mintha eddig arról szólt volna, hogy ha nincs a Kola-félsziget (és azon keresztül az LL, és még délen is elvágják Sztálingrádnál a szállítási útvonalat, akkor az LL, hogy tudott volna jönni. Esetleg kérdés, hogy a Kolan mekkora erő harcolt (bár azokat, ha kell lehet evakuálni...
Mert ha az eredeti kérdésedet nézem, akkor arra nagyjából tudok válaszolni, hogy mennyi ellátás kellett az ottani erőknek, de hogy ebből mennyi az LL, arra nem biztos. Azt persze meg tudom nézni, mi ment itt át (LL) és logikusan mondhatjuk, hogy ami ott felhasználható, azt nem viszik tovább. Mondjuk ez talán meg tudom csinálni...
Ha arra tudsz adatot szerezni 42-43-ból, hogy a Kola-félszigeten és a Karéliában harcoló szovjet csapatok mennyi ellátást kaptak a hinterlandból és mennyit tett ki az LL aránya. Fegyverzet, muníció, élelem. Kiderülhet, hogy a Szu tudta-e volna pótolni az itt kieső mennyiséget, vagy sem?
A Fekete-tengeri flotta fogyaszthatott rendesen, mert nagy szállítókapacitást nyomtak, előbb Odessza ellátása és evakuálása, utána Szevasztopol folyamatos szállítások, a Kercs-Feodoszija deszant... aztán a sok folyami szállítás sem csak árutonna km - hanem üzemanyag felhasználás is... vagy Távol-keletről északi szállítások, Csendes-óceáni túrák :) ugyebár belföldi, de különösen a külföldi hajózás.
A légierő fogyasztása a kérdés, mert a szárazföldi hadsereget nem hasonlíthatjuk a teljes Wehrmachthoz. Kell a légierő fogyasztása is, mert azért légierő nélkül (akármilyen alárendelt szerepet játszik is) nincs még hatékony védekezés sem, nemhogy ellentámadás.
na de most menjünk aludni, mert mögöttem van egy táncház is, és már kólát se akarok inni :))
ha kapok egy listát, hogy mit gyűjtsek ki (termelés és azok elhelyezkedése, LL számok és időbeli eloszlása, stb... akkor holnap talán lesz kedvem begyűjteni :))
(GM, és az a szovjet gyár kizárva, kivéve vodka/másodperc :) )
- a Barbarossa előtti felkészülési hiányosságok tömkelege, a figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása
- a Barbarossa előtt kiadott "ne provokáljuk a németeket" parancsok
- Barbarossa alatti ellentámadások túlzottan ambiciózusak voltak, nem csak a németek lassítása vagy megállítása volt a céljuk, hanem mindjárt komplex ellentámadások, amik kivitelezésére a parancsnokaik (akkor még) képzetlenek és tapasztalatlanok voltak
- Kijev, minden tábornok és marsall vissza akart vonulni, csak Sztálin nem
- a téli ellentámadást is túl sokáig erőltették, amikor már látszott, hogy nem fog menni
- utána még sokáig erőltették az offenzívát, itt ugrik be Harkov
- a Rzsev-Szicsevka hadműveletben is számos taktikai szintű hibát követtek el, pl. Beljinél, sőt eleve Zsukovnak nem lett volna szabad erőket elvonnia onnan Velikije Luki felé
kicsit lehet több a szovjet (kellene a pontos gépesített csapatok száma, így számoltam: 200db ho*10tonna/nap*365, pedig lövész=7tonna, hk dandár 16tonna, lovasho=8tonna, stb...
mondjuk ezek a számok számomra inkább azt mutatják, hogy Hitlernek kellett az olaj Bakunál, és szerintem inkább erre lehetett vak Sztálin, de persze Sztálingrád akkor is hiba volt német oldalról.
Ha már foglalkozunk azzal, hogy hindsight a németek miben hibáztak, és mi lett volna, ha nem, akkor szedjük melléjük a szovjet hibákat is (szövi hibákat pl LL előbb, intenzívebb második front), az értelmesebbnek tűnik számomra, mert láthatjuk, hogy ki cseszte el jobban, és az reálisabb mérlegelés, mint a német hibákat mind kijavítjuk, és még propellert rakunk a sapkájukra és bebizonyítjuk, hogy ők nyertek volna (persze).
egyébként megnézve a német termelést az importtal együtt és szintetizálással együtt ( :) ), soha nem tudták elérni a szovjet termelés szintjét (alulról).
