Tudta Ön, hogy Hitler VW népautós programja valójában egy szupertitkos repülő autó kifejlesztésére (Volkswagen helyett Volkswaffe) irányult? Szenzációs felvételek a repülő Bogarakról, a II. világháború legnagyobb technikai fejlesztéséről.
Thus, for example, the report shows that for the Westfeldzug (Campaign in France 1940) according to the monthly summaries of the Wehrmachtfuehrungsstab (via the Heer Ia reports to the Heeresartz during the campaign) losses in KIA were 26,455. However, the losses as reported by the Sanitats Inspektur totaled 30,267. And finally, the "accepted" number to the date of this report was given as 46,059, with the remark that "these numbers may raise still more as the results of the determination action on the missing."
Igazatok van. Ravasznál 163237 a M. Kir. Honvédség hivatalos veszteségszáma, 340 - 360000 a teljes katonai emberveszteség, bár ebben a fogságban elhunytak is benne lehetnek.
egyes források szerint már Torda környékén kezdett visszaesni a pontosság, de van 1945 márciusi bejegyzés is.
A számokban biztos nincs nyugvópont, lehet hogy az alacsonyabb szám az igazi.
Viszont, ha leszorítjuk a hősi halottakra a listát, akkor pl a szovjeteknél is a KIA kisebb (mert pl a betegség adat is benne van abban az adatban) 5.187.190 (ebben a Japán elleni is benne van), és died in hospital of wounds: 1.100.327 volt.
megnéztem a veszteségi adatbázist (bár vannak benne hibák), de 238555 volt meghalt illetve elesett (és eltemettetett) kategóriában, és persze azt tudni kell hogy az utolsó hónapokban nem nagyon sikerült vezetni a veszteségi jelentéseket és az eltűntek között is lehettek halottak...
Az előző félévet végignézve csak gratulálni tudok a színvonalhoz. Pár hozzászólásom lenne. 1. Határváltozás 1938 okt 12. Szlovákia gesztusként (önként) visszaadja Ipolyságot (a várost, nem a térséget) és a Sátoraljaújhely hozzájuk csatolt részét. Szerintem óriási szimbolikus jelentőságe van. A "Mindent vissza" című dal is említi "Ipolyságon magyar zászló, de még vár Komárom.."
2. Emberveszteség A románokkal stb. való összehasonlítás érdekében valaki emített egy 380000-s számot egy angolszász szerzőtől. A szám komolytalan. Stark Tamás: Mo. embervesztesége a második vh.-ban című alapműve 180000-es számot ír (hősi halott), a Ravasz féle lexikon is hasonlót. A nyugati szerzők csak a lefordított munkákat ismerik, ergo semmi Számvéber, Ravasz, Szabó Péter. Nem értem miért nem támogatja a Hadtörténeti a kutatóit nyugati publikálásban (akár egy-egy tanulmányban összefoglalva az utóbbi évek kutatásait.)
egészen pontosan egyet az angolok ( Gold), egyet meg az amik ( Omaha) építettek, Cherbourg bevétele után pedig lerakták a PLUTO-t (pipe line under the ocean) 70 mérföld Wight szigetétől a francia kikötőig, tenger alatti olajvezeték.
Tény hogy 45'-elején az Szövetségesek lemaradàsban voltak... Az oroszok nyilegyenesen Berlinnek tartottak, megvalosulnak làtszottak Sztàlin vilàguralmi tervei, Monty meg a többi nagyokos alàvàggott az összes addigi hoboru utàni vilàgfelosztàs tervezetnek a tehetetlenségével. Ne feledjük el ràadàsul a Németek és szövetségeseik màr csak majdhogynem azért harcoltak olyan hevesen az oroszok ellen hogy az Amik hamarabb legyözzék öket, csak ugye közbe szolt a politika meg a pénz... Igy elég szépen pofàga estek a következö 50' évben és nem egyszer kerültek kényes helyzetekbe. Magunkrol nem is beszélve, még Japànt is segitetünk nekik legyözni a végén - ha tudjàtok mire gondolok.... Szoval mindenkinek szokàs szerint kapartuk a gesztenyét megültünk egy csomo lovat mint a cirkuszban és a végén pofàra estünk...
a II VH-ban emlkékeim szerint 500 méterre a támadó ékek elé, vagy védelmül tudták az Amcsik a repülőgép rakományt kérni. Rendszeresen is kérték. A rendszer interaktiv volt. És ez volt a leggazdaságossab.
