Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Erősen "javul" a közbiztonság itt Budatétényben. Most szerdán Pokorny Bandi bátyánk özvegyéhez Éva nénénkhez törtek be távollétében fényes nappal a Jókai és a Művelődés utca sarkon álló házába.
Nagyon szimpatikus viszont a te azon cselekedeted, hogy nem a sorház előtti gyalogjárdán suhantál végig a bringáddal -amint azt legtöbben teszik,- hanem a mögöttes szervizúton. A kerékpárosok többsége nem számol azzal, hogy a kapukon kiszaladó gyerekeket elüthetik, igen nagy sebességgel száguldanak végig a csábítóan hosszú egyenes gyalogjárdán, majd kerülgetik a megállóban rendszerint várakozó sokadalmat.
Én tegnap bringával a Leányka u-i sorház mögött próbáltam végigsuhanni, ott meg valami területfelosztási vita kellős közepébe érkeztem. Két közepesen szimpatikus társaság próbált hangerővel érvényt szerezni területfoglalási és begyűjtési jogának. ;-)
Az új szabályozás érdemi, alkotmányos indok nélkül korlátozza az emberi méltósághoz való jogot, valamint az abból fakadó általános cselekvési szabadságot. Sérti az egyenlő bánásmód követelményét is azáltal, hogy egy kiszolgáltatott helyzetben lévő, körülhatárolt társadalmi csoport, a létminimum alatt élő emberek ellen irányul, e személyek kirekesztését, stigmatizálását, kriminális térbe szorítását eredményezi. Hiába tűnik úgy, hogy a szabályozás minden személyre vonatkozik, valójában szándékoltan egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozók ellen irányul.
Egy konkrét csoportmegnevezést négy sorban írtak körül. :)))))
Van olyan aki éjjel pár méterre a villamossínek mellett egy matracon megágyazva alszik mintha a saját hálószobájában lenne.
A másik ami fura, hogy nagyon megváltozott az a kép ami évekkel ez előtt volt. Ma kevés a piros Lada utánfutóval. A Ladákból előbb szakadt F Astrák lettek de ma már látni a szokásos lomisokat jóval újabb kocsikkal közlekedni.
Arról volt szó, hogy ez a fajta lomtalanítás megszűnik. Erre még mindig nem sikerült megoldani máshogy. :( Igénytelen így ez az egész.
Több szemét és munka marad a lomisok után mint kéne. Azt még értem ha valamiből kiveszik a fémet. De amikor fél éjjelen keresztül azt hallani ahogy kalapáccsal verik szét a háztartási gépeket a fémért az valami fantasztikus! Éjjel jó halk, nappal meg ott marad a törmelék. Múltkor kitettünk 3 doboz ruhát meg 1-2 más dolgot dobozban. Mire az utolsót kitettük már az elsőt borította ki a földre az egyik delikvens. Morcos volt mikor megkértük, hogy ne csinálja.
Viszont úgy néz ki a rendőrök figyelnek. Tegnap több helyen láttam, hogy igazoltatják a hulladékgazdálkodási szagembereket - végre! A rossz nyelvek szerint volt olyan év amikor nem lehetett "zaklatni" őket. :-/
http://www.bkk.hu/apps/docs/duna_tanulmany.pdf Ez még 2012-ben készült, de még nem láttam, pedig sok dolog megvalósul belőle lassan. A 100. oldal környékétől van szó benne a kerületről részletesen.
A kékazbesztet eltávolították, eltemették valahol. Az slr nicket a jó moderátorok kérésemre írták át kék azbesztre, azt akartam, hogy az akkoriban nagyon népszerű topikjaimban (főleg: fotózás kezdőknek, Pentax fan club) tudjanak a problémáról, minél többen. A küzdelem végtelenül kimerítő volt, belebetegedtem, és mikor vége volt, szerettem volna visszakapni az slr-t, de addigra már megváltozott a moderatúra és a kapcsolatrendszerünk, nem volt lehetséges a visszanevezés. Így tehát a kék azbesztet én is temettem, slr-estül.
