Amugy kotve hiszem, hogy barki is tobbet hasznalta volna, mint ok. Raadasul az otletet mashova is ,,exportaltak": polgarhaboru, utanna a kinai-szovjet hatarkonfliktus, utanna a Chako-haboru, spanyol-polgarhaboru,meg Halhin-Gol, mar a ,,Nagy Honvedo haborurol" nem is beszelve.
Annyira gyengen hasznaltak Budapesten, 1956-ban a gyujto-palackokat, hogy meg a kevereket sem tudtak normalisan megkeverni. Beszelgettem jonehany '56-os öreggel. egyszeruen megdobbentettek a recepturak! Joforman senki sem ismerte! (Es most is kevesen tudjak. A sima benzines palacknak semmi koze a Molotov-koktelhoz).
Az oroszok feltalaltak de mi talan meg tobbet hasznaltuk mint ok raadasul ellenik (1956) Kar hogy nem tudtunk megporolni minden ruszkit aki idejott. :(
Miert, mi a baj? Sztalinnak legalabb volt humorerzeke:)))) Trockij fiatal koraban alpinistaskodott. A jegcsakany egeszen jo emlekezteto volt arra, hogy: ,,Aki a csucsra tör, az szamitson alpin-balesetre":)))))
Hm, a ,,Molot-koktelrol" jut eszembe, hogy a Teli-haboru alatt kapta a nevet, amugy meg Trockij alkalmazta eloszor, Kahovkanal, 1918-ban, a francia tankok ellen.
Egyébként jól emlékszel, Molotov 41-ben közölte a magyar nagykövettel, ha békén ülünk a seggünkön akkor a Szu hajlandó elismerni a 2. bécsi döntést ( erről fennmaradt a magyar követi jelentés). "Ha jól emlékszem" 44-ben már az hangzott el, Jugóknak, Csehszlovákiának mindent vissza kell adni, a román kérdést később rendezik.
Valoban jobb lett volna a kiugras. En egy eloadason hallottam hogy az oroszok megigertek hogy ha a magyarok kiugranak visszakapjuk az egesz Erdelyt. Ezt el is hiszem, mivel az oroszoknak fontos volt hogy ok foglaljak el Nemetorszagot.
Szerintem meg az lett volna a legjobb, ha sikerül a kiugrás, s nem elfoglalják, csupán átvonulnak rajta...
Egyébként nem arról volt szó, hogy mi lett volna a legjobb, hanem a nagyvárosok ostroma és az ellátási kísérletek, amely egyik klasszikus példája Budapest: nagy város, nagy ostrom és minden akkor elképzelhető megoldás kipróbálása az utánpótlás bejuttatására. Budapest természetesen akkor is elesett volna, ha a németek bejuttatnak egy konvojjal 500-600 tonna lőszert, élelmiszert, üzemanyagot, gyógyszert, visszafelé meg kihoznak egy-kétezer sebesültet.
Ha mindezt meg is csinaljak Budapest akkor is elesik csak kesobb es sokkal jobban szetlovik. Nekunk az lett volna a legjobb ha minden magyar varost a leheto leghamarabb elfoglalnak.
Egy Rommel, Guderian, Manstein elszabotált volna ilyen parancsot, még meg nem csinálta, amit akart, ha látja karnyújtásnyira van a siker - Bp-nél viszont SS tábornokok voltak, sokkal korlátoltabbak, s Dolfi utasítása olyan volt nekik mint a katolikus papnak a Biblia - szentírás.
Kb. azt kellett volna mondani elindult a konvoj Budapestre... persze 44 végén, 45 elején a fejével játszott az a hadosztályparancsnok, aki ezt meg merte (volna) játszani. Biztonságosabb időhúzásnak igérkezett, ha azt mondják a mozgásban lévő páncélosokkal megszakadt a rádió összeköttetés (hegyek), s motoros futárt küldtek a parancsnok megkeresésére a hadtestpk-ról... az a pár óra máris adott :)
Bp-nél nem említettem a szárazföldi összeköttetés helyreállítását - ami nem történt meg, de csak Dolfi hülyesége miatt, ugyanis az SS páncélosok áttörtek a Vértes felől az oroszokon, s már fénykapcsolatban voltak a védőkkel, mikor Adolf visszarendelte őket, s átcsoportosították őket Fehérvár térségébe. Fel tudták volna törni a gyűrűt, s be tudtak volna juttatni jelentős mennyiségű utánpótlást, valamint kihozni a sebesültek egy részét mielőtt az oroszok újra összezárnak. Akár az is elég lett volna, ha a hadtestparancsnokság, meg a hadosztály pár órát (5-6 nem hiszem, hogy feltűnt volna) jegeli a parancsot, az alatt be tudtak volna küldeni egy konvojt, lerakodás, sebesültek fel - s utána lehet átcsoportosítani.
A nagyvárosokat a WWII-ben meglehetősen nehéz volt elfoglalni, ha volt idő előkészíteni a védelemre és a helyőrségnek volt kedve életre-halálra küzdeni, ha pedig biztosítható volt a külső ellátása időben nagyon elhúzódhatott az ostrom. Lásd: Leningrád, Ogyessza, Szevasztopol, Voronyezs, Sztálingrád... vagy Budapest, Kőnigsberg, Berlin (utóbbi nem húzódott el, de rendkívül nagy erőket mozgatott meg, intenzitása csak Sztálingrádhoz mérhető).
