Érdekes téma. Bár annyira nem, de legalább pörög valamelyik topic :)
Erősítsetek meg, de legjobb tudomásom szerint Szu előerő terén kimerülőben volt a vh végére. Valamint magukat és a nyugatnál jóval nagyobb pusztítást szenvedett közép- és kelet-európai országokat, hogy tudták volna élelmezni háborús körülmények között? Emellett a szu gazdasága eléggé eltorzúlt a háború végére, kihaszánálva nyugati szállítások adta lehetőséget. Például egyáltalán tudtak volna elég bakancsot gyártani? Mert tankot az igen :)
Jó a mások oldalon Britannia volt a padlón pénzügyileg.
István:
"Valoszinuleg ha igaz lett volna, akkor a szovetsegesek nem tartottak volna annyira a szovjetektol"
Mennyire tartottak a szovjetektől? Konfontálódni akartak velük? Örültek nyugaton is, hogy vége háború. Európát meg felosztották egymás között.
De allitom. Most olvasom a lengyel ellenallasra vonatkozo lengyel konyveket. Meg az AK vezetoi is elismerik, hogy szervezettsegben es letszamban az AL nagyobb letszammal rendelkezett, mint az AK, a Paraszt Hadsereg vagy a Nemzeti Szovetseg ellenalloi. Amikor szakadas tortent a lengyel ellenallasban, 1940 korul, valoban az AK volt alegnepesebb, a GL akkor meg igen kisletszamu szervezet volt, viszont 1943-tol az egyes szamu (letszamban) szervezette valt...
bocs, majd folytatom. gyerek ram van bizva, nem tudok normalisan irni.
István, azért ne állíts ilyen képtelenségeket, mint pl. a lengyelekkel kapcsolatban tetted. Köztudott, hogy az AL jótészt kényszersorozottakból tevődött össze, választhattak az AL és Szibéria közt... ( Szabad Németország esetében jó részükre ugyanez áll) amíg Sztálin katonái be nem tették lábukat a lengyel területekre néhány nagyvárost leszámítva nem volt szinte semmi támogatottságuk, az AK kezében volt az érdemi ellenállás. Gondolom a baltiakról se akarod bebizonyítani, hogy megrögzött kommunista lett volna a többségük... s említhetnénk még a magyarokat, románokat, de az ukránok jelentős részét is nyugodtan az egykori Galícia területén. Márpedig az összes szállítmánynak ezeken az övezeteken kellett volna átmennie. Azon a pár vasútvonalon, amelyet folyamatosan támadtak volna a stratégiai bombázók... GOndolom azt se állítod, hogy a Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Balti-flotta tengeri úton szállítani tudta volna a szükséges muníciót, felszerelést, embert, ha megjelennek az angolszász hadihajók, repülők. Tehát már logisztikai alapon bukásra lettek volna ítélve.
Ez természetesen nem egy-két nap alatt ment volna végbe, nyilván 2-3 hétig eltartott volna még kimerítik a páncélosaikat. Utána meg vagy felmorzsolják őket helyben, vagy visszavonulnak. Már a berlini csata is jelentősen megviselte a benne résztvevő csapatokat, és technikát - meg kell nézni a veszteségmutatókat.
A nyugat azonban nem is akart konfrontálódni ekkor az oroszokkal.
Akkor is ketseggel fogadtam ezt az allitast, es most is ketelkedem benne. Valoszinuleg ha igaz lett volna, akkor a szovetsegesek nem tartottak volna annyira a szovjetektol (ok meg megkaptak volna a hatukba az olasz, belga, holland es francia partizanokat, + ott van kozel 400.000 nemet katona es tiszt, akik a ,,Szabad Nemetorszag" szervezet tagjai voltak (nem volt am egy papir-brigad; kesobb ok adtak a kelet nemet allami hivatalok, hadsereg, rendorseg, stb. alapjat) lengyelorszagban pedig az AL nepesebb volt mint az AK.
Az oroszok tönkreverve vissza lettek volna szorítva a keleti végekre( mint a WWI. után), mivel 45 nyarán sem élőerőben, sem techikában nem bírt volna el egy összecsapást a nyugattal - ráadásul a hátában olyan "szovjetbarát" népekkel, mint a lengyelek, baltiak... a stratégiai bombázók és a szovjetellenes partizánok elintézték volna a frontra szánt utánpótlás nagy részét útközben.... erről már vagy egy éve volt szó.
