kösz a vélkeményt. Ennek ellenére végül is mennyi német katona tartózkodott 44 márciusa és és júliusa között az országban? A másik az egyértelmű. A németek ellen fordulás csak akkor értelmes, ha valaki konkrét katonai segítséget ad. Édesviz
szerintem meg fantazmagória. már ott sántít, hogy az amerikaiak - akik ekkor még jóformán azt se tudták eszik-vagy isszák az európai hírszerzést ilyen nagyszabású provokációt nem igazán tudtak volna leszervezni, aztán angol ejtőernyősöket vetettek be, meg a Dunában úszó vidrának álcázott békaembereket :) ráadásul, ha komoly hírszerző potenciáljuk lett volna - ami nem volt Magyarországon! - akkor azt is tudták volna, a magyarok nem fognak harcolni a németek ellen az adott körülmények közt, tehát érdemben semmit se fognak lekötni, a partraszállással kapcsolatos eddig publikált mértékadó tanulmányokban még említés szintjén se szerepel ilyen akció vagy remény... annál inkább az INGABOMBÁZÁS, a vasúti szállítókapacitások bénítására ( keleti frontról ne tudjanak átcsoportosítani csapatokat nyugatra). A csomópontok bombázása ellenére át tudták csoportosítani...
A magyaroknak voltak információik a várható német megszállásról, de nem akarták vágóhídra küldeni a Honvédséget. Világos volt az álláspont, csak akkor harcolunk a németekkel, ha az angolszászok sikeresen partra szálltak a Balkánon (Adria) és megindultak...
De tudták, hogy németek gyülekeznek. Ez az utóbbi években derült ki, főleg az általam hivatkozott, a megszállás előtt 3 héttel készült térképpel. A linkelt cikk is utal erre az ismeretre.
Mármint mi az érdekes vélemény? Az, hogy a Szövetségesek "dobhattak fel" minket? Az nem új. 15 éve már a középiskolás történelemkönyvben is benne volt. Az érdekes volt, hogy nagyon is tudták itthon, hogy a németek készülnek rá, pl.: az a térkép, ami február végén készült és az ország határainál gyülekezett német csapatokat jelölte pontosan és az ellenség színével.
Szerintem a szövetségesek akció az utolsó cseppek lehettek a pohárban. A pohár megtöltését a korábbi évek "vonakodó szövetséges" magatartása töltötte meg.
Die zweite Bayerische Flugzeugwerke AG entstand 1923 in Augsburg in den Anlagen der Rumpler-Werke. 1927 schlossen die BFW mit der aufstrebenden Messerschmitt Flugzeugbau GmbH aus Bamberg einen Kooperationsvertrag ab. 1928 übernahm eine Finanzgruppe um den Freiherrn Michel-Raulino zusammen mit Wilhelm Emil Messerschmitt die BFW. In der Weltwirtschaftskrise, nach einer Reihe von Abstürzen von M20-Flugzeugen, brach die Bayerische Flugzeugwerke AG 1931 jedoch erneut zusammen. Die Messerschmitt Flugzeugbau GmbH erhielt jedoch den Flugzeugbau solange aufrecht, bis die Bayerische Flugzeugwerke AG 1933 den Flugzeugbau wieder aufnehmen konnte. Mit den Flugzeugen Bf 108 „Taifun“ sowie der Bf 109 gewannen Messerschmitt und sein Team mehrere Entwicklungswettbewerbe bis in die zweite Hälfte der 1930er Jahre hinein. Im September 1938 wurde die Bayerische Flugzeugwerke AG schließlich in Messerschmitt AG umbenannt. Mit der Gründung der Messerschmitt AG wurden gleichzeitig auch alle von da an entwickelten Flugzeuge statt „Bf“ mit dem Kürzel „Me“ versehen. Alle bis dato bestehenden Flugzeugtypen behielten offiziell allerdings ihr Kürzel „Bf“, wenngleich es zu Überschneidungen kam, da zum Beispiel die Bf 109 oder Bf 110 teilweise als Me 109 oder Me 110 in Dokumenten auftauchten.
Bayerische Flugzeugwerke AG (BFW) war der Name zweier verschiedener deutscher Unternehmen:
Die erste, am 7. März 1916 registrierte Bayerische Flugzeugwerke AG (BFW) in München erhielt bei ihrer Umstrukturierung 1922 den Namen Bayerische Motoren Werke AG (BMW) (der damit ebenfalls zum zweiten Mal vergeben wurde).
Die zweite, 1923 gegründete Bayerische Flugzeugwerke AG (BFW) in Augsburg wurde 1938 in Messerschmitt AG umbenannt.
Tehát a repülőgépgyár szót valóban egybeírjuk,de a gyár elnevezése: BFW
A Junkers annyiban van a képben,hogy a BF-109 es r.géphez a Junkers gyártotta Jumo 210 A típusú motort tervezték beszerelni,de pontosan Milch tett keresztbe M.-nek, így először egy Rolls-Royce Kestrel V motorral szállt fel 1935-ben.
