnapra ehetetlenek,
A Heti Válaszban a Pest Budai látkép melléklet kerületi témája a Promontor vendéglő megújulása, a korabeli formájában, homlokzattal törekszik a tulajdonos az épületet felújítani és tavasszal a vendéglőt megnyitni, Vacsora a Promontorban, címmel,
Tudom, hogy ezzel az utolsó előtti sor igazásgtartalma elvész, de mi az a tény, amit más nem tud a pestisképolnáról? Egyrészt érdekel, másrészt azt gondolom, hogy a helytörténeti adat vagy felkutatott tárgy-fotó arra való, hogy közkinccsé váljon.
Körülbelül 1/1000-ed annyit tudok Budafokról, mint Te.
Ma, amikor bementem a Civil Értékek Házába, két nő nézegette a fotókat. Kiselőadást tartottam a Pestiskápolnáról (utólag bosszant, hogy az IHS rövidítésről nem beszéltem), láthatóan élvezték. Örültem, hogy mennyire érdekelte őket a dolog.
- Van egy olyan tény, amit csak én tudok a kápolnáról.
- Az egyik legjobb portrét ott készítettem rólad. Meglepődnél, ha látnád.
Köszönöm a megelőlegezetteket, de nem tudom, méltó és alkalmas vagyok-e erre a bizalomra?!
Egyébként nem szoktam senkit utánozni, azt a gyerekek, vagy a majmok teszik. Előbbieknek megbocsátható ha kinövik, az utóbbiaknál meg nem számít. Előadást abból tartok, amihez valamit konyítok, ott tartok, ahol időben felkérnek erre és időpontot is tudunk egyeztetni. A többi stimmel...