Más volt a motorizáltsága egy szovjet és más egy amerikai hadosztálynak, akárcsak az ellátásigénye. Visszatérve a magyar esetre, emlékezetem szerint a vasúthálózatunk volt nemzetközi szintű az adott időszakban (sűrűség, minőség) és nem a közúthálózat minősége. Ráadásul egy apróság, a szovjeteknek a széles nyomtávról át kellett rakodni...
a 46. hadsereg megállásánál nem csak a német ellenállás, hanem, a gyors támadás miatti, tartalék hiány, és a vasúti csomóponttól való túl nagy távolság is szerepet játszott. A Csepel-szigetre való átkelést iszonyú kevés lőszerjavadalmazással csinálták. Az ercsi átkelésnél is meg kellett gondolniuk, mikor adnak tüzérségi támogatást.
sehol nem írtam sűrűségről, az összes probléma, amit felsoroltam, az nyugaton probléma... (a magyar helyzetről írtam az 50km-t, aminek az útsűrűsége hasonló a nyugatihoz...)
igen, volt üzemanyag vezeték a tenger alatt valamint 2 mesterséges kikötőt építettek az amik, amelyből az egyiket megrongált egy tengeri vihar. Ha jól emlékszem szeptember elején a pc. egységek egy részénél üzemanyagellátási gondok is voltak, nem csak lőszer, légiszállítással igyekeztek pótolni, mint a németek 41-ben a Szu-ban.
3. Valahol olvastam, hogy amig a szövetséges alakulatok mozgásban voltak, a hadianyag nagyobbik részét a repülőbombák tették ki, amit kétszer kellett csak megmozgatni, az angliai reptereken, és onnan már a németek nyakába hulllott. Ha valami miatt lelassult a front, akkor a tüzérségi-harckocsi lőszer adta a döntő hányadot, és ez csak a kikötőkön keresztül mehetett.
Amit belinkeltem írja:
Some 28 divisions were advancing across France and Belgium, each ordinarily requiring 700-750 tons a day. Patton's 3rd Army was soon grinding to a halt from lack of fuel and ordnance.
Ettől szedek össze pontosabb adatokat, de ezek nem a repülőbombák.
Az amerikai hadsereg mozgásban sok üzemanyagot használt (erősen gépesítve voltak), vagy állásban sok tüzérségi anyagot használtak, lényegében mindig nagyon sokat igényeltek...
"2. a tehergépkocsis szállításra, ha működtek is volna a vasútvonalak, hányszor kellett volna átrakni az utánpótlást, mert a végén akkor is teherautóval kell szétosztani?"
Ez így van (a boldolt rész), de a vasúti szállítás nem igényel annyi üzemanyagot (amit a teherautóknak kell szállítani), nem igényel annyi embert, nem igényel annyi karbantartást (amihez rengeteg alkatrészt kell szállítani), nem igényel annyi szerelő állomást, gyorsabb(!), kisebb a kiesés (pl balesetek, mert a teherautó nem kötött pályán halad), amortizáció kisebb, olcsóbb, nagyobb áteresztőképessége van.
Szovjet adatok alapján egy front, ha nem volt vasútvonala, lényegében állnia kellett. Szovjet oldalon kb 50km sugarú kört tudtak tehergépkocsival lefedni a vasúti kirakodóhelytől.