Azóta egyébként változtam: talán túl sokat és túl gyorsan reméltem, úgy éreztem, az esélyek elrohannak mellettünk. Ezt még most is így érzem, de már hálás vagyok a legkisebb előrehaladásért is. Azbesztmentesítés, rendszeres fűnyírás, közelmúltban új fák telepítése, házak hőszigetelése, vérvétel-sorszámtépő az esztékában: ez mind vívmány, a veszteségekről meg inkább nem írnék.
Tegnap Rózsavölgyben láttam már kipakolásokat, meg az Anna u. környékén. És persze a rozzant autókból figyelő sötét alakokat is.
A Háros u. felső részén jún. 2-án kell kitenni a lomokat.
A mi utcánkban eddig a legtöbben kivitték a Háros-Komáromi háromszögbe - ott most egy rozzant bicaj figyel - lomis Józsi + telefonszám v. vmi hasonló reklámfelirattal. :) Kvázi-helyfoglalás.
A Karéj utcában is teljesen diszfunkcionális az árok. Ennek következtében egy-egy nagyobb eső esetén a 7-es úttól kezdődően lezubogó víz befolyik az utcánkba. :-( "Egyesek" meg privát gátat építettek, hogy az övékbe ne folyjon... (Füzike u.) Elzárva a víz elől az csapadékaknát is. :-(
"Pár éve a környező utcákban több vízmegfogó árkot is készítettek."
Itt a Hant utcában évek alatt leamortizálódtak ezek a vízbefogó árkok, szeméttel, gazzal teltek meg. Néhány hete rendbe is tettek egyet az utca elején, egyet meg a végén, aztán eltűntek a munkások.
Ott, ahol a kétszínű fa van a nemrég kivágott mandulás felett, a szilveszteri petárdázások, a lakótelepi szánkózások és az ipari méretű tömeges kutyaürítés dombja mellett, a rosszhírűvé vált, pedig szép lépcső tetején, ami egyébként szerintem helyi védelmet is érdemelne: kinézete és növényzete megóvását, a mellette futó támfal kijavítását, stabilizálását. Ott, ahol a garázsok alatt nemsokára új lakótelep épülhet, persze ez csak feltételezés, mert nem tudhatjuk, hogy a spontán kialakult madárrezervátumot milyen beruházás előkészítéseként radírozták le, pont Gergely bácsi életének utolsó napjaiban. Mindenesetre bármi épül is, e garázsok piaci értékét biztosan növelni fogja, és talán előkészíti a fizetőparkolás bevezetését is a környéken, az eddigi két új lakótelep lakói ugyanis többnyire a régi lakótelepen parkolnak: saját, elkerített "lakóparkjukban" fizetni kellene érte. Ott, ahol legendáktól övezett titkos pincék bejáratait tömedékelték el a közeli években, ott, ahol a cserszömörce és a vadrózsa tömeg alanyként segítette a nemesítést, ott, ahol a közelben a Gyümölcs- és Dísznövénykutatóból nemrég törölték az "és Dísznövény"-t. Ott, ahol talán a kétszínű fa is egy ilyen nemesítési kisérlet eredménye volt, hogy lezárjam a keretes szerkezetet.
Nálunk amikor legutóbb jöttek, időben meghallottam a motorokat, és kimentem a kaszásokhoz. Tisztelettudó és udvarias voltam, kértem egy perc figyelmet tőlük. Elmondtam, hogy a legutóbbi sövényifjítást (mások) úgy végezték el, hogy tövig levágták a meglévő - és valóban kopófélben lévő - sövényeket. Elmondtam, hogy a friss sarjak most megbújnak a magas fűben, és szépen kértem őket, hogy vigyázzanak rá. Még egy perc türelmet kértem, és megmutattam nekik azt a sövényt, amiből egykor 200 méternyit ápoltam, és ami most ugyanolyan ritkás-kopaszkás, mint a fejem búbja. Megmutattam, hogy az elöregedő szárak mellett hogy bújnak ki a friss hajtások, és bemutattam néhány rokkantat is: olyan hajtásokat, amelyek bár túléltek korábbi damilos támadásokat, de maradandó sérüléseket szereztek. Ezek ma is hatalmas sebekként láthatók, itt támadnak a kártevők, és a sérült részen nincs anyagcsere, ezért kornyadozik az az ág és hajtásai.
