Rapido. Az elsö Monte Casinoi csata egyik mozzanata. Asszem a 34. vagy a 36. US div. -et hajtottak vagohidra. Haboru utan megprobaltak hadbirosag ele allitani Clarckot az elhibazott tamadasert. Persze nem sikerült. A legdurvabb az volt, hogy az egesz tamadast, amit 2 ezred + aprolek hajtott vegre, a nemetek ugy aposztrofaltak hadinaploban, hogy elenkebb ellenseges felderites. kb. 40-50%os veszteseg Ami oldalon, nemeten elenyeszö.
Anzio. Amikor a nemetek ledaraltak 3 Ranger zaszloaljat, abbol kettö lenyegeben megszünt letezni. Ez egy nap alatt törtent.
Régen olvastam róla, de emlékeim szerint ez már nem volt ilyen egyértelműen megmondva. (Talán valami olyasmi volt, hogy nem mondták, hogy csak ott lesznek landolási zónák. Egyébként azok a pontok elég jól meg voltak erősítve, nagyon kevésen múlt, hogy a német támadás sikerült, csak az volt a gond, hogy a csapatai zömét szétszórta másutt.) A partraszállás helyét meg nem mondták meg egyáltalán, és azt se, hogy a hegyivadászokat nem hajóval küldik.
Azért olvasd csak el erről az ardenneki német légitámadásról, amit Adolf Galland ír a könyvében! Ennél autentikusabb forrást nem fogsz találni, attól tartok!:-)))
Az ardenneki offenzíva nem volt előrelátható (tehát 44 szeptemberében az angol vezetésnek nem az alapján kellett terveznie a hadműveleteit, hogy a németek erejéből hamarosan még egy nagyszabású offenzívára is futja majd), és az meg szvsz túlzás, hogy a Market Garden fél évvel lerövidítette volna a háborút. Speer szerint például ipari szempontból a viszonylag intakt Szilézia fontosabb volt, mint a bombázások miatt rendszeres kiesésekkel küzdő Ruhr-vidék, úgyhogy én úgy gondolom, az oroszok januári offenzívájáig mindenképpen kitartottak volna a németek (valahol az országuk közepén stabilizálják a frontot), és talán február-márciusra sikerült volna legyőzni őket. Azaz spóroltak volna két-két és fél hónapot. Emberveszteségben talán az oroszok spórolják a legtöbbet...
Még egy megjegyzés: ha az angolok nagyobb veszteségeket vállalnak be a Market Garden idején, az még nem garantálja a sikert, ahogy a németek se csak az extra emberveszteség bevállalása miatt nyertek Krétán, hanem az extra emberveszteség bevállalása miatt és mert szerencséjük volt a reptér angolok részéről történt kiürítésével.
Tehát egyfelől nem volt garantált a siker még újabb áldozatok esetén se, másfelől meg az se volt világos, hogy időn kívül mit nyernek. Idejük meg volt bőven.
Az a lényeg, hogy nem tudta, hol fog a rahedli eje támadni. Annyit lehetett biztosan tudni, hogy támadni fognak ejtőernyősök, hegyivadászok, nehézfegyverzet, és hogy ezeket ejtőernyős ugrással, vitorlázó- és szállítógépekkel, és hajókkal fogják a helyszínre juttatni.
Annyit lehetett tehát biztosan tudni, hogy
- mindenképpen lesz ejtőernyős ugrás valahol
- mindenképpen lesz tengeri partraszállás valahol
- előbb-utóbb a németek el akarnak majd foglalni egy repülőteret is; ám az is valószínű volt, hogy egy kikötőt is akarnak majd maguknak foglalni, sőt nem lehetett kizárni, hogy először egy kikötőt foglalnak, oda küldik a nehézfegyverzetet, és csak utána indulnak a reptér ellen.
olvadáskor ráküldeni nehézpáncélosokat a Sárrétre... ráadásul sok vízfolyással szabdalva - ahhoz képest nem szerepeltek rosszul. Kedvenc szovjet veszteségkimutatásodban is találsz azért erre adatot. :)
egyébként az nem kérdés, hogy a németek harcászatilag hatékonyabbak voltak, mint a szovjetek vagy az amerikaiak (lásd Dupuy eredményeit).