Akartam ajanlani itt egy munkat, ami a nemet antifasiszta ellenallast es a nemet, szovetsegesekkel szembeni nemzeti-szocialista ellenallast hasonlitotta volna ossze. Amig csak azt hallottak, hogy valaki, aki nem nemet es a XX.szazadi nemet tortenelemrol szeretne irni, addig minden vidam volt es lelkes. Amint megtudtak a temat - azon nyomban mindenki hirtelen elfoglaltta valt.:(
Ki erti ezt?
Kicsit off, de hasonlo helyzet alakult ki a nyugatnemet varosi gerillamozgalmakkal is. Nem is tudtam, hogy mennyire tabunak szamit a mai napig Nemetorszagban.:( Pedig tanulmanyozas szempontjabol erdekes tema es szerintem fontos. Mar csak azert is, hogy meg egyszer ne tortenjen meg.
én tudok, de Mo-n erre nincs keret, az EUban megnéztem programokat, elméletileg nem lehetetlen, hogy lehet találni, de ez ott is nagy projektnek számítana, az országoknak lobbiznia kellene, de ahhoz meg pártkötődés kell :)))
élőerő potenciálja akkor is több lett volna a nyugatiaknak, és ráadásul ezek nem kimerült állapotban (mink nem sok embert tudtunk volna kiállítani (hol van már a potenciális 2 milliós hadrafoghatónk akkor...), USA majdnem érintetlen, és ott van UK, Franciao
hmm, van statisztikám a populációról, csak arra várok, mikor nem annyira offtopik :)))
(nyugatiaknál nem kell sok ember :))) elég csak hozzáférni az archívumhoz (én vállalom a Nara-t és a britet (csak a szállás kell hozzá)... :)))
amire ember kell, az anyagok feldolgozása, beírása, a szovjeteknél a "kapcsolat" :)) fordítani is lennének olcsó megoldások), szal nem lehetetlen, de persze több pénz jobb megoldás...
(pl nem számoltam a anyagtárolás költségével...)
(egyébként a XX.sz. tört kutatások, meg a 56-os intézet kb ennyi pénzből gazdálkodhatott)
hozzávetőlegesen a két oldal létszámban és felszerelésben hasonló volt. Tapasztalatban a szovjetek voltak jobbak, a levegőben a nyugatiak, gazdasági erőforrásokban a nyugatiak, élőerőben hasonlóak, de a nyugatiaknak potenciálisan nagyobb bázisuk maradt (bár még ott volt Japán a hátukban), pl a német hadifoglyok is harcoltak volna a szovjetek ellen.
(már mint ha esetleg az egymás elleni harcról akarnál filozofálgatni)
Laci, és még rendkívül szerényen számoltál. Ezt az összeget bosd le dollárra vagy euróra és utánna érdemes elgondolkozni azon, hogy találsz e német, angol, amerikai és francia történészeket, akik szívesen belemásznak egy ilyen projektbe.:(((
Jelen esetben valóban CSAK pénz kérdése az egész...:(((
István, ha megfizetnék megcsinálnánk nem? (persze még kéne vagy 8-10 történész)
anyagok árával (khmmm :) ) és fizetésekkel és utazás, én egy 150-200 millióból kihozhatónak tartom, ez persze csak az adatbázis... (majd internet dolgok, és karbantartás kb évente egy 10-es).
Igen szomorú, mivel hozzá egy nagyobb nemzetközi történész, katona és egyéb szakterületen dolgozó csoport, több éves munkája szükséges. Ráadásul, elsősorban, a hiányzó adatok pótlása, egyztetése, korrigálása szükséges (és nem csak az ex szovjet levéltárakról van szó. Nyugaton is vannak még indexes könyvek és fel nem tárt archívumok).
Köszi a segítséget. Pusztán az érdeklődés hajt. Olvasgatok a témában, de nem találtam ilyen jellegű összehasonlítást. Szeretném összevetni a 45-ös nyugati és a "keleti" szövetséges haderőt.