Bocs, a kabinrollerhez: After World War II, the company was not allowed to produce aircraft. One alternative the company came up with was the three wheeled motorcycle/bubble car or Kabinenroller (cabinscooter) KR175 / KR200, which was designed by an aircraft engineer Fritz Fend.
The cars were actually made by Fend's own company in the Messerschmitt works at Regensburg and Willy Messerschmitt had very little to do with the vehicles other than ruling that they carried his name. Production of the KR200 ceased in 1964.
Less known is the fact that the Messerschmitt factory also produced prefabricated houses, which were designed as "self-building-kits" mainly based on an alloy frame work. Egy kis wiki idézet.
Sziasztok, A Bf jelölés a Bayerische Flugzegwerke rövidítése. (Nem BFW). A repülőgépgyár németül is egy szó. Szerintem se dolgozott Junkersnél Messerschmidt, de barátok voltak egy darabig. A jelölés arra az időszakra vonatkozik, amig Milch döntött, ez kb ME Bf 163-ig tartott, mármint a projektek indítása. Kb 1938-1939 fordulójáig volt Milch államtitkár. És kb ettől az időszaktól tényleges főnöke a B. F. AG-nak Messerschmidt.
Egy barátom segítségével, volt szerencsém ellátogatni a Manching-i EADS gyárban lévő Messerschmitt alapítvány hangárába (3 Bf-109 és egy replika Me-262-es egy helyen, elég impozáns látvány volt). Elképesztő, hogy mekkora tisztelet övezi (megérdemelten) a tervezőt. Itt legalább a háború után tervezet sugárhajtású gépeiből is lehet látni egyet.
Kurt Tank valahogy nagyon el lett felejtve arra felé, pedig hát.....
Tisztellek,becsüllek,de Messerschcmitt nem nagyon dolgozott a Junkersnél...
M. még az I. világháború előtt vitorlázógépeket tervezett,de az elsőt csak 1924-ben építette meg.
1926-ban építette első motoros gépét,az M17 sportrepülőt.
Első munkahelye a Sportflug GmBH (Kft.),itt építette meg az M18 jelű utasszállítót.
Innen hozták létre a Flugzeugbaut Messerschmitt Bamberg GmBH.-t.
Majd fuzionáltak a Bayerische Flugzeug Werke A.G.-vel (Rt.),ahol vezető tervezőmérnök lett. Ekkor tervezte a 109 és 110 típusokat,de a betűjel a gyáré volt!
Idővel megvásárolta a részvénynek 12,5 százalékát,de 1931-ben a gyár csődbe ment.
1932-ben megalapította a Messerschmitt-Flugzeug GmBH-t,amit Rudolf Hess támogatásával1935-ben állami tulajdonú rt.-vé tettek,ismét Bayerische Flugzeug Werke A. G. néven.
Messerschmitt Me 163 Komet Messerschmitt Me 209 Messerschmitt Me 209-I Messerschmitt Me 210 Messerschmitt Me 261 Adolfine Messerschmitt Me 262 Schwalbe Messerschmitt Me 263 Messerschmitt Me 264 Messerschmitt Me 265 Messerschmitt Me 309 Messerschmitt Me 321 Gigant Messerschmitt Me 323 Messerschmitt Me 328 Messerschmitt Me 329 Messerschmitt Me 410 Hornisse Messerschmitt Me 609
Ebben persze benne vannak az egypéldányos projektgépekt is, de a hadrendbe került gépek deszignációja egyértelműen Me a 109 és 110 után.
Messerschmitt gépei, a korai stádiumban (és amikor még Junkerseknél dolgozott) az M literát viselték (M-22 bombázó, M-21, M-27, M-35 gyakorlók; M-18, M-20, M-24, M-28, M-36 utasszállító és postás gépek). Bf-el jelölték: Bf. 109, 110 vadászokat, Bf.162 könnyű bombázó, Bf. 161 frontfelderítő, Bf.108 ,,Taifun" gyakorló...
Igen, róluk beszéltem, s még hozzá lehet adni 20-30 százalékot, hogy megkapjuk a valós adatokat (rejtőzködő kisebbségi effektus, különösen a szórványok esetében erős).
Azok a kék szemű, szőke oroszok lehet, hogy finn szülők "orosz" gyerekei voltak :))
s ez nem vicc, mert Szentpétervártól Narváig szórványban finn kisebbég él (lakosság 2-3 százaléka, de vagy tucatnyi faluban jelentős kisebbséget alkottak (sőt pár finn falu még Észtországban is volt!) , akik többsége a XX. században fokozatosan oroszosodott - a maradékot meg 44-45-ben elvitték szibériai "országjárásra"
Ha jól olvasom ki az összegzést, Hitlernek nem lett volna több esélye sem lélektanilag sem hadászatilag Sztálin ellen, ha rohamból nekimegy Moszkvának, és nem várja be az ukrán helyzet rendezését.