A szövetségesek csak a túlerejüknek köszönhették, hogy végül mindig találtak hadműveleti szinten olyan területeket, ahol a németekkel szemben megfelelő túlerőt tudtak képezni, és így elérni, hogy visszavonulásra, vagy bekerítésbe tudták kényszeríteni a németeket.
Engem csak az zavar, hogy míg a szovjet oldalra ezt mindig hallhatjuk a nyugati szerzőktől, addig ugyanezt nem ismerik be saját oldalukra (Dupuy hihetetlen mértékben támadták, bár érdekes, hogy nem a tényekben, hanem érzelmileg).
Az ardenneki ellentámadás időszakában is a nyugati szövetségesek a teljes hadszíntérre számítva túlerőben voltak. A németek csak lokális fölényt tudtak kivívni, csak az volt a kérdés, hogy addig, amíg a szövik megszüntetik a lokális német fölényt, addig el tudnak-e érni valami hadműveleti (hadászati?) sikert. Nem, mert a szövik megfelelő sebességgel reagáltak. Ugyanez volt a keleti fronton is.
Az újoncok általában sokat rontottak egy hadosztály színvonalán, de ha volt idő FEB-ekban kiképezni őket, akkor még mindig jobbak voltak, mint az ellenfél, hiszen a szovjetek ugyanúgy kimerültek a jó alapanyagokból, a nyugati szövik, meg zöldfülüek voltak...
Ti tudjatok:) De ha jo emlekszem, szep volt az a velemenyvaltas a nemet tisztek kozott: - Hol van a ,,Halalfej" het zaszloalja? - Nincs tobbe het zaszloalj. Az egyik ezredben maradt ketto, a masikban harom. - ...Azert az is tekintelyes ero! - 80 fos zaszloaljak??!!!
(Es ez par nap alatt amortizalodott le ennyire...)(a berakott resz csak ertelemben koveti a valoban dokumentalhato dolgokat, - z.i. megjegyzese; de ertelemszeruen megfelel a valosagnak.)
Ezzel a kerdessel fordulj Nemedi Laszlohoz meg Szamveber Norberthez. Tudnak tartani egy rovid statisztikai eloadast arrol, hogy mennyire leamortizalodott a ,,Totenkopf" es a ,,wiking" a BUdapest koruli harcokban meg a tobbi utkozet alatt. Azert azt a drasztikus elhullast mar semmivel sem lehetett potolni. Elo legendak ide vagy oda, ha a nagy tobbseget mar lehetetlen kikepezni. Raadasul a ,,bajtarsiassagi eszmet" a haboru vegen felejtsuk el. Maguk a tulelo veteranok irtak le visszaemlekezeseikben, hogy a legjobb haditechnikat maguknak vettek, mert avval volt eselyuk tulelni. A tobbi kacat ment az ujjoncoknak...
érdekes, a hadműveletből kivont, s átcsoportosított hadosztályok a Totenkopffal és a Wikinggel kiegészítve az oroszok ellen kitűnő teljesítményt nyújtottak, ezek szerint ivánék Budapest külső gyűrűjét védő csapatok szedett, vetett ázsiai horda lett volna? Másik lehetőség, az SS pc. hadosztályok mégiscsak megfelelő képzettséggel és felszereltséggel bírtak.
az egyetlen nemet legi aktivitas bastogne elleni ejszakai bombazas volt, teljesen hatastalanul :)
a minosegi foleny nem allt, a feltoltott (80%ra) hadosztalyokat csak egymast utan lehetett bevetni, a mennyisegi foleny igen, de ez a keves kikepzes miatt nem ert sokat
peldaul a kikepzes hianya miatt nem lehetett elkezdeni a tamadast ejszaka, osszfegyvernemi kikepzest sem kaptak, a pancelosok soforjei es ugy altalaban a soforok olyan hianyos kikepzest kaptak a benzinhiany miatt h alkalmatlanok voltak szinte a gyalogsaggal egyutt haladni vagy terepen haladni.