- ha nincs LL (1942-ben talán már akkor is összeomlanak, de valszeg inkább az lett volna, hogy 1943-ban nem tudnak támadni, nincs nyári-őszi offenzíva)
Azért az is marha jól jött mondjuk a Kola félszigeten, különösen, hogy nem kellett Bakuból odaszállítani :) A logisztikai problémákat ne becsüljük alá.
a civil szektort inkább sújtotta, hogy a benne dolgozók száma mintegy a felére csökkent (egyébként a civil szektor a civil szektor, pl mezőgazdaság, a hadiipar a hadiipar, pl harckocsigyártás :)) tehát a kettő nem ugyanaz ezen anyagok szerint :)
Ráadásul a nehéz egységek is csak az angolokra, meg néha a konvojokra figyeltek, egy-egy keleti portya inkább kivétel volt. Pedig offenzív akciókra is képesek lettek volna, különösen repülésre alkalmatlan időszakban, nyugodtan tűzcsapásokat mérhettek volna a tengerről Poljarníjra (flottabázis) és Murmanszkra, Arhangelszkre. A hajók rendelkezésre álltak hozzá.
Persze, azt nem akarták, hogy a németek kezére jussanak ezek. Ahogy egyébként a vízi erőműveket, acélműveket, kohókat, szénbányákat, stb. stb. is mind felrobbantották, ha nem tudták elszállítani őket.
De miután Sztálin 1941-ben olyan tévesen ítélte meg a fő csapásirányt, attól kezdve nem tartotta annyira fontosnak a déli hadszínteret.
egyébként megnéztem a teljes LL petroleum szállításokat (amiben benne van a kerozin is) most nem gépelem be, kb 2,8millió tonna, és ennek a kb 3/4 43 végétől jött be, előtte olyan 100-150ezer tonna jött be évente. (lásd csak a kerozin termelést, vagy az általad citált számokat), szóval inkább a támadás időszakában jött (jól) a LL, de akkor kellett is... :)
Azért ez is árnyaltabb, mert civil szektor = hadiipar, és más hadifontosságú ágazatok (pl. mezőgazdaság). Azaz Baku elvesztése, főleg ha még LL sincs, azért érezhető lett volna, de szerintem se akkora katasztrófa, amit legalább átmenetileg ne tudtak volna elviselni.
Persze, ha Hitlernek csak előnyei lettek volna, hátrányai meg nem...
Hitler egyszemélyi diktatúrájának előnye volt, hogy olyan gyorsan képesek voltak újrafegyverkezni, remilitarizálni a Rajna-vidéket, megszerezni Ausztriát, a Szudétákat (a tábornokok persze mindig rohadt óvatosak voltak ezekben), sőt én még abban se vagyok biztos, hogyha a rangidős tábornokokon múlik, akkor a franciák elleni hadjáratra elfogadják-e von Manstein tervét (végülis Hitler beleszólt a kérdésbe, és von Manstein terve mellett foglalt állást).
Hitler Haltebefehl-je meg 1941-42 telén valszeg megmentette az összeomlástól az Ostheert, a tábornokok már pánikoltak és vissza akartak vonulni. (Egy ekkora hidegben a mozgás téli felszerelés és rendes téli kiképzés nélkül eleve életveszély, ha az orosz üldöz, akkor Napóleon sorsa következett volna...)
Namost 1942-ben Hitler beavatkozása történetesen káros következményekkel járt. De azért ha a háború egészét nézzük, akkor Hitler beavatkozása volt amikor előnyös, és volt, amikor hátrányos volt, összességében Hitler nélkül háború és sztálingrádi csata sincs, tehát értelmetlen a kérdés, hogy károsak vagy hasznosak voltak-e összességében a beavatkozásai...
Igen, ha Hitler csak akkor avatkozik be, amikor neki volt igaza, akkor persze sokkal jobban járnak a háborúban...
én azért a szovjet légierőt nem becsülném ennyire fel :))
LL aviation gas (gondolom ez a kerozin?) az összes LL= 1.163.463 tonna
szovjet kerozin termelés (csak kerozin):
(ezer tonna)
40, 41, 42, 43, 44, 45
5553, 4497, 1906, 2742, 3156, 3231
egyébként a szovjet olajfüggőség misztifikálása 42, 43 elején eléggé hibás, Dunn hoz számokat mennyiből lehetett lövészho-okat ellátni (akkor) és a teljes RKKA 1 millió tonnából per év ki lehetett hozni (a termelés számokat hoztad, ebből látható, hogy a hadsereg ebből vígan elvolt...). Ez azért is érthető, mert ekkor még nem volt annyira gépesítve (teherautók) szempontjából az RKKA. Egy amerikai hadosztály nagyonsokszorosát igényelte, de persze ők mindent teherautóval oldottak meg, még azt is, amit a szovjetek vasúttal...
