olyan mennyiségű ww2 digitális anyag került fel az internetre az elmúlt évben, hogy az veszélyezteti a kutatást. A pamyat elindulása volt a legnagyobb lépés, majd a germandocsinrussia jött, ez már hihetetlen mennyiséget generált, de ebben az évben került fel pl a Lage Ost térképek, a NARA lényegében teljesen feltette a zsákmányolt német iratokat, a mi Hadtörténetink feltette a magyar 2.hds anyagainak nagy részét...
Ekkora mennyiségnél tényleg nehéz kutatni, mert amíg kevés volt, addig összeraktad, a gap-eket meg valahogy kipótoltad visszaemlékezésekből, ez volt a kutatás legnagyobb része. Most csak a dokumentumok összeszedése és elolvasása, összefűzése hosszú idő, és csak ezután jönnek a gap-ek.
És ha már időpont, éppen a doni katasztrófát rakom össze térképen, egy ízelítő a Lage Ost térképről (az első nap vége)
Sziasztok, segítsetek mitől volt akkora különbség a csendes-óceáni és a balti hadszíntéren bevetett hajó elleni bombák közt? Ha jól tudom, a japók és amerikaiak 100-250kg körüliekkel dolgoztak, jó eredménnyel. Rudelnél meg azt olvasom, hogy az 500kg-sokkal nem nagyon akartak felszállni mert nem volt sok értelme, vártak míg a speciális 1 tonnások beérkeznek. Felületesen értek csak a hajókhoz, de nem látom hogy ekkora különbségek lettek volna, az angolok és szovjetek javára a japó és amerikai hajókhoz képest. Hol van a kutya elásva?
Folyamatosan növekedett az országuk. Az első világháború jutalmaként igen szép részt hasítottak ki Kisázsiából és Kelet-Trákiából, ahová be is vonultak, csak pechjükre a törökök ellenálltak és megverte őket Atatürk, majd új békét kötöttek a status quo alapján.
Csak akkor lett volna ésszerű, ha az Osztrákok is ésszerűen mérik fel a lehetőségeket (lehulló levelek, ugye)
Nade Kossuth időben megmondta, hogy az Osztrákok nem ésszerűek.
Tehát nem ésszerű dolog a sorsodat egy ésszerűtlen rendszerhez kötni.
Praktikusan, ha nincs kiegyezés, hanem folyamatosan forrong a nép (lásd Írország példáját) akkor Magyarország jobban jár, mert az Osztrákok idióták és
az aktuális kalandjukban a magyarok vagy az Osztrák oldalon állnak és bukta van,
vagy az Osztrákok ellen állnak és akkor a győztesek (akik nem az Osztrákok) ha nem is megjutalmazzák az Osztrákok ellen harcolókat (a görögök sem kaptak semmit) de legalább nem szívja meg Magyarország az Osztrák baromságot.
A kiegyezéssel kapcsolatban az embernek az jut az eszébe, hogy pártolói féltek a máskülönben a nemzetiségekkel magára maradó Magyarország víziójától. Az ellenzőkhöz képest nyertek 50 évet. Utána I. világháború > II. világháború.
Románia eleve nagyobb ország, arányaiban kéne nézni, de:
Repülőgépgyártás: Hasonló a két nagyságrend, kb 1000-1000 darab repülőt gyártott Magyarország és Románia.
Tank- és önjárólöveg gyártás: Románia gyakorlatilag nem gyártott ilyeneket, csak a vásárolt/zsákmányolt/kapott eszközöket javította, modernizálta, átépítette. Magyarország meg kb 500db-ot gyártott.
Tűzérségnek nem néztem utána, de hasonló nagyságrend lehetett.
Teherautó gyártás meg egyáltalán volt Romániában észrevehető mennyiségben?
Románia a két világháború között szabadon fegyverkezhetett és bárhonnan tudott vásárolni. Nem szinte a nulláról kezdte, mint Magyarország. S élt is ezzel valamint nagyon sok németek által zsákmányolt felszerelést, fegyvert kapott. Cseh puskával és géppuskával, holland rohamsisakban, francia és cseh ágyúval, cseh és szovjet tankkal lehet, hogy jobban felfegyverzett volt a román hadsereg, de nem a román ipari termelés miatt. Románia még kevésbé iparosodott ország volt, mint kishazánk.
"De kis hadviselő országok közül Mo. ipari kapacitás terén eléggé elöl volt."
Igen, arányiban így volt, de ezzel az a baj, hogy a nem elégségesre mondjuk azt, hogy más országokban még ennyire sem volt elégséges. Magyarországon, tán 1939 volt az első olyan év, ahol az ipari termelés volumene meghaladta a mezőgazdasági termelését. A Honvédség teljes, mozgósított létszáma 1 millió körüli volt. Ez az ipari kapacitás egyszerűen nem volt elég még egy részlegesen mozgósított sereg számára sem. Az, hogy mondjuk a Románokhoz képest erősebb iparral rendelkeztünk, inkább csak szépségtapasz. Szerintem.
Egy 2013 -as média cikk részlet, mai történésztől idézet a 2. hadsereg kapcsán,
(szőnyeg alá söprés helyett)
" A veszteségek egyetlen csoport esetében értek el megdöbbentően magas értékeket. Ha a munkaszolgálatosok veszteségi adatait nézzük, akkor megállapítható, hogy közülük gyakorlatilag minden második meghalt vagy hadifogságba esett. Ez különösen furcsa, hiszen a munkaszolgálatosok alapvetően a front mögöttes területén állomásoztak, harcokban fegyver hiányában részt sem vehettek, túlnyomó többségüknek tehát meg kellett volna menekülnie. A 2. hadsereg létszámának majdnem 30 százaléka, közel 43 ezer fő állt munkaszolgálatosokból. Ebből 1943 január–február között 21 287 fő meghalt, eltűnt, fogságba esett vagy megsebesült. Mivel utóbbi kategóriába kevesebb, mint 5 százalék tartozott, elmondható, hogy egy munkaszolgálatos 50 százalékos eséllyel jött haza a Don-kanyarból, míg egy honvédnak erre körülbelül 75 százalékos esélye volt. "