a terep nem kedvezett a panceloshadmuveleteknek, rengeteg pancelos elakadt, beragadt, mindenbol hiany volt, kb a 2. nap utan mar ereztette hatasat, koves ut alig volt, hadi utnak minosult pl egy keskeny foldut, durvabb volt mint a raszputyica :)
es meg sorolhatnam a hianyossagokat es problemakat amikkel a nemetek kuszkodtek
egy idezet peipertol milyenek is voltak az o katonai: "My men are the products of total war, grown up in the streets of scattered towns without any education. The only thing they knew was to handle weapons for the Reich. They were young people with a hot heart and the desire to win or die: right or wrong – my country..."
szal tapasztalatlan, nem elegge kepzett de lelkes katonak voltak a wehrmacht es waffen ss soraiban, a hadosztalyok nevukben felelmetesek voltak, de csak a nevukben. pl az 1.SS panceloshadosztaly volt a "legjobb" megis ez a hadosztaly akadt el szinte azonnal.
ezzel szemben a tuloldalon lenyegeben minden rendben volt, egyszeruen nem szamitottak tamadasra
Az Ardennekben a csata közepéig német mennyiségi és minőségi fölény volt, a légierőt meg nem lehetett bevetni. Mikor meg be lehetett vetni, akkor a fedezésre összegyűjtött maradék német vadászerő és vadászbombázók csapást mértek az angolszász repterekre.... Ajánlom figyelmedbe tekinsd meg a támadás során bevetett német csapatok felsorololását, nem bélpoklos túlkorosok és iskolapadból berántott sihederek voltak, hanem a rendelkezésre álló legjobb alakulatok. Első osztályú felszerelés, első osztályú fegyverzet, jó emberanyag.
a nyugati fronton szinte az elejetol a D-naptol eltekintve helyi csatarozasokban ellettek rendszeresen kalapalva azonkivul pedig Villers-Bocage, Caen, Market Garden, Siegfried vonalnal acsingozas, Ardennek...
az ardennekben egyebkent a legnagyobb pofont nem bastognal kaptak az amik hanem a tamadas kezdetekor, a fronton levo egysegek lenyegeben megszuntek letezni nehany nappal a tamadas utan (2 gyalogoshadosztaly es 2 masik nem hadosztaly ereju egyseg), valamint a 7. panceloshadosztaly is komolyan leharcoltta valt
Egy olyan nemet hadsereget nem tudtak leradirozni a terkeprol ami mar csak arnyeka volt onmaganak, teljes legifoleny birtokaban, eloeroben, hadianyagban, kikepzesben mind-mind felulmultak a nemeteket, megis megis juniustol aprilisig folytak a harcok
Monte Cassinonál volt még, a csata kezdetekor, de ott az amik támadtak, s utána gond nélkül leváltották, lévén a németeknek nem volt erejük az üldözésre, s éppen ezért bele se kezdtek.
jah, nem volt komoly ostrom, de az ami-német viszonylatban itt szorították meg a leginkább őket, csak ezért került szóba. vagy tudsz esetleg az említett kettőn túl olyan csatát, mikor a németek megverték, ha csak helyi jelentőségű csatában is, de az amikat, s jelentős veszteségeket okoztak nekik élőerőben?
valo igaz, de bastogne "ostroma" nem volt annyira komoly mint mas hasonlo szituacioban tortent csatak, a nemeteknek sose volt elegendo erejuk arra h bevegyek, az amik folyamatosan probaltak felmenteni, az ostromlokat is folyamatosan ostromoltak. az utanpotlassal volt problema, valamint ugye nem lehetett levaltani az alakulatokat nyilvanvaloan nemvolt setagalopp, de a haboru soran sokkal durvabb ostromokra is sor kerult