Teljesen normális emberek voltak, azonnal megértették, de láthatóan eddig senki nem magyarázta el nekik, hogy mire és hogyan kell vigyázni.
Sajnos a jegenyére vágós emberekkel annó nem tudtam beszélni, de az önkormányzat munkatársával utóbb beszéltem, aki azt mondta, hogy a lakók kérésére kopaszítják fel alulról a fákat. Ezt az igényt közvetlen környezetemben nem tudom megerősíteni, de elhiszem, amit mondott. Növényhez nem értő mérnökemberként azt látom, hogy a helyi, vékonykás talajban, ahol a víz gyorsan elmegy, a fák nem tudják felnyomni a csúcsig a vizet és a tápanyagot. Egyre magasabbra nőnek, alulról felkopasztják őket, pont az életerős, és a vizet még megkapni és felhasználni képes ágakat vágják le, felülről viszont nem korlátozzák a fákat. Az utóbbi években elég sok árokásás volt a fák mellett különböző nyomvonalakon. Le kellett vágni egy csomó fa fő gyökér-ágait, így meglehetősen megbillent az egyensúlyuk mechanikailag és keringésileg is.
Amikor ide költöztem, és nekiálltam rendbe szedni a lakásom körül a növényzetet, volt egy elképzelésem. Tudtam, hogy a virágos növények veszélyben lennének a vandáloktól, ezért úgy gondoltam, három szintet érdemes kialakítani. Ápolt fű, felette sövények, amelyek mellmagasságban véget érnek, majd efelett a fák lombkoronája, amit nem túl magasan, kábé fejmagasság felett pár centivel alulról nyírni kell, ahogy a birkalegelőkön azonos magasságban ér véget a lombkorona. Így egy áttekinthető ligetes rész jöhetett volna létre az egyébként még mindig a budapesti átlagnál zöldebb lakótelepen. Ehhez az elképzeléshez egy nagy területen szálanként szedtem ki a gyomot éveken keresztül, vetettem a fűmagot, locsoltam, nyírtam a sövényt, metszettem a fákat, és kezeltem a fák sebeit. Reméltem, hogy példamutatással ki lehet alakítani egy olyan rendszert, amiben a "hivatalos" kertészek és a helybéliek jól szervezett, folyamatos együttműködésével egy igazán magas szintű zöldövezetet lehet létrehozni és fenntartani.
Az én erőm sajnos elfogyott, de amit sugallsz, az nem igaz: ezek az emberek sok munkát elvégeznek, jó, hogy ezt teszik, és csak egy egészen pici kellene már ahhoz, hogy az önkormányzati dolgozók - alvállalkozók és a helyiek önkéntes munkájának összehangolásával igazi európai környezet alakuljon ki. A fenti tapasztalatom a traktoros és kézi motoroskaszás emberekkel nagyon kedvező volt, szerintem ők is jót akarnak, csak nem mindig tudják, hogyan csinálják, és szerintem hiányzik a kapcsolat a helybéliekkel. Jónéhány évig próbálkoztam, hogy ezen segítsek, én elbuktam, de talán majd valaki más...
Tegnap szólt a szomszéd,hogy a környékünkön végig járta a házakat :ne tegyünk ki semmit a ház elé - hanem a főúton nagyobb területre - akkor nem fogják a kupac mellett fekve és üldögélve figyelni a háziak mozgását. Reméljük, az autósok csak benéznek és suhannak tovább...
Amit előre láttam, -és közöltem is a VH. illetékesével még időben,- hogyha túl közel építik a parkot a várakozóhoz, akkor a takarítók és a reklámosok azon fognak tapicskolni. (De ugye akinek az Isten hivatalt adott, annak...)
Az már csak hab a tortán, hogy a szemét maradt, az nyilván egy másik részleg reszortja. Esetleg senkié.
(A fényképes dokumentáció viszont a művelet előtt és után, szabályosan elkészült.)
Dunatelepi anzix...
Merre jártam?