Bonyolult és hosszantartó adatgyűjtés lesz az egészet összeszedni. Már csak azért is, mert, p.l., egyedül a T-34-85 harckocsik pontos száma 1945 májusáig ismeretlen. Komoly eltérések mutatkoznak a gyártási és a nyilvántartásba vett, javítás alatt álló, stb. járművek száma között. P.l. BT sorozatú harckocsik elvileg 1944 júliusában törölve voltak a nyilvántartásból, viszont a Japán elleni szovjet ,,villámháborúban" még részt vettek, sőt, néhány darab 1949-ig szolgált a Kínai Vörös Hadsereg állományában. Még ma is szinte lehetetlen megmondani az eszközök pontos számát.
Центральный архив Министерства Обороны РФ (ЦАМО РФ): адрес: 142100, Московская область, г. Подольск, ул. Кирова, 74. тел.: 715-90-05, 715-90-33. читальный зал: (0967) 52-76-68. e-mail: нет. проезд: Курский вокзал, электропоезд до ст.Подольск, авт. 10, 14 до ост. "Архив"; метро "Южная", авт. 406 до ост. "Архив". Время работы читального зала: пн. - пт. 09.00-20.00, сб. 09.00-14.00. Начальник: Чувашин Сергей Иванович, тел. 137-96-20. Комментарий: хранит документы Вооруженных Сил с 1941 г. по настоящее время.
Sziasztok, egy kis segítség (link, vagy információ) kellene, az alábbi kérdésekhez:
1. 1945-ben a Vörös Hadsereg magasabbegységeinek (legfőképpen hadosztályok) száma, típusa (páncélos, gépesített, lovas, lövész, ejtőernyős, hegyi, tengerészgyalogos) állománytábla szerinti és tényleges létszáma, szervezete, felszereltsége.
2. 1945-ben a nyugati szövetséges haderő (amerikaiak, brit nemzetközösség [angolok, kanadaiak, ausztrálok, újzélandiak stb.], szabadfranciák, lengyelek) magasabbegységeinek száma, típusa, létszáma, szervezete, felszereltsége. Mind az európai mind a távolkeleti hadszíntéren.
3. A szövetséges és a szovjet hadsereg által 1945-ben állományban tartott páncélosok, egyéb páncélozott harcjárművek, tüzérségi eszközök száma, típusa.
4. A szövetséges és szovjet légierő és légierő gépeinek száma, típusa 1945-ben.
Ormos remek könyvet írt a nemzetközi kapcsolatokról. Amit az oktatási káoszról mond, avval teljesen egyetértek. Hogy a hallgatók jó része ostoba, avval is egytértek. Volt szerencsém az utóbbi öt évet ilyenek között tölteni, úgyhogy valóban.
Hogy a szélsőjobboldaliság futótűzként terjedne, azt nem tapasztaltam (de persze reprezentatívnak nem képzelem magam). Orbánista és Gyurcsányista meggyőződésű klikkeket annál többet láttam, az utóbbi volt a divatosabb, nagyhangúbb és fesztelenebb észosztó bagázs. Előbbiek a vendégségbe hívottak visszafogott mogorvaságával nyelték az indulataikat (a főiskola az MSZP alapítványa, benne pár nehézsúlyú szocialista káderrel (és ugyanannyi remek tanerővel, emberrel)).
Hogy a 168 óra náciveszélytől van berosálva, abban semmi meglepő, szimpla szakmai ártalom. Hogy semmi mással nem tudja/akarja magyarázni, hogy spontán szavalókórusok éltetik Qrcsány Ferit a Parlament ablakai alatt, mint a hungarizmus tömeges térnyerésével, az sem meglepő. Mert ugye a rendszerben és a kormányban természetesen semmi hiba nem lehet, morális válság sincs, korrupció sincs, csőcselék van. Mint azt már Gerő Ernő is megállapította.
Node azt azért túlzásnak érzem, hogy mindez a felejtés jele lenne. A plebs soha nem tudott igazából túl sokat, de mit bizonyít ez?
Azt hittem arra célzol, hogy van valami olyan momentuma a magyarság 2. vh-s szerepének, amit kollektív nemzeti amnéziával reagál le. Már dörzsöltem a mancsomat. :o)
Mondjuk a munkaszolgálatosokkal való bánásmód (úgy általában ez az intézmény), illetve a 2. hadsereg magára hagyása nem tartozik történelmünk legfényesebb részei közé...
Azt hittem arra célzol, hogy van valami olyan momentuma a magyarság 2. vh-s szerepének, amit kollektív nemzeti amnéziával reagál le. Már dörzsöltem a mancsomat. :o)