A németeknek, mint a példa mutatja általában a vízparti városokkal gyűlt meg a bajuk, lévén nem tudták a víz felől elvágni egyik várost sem, a légierő ugyan okozott károkat, de nem tudta megakadályozni a friss erők, felszerelés bejuttatását. Még Sztálingrádban sem, mivel éjjel, a kisebb hajók, csónakok tömkelegével nem tudtak mit kezdeni. Hasonló volt a helyzet Kőnigsbergnél, amíg végül az oroszok el nem vágták a tengertől. Budapest esetében a németek légi ellátással próbálkoztak - a szükséges utánpótlás harmadát, negyedét tudták bejuttatni. Vízi úton is próbálkoztak éjjel - uszály 400 tonna utánpótlással, de az orosz parti tüzésrség elsüllyesztette. Valószínű kisebb, gyors járatú motoros hajókat kellett volna indítaniuk ( igaz csak pár tonna cuccal, vagy egy szakasz katona felszereléssel) de nagy részük átjutott volna, egészen addig még az oroszok vasúton át nem szállították Vácra a dunai flotilla két naszádját.
Igen. Az elsö nagyszabasu partraszallo müveletük volt a Szu-nak. Kercs-Feodoszija. Az az egy nemet hadosztaly nem morzsolodott fel, mert a parancsnoka ( Sponeck? ) kivonta öket. Erre Manstein le is valtotta, es azt hiszem hadbirosagot is kapott. Aztan a Szevasztopoltol atvezenyelt egysegekkel, több ho., el is kellett halasztani a vegsö tamadast, kialakitottak egy uj frontvonalat, majd tavasszal lerendeztek a dolgot, eredmeny kb. 250 000 orosz veszteseg, ehhez jött Charkov + Szevasztopol. A 3 együtt kiadott egy 41-es Kijevet, igy H. nagyon felbuzdult.
Benne lehet ez is. Teli Haboruhoz. Azt szerintem az Angolok sem gondoltak komolyan, hogy tudnak segiteni gyakorlatilag a Finneknek. Hiszen mindenki arra szamitott, hogy gyorsan lezajlik a buli. Inkabb azert imadkoztak, hogy a Finnek kitartsanak addig, amig ök partraszallnak Narvikban. Tehat a cel a Vaserc blokkolasa volt. Hogy ez hogyan? Telene a Boteni öböl altalaban be szokott fagyni, ekkor jön kepbe Narvik, mert arra kodorog a Golf aramlas ( lehet hogy ez csak a müveszneve, mert ott mar az eszak atlanti lenne? :))))) ). Onnantol kezdve, hogy ök ott vannak Narvikban, nem megy at semmi Nemetorszagba. A Norvegok esetleg panaszt nyujthatnak be. Es ne feledkezzünk el arrol sem, hogy a Finnek megsegitesere kidolgozott terv resze volt a Kattegat lezarasa tengeralattjaro blokaddal, illetve a hajozasi utvonalak elaknasitasa a Norveg partok menten. Ez biztosan segitette volna a Finneket ugye ?
Svedekhez. Fegyverek, ellatas, teli felszereles, 8000 önkentes. Hat szerintem ennel többet tenni anelkül, hogy nyiltan hadat üzennek a Szu-nak, nem nagyon lehet. A 8000 önkentes is szerintem nagyreszt hirtelen "leszerelt, szabadsagolt" katona lehetett.
Szoval igazad van, a Finn hataron több helyütt volt nemet erösites, viszont Murmanszk ellen 41 juniusaban 2 hegyi hadosztaly indult meg, azt hiszem a 2. es a 3.
Krim - 2 hadsereg, a 11. nemet, es a 4. roman, ha jol tudom. Viszont az is igaz, hogy egyes csapatokat at kellett vezenyelni, illetve leragadtak eszakabra.
Rosztov: Mindenfelekepen, de ne feledkezzünk meg Rosztov hidjairol, amiert aztan kökemeny harcokat kellett vivni 42-ben a megeröditett Rosztovban. Illetve annyival is közelebb lettek volna a Kaukazushoz, stb.
Hogyne. Valoszinuleg ezert szopatta a VH a finneket eszak-Finnorszagban a haboru vegeig, a finn teruletrol tamado nemetek meg nem tudtak atlepni a hatart (most nem arrol az alakulatrol beszelek, ami Petrozavodszkig eljutott).
Ezt h érted ?
A finnek 2 háborút nyertek + Sztálin ellen - és ezzel a függetlenségüket.
Eszük ágában sem volt megsegíteni katonailag a finneket - Svédo. ugyan sok fegyvert adott el nekik, de kategórikusan elutasította a közvetlen segítséget, miként - ismétlem- az angoloknak sem állt ilyesmi a szándékukban, hanem ezt ürügyként próbálták felhasználni Svédo. megszállására (ala norvég inváziós terv).
Én is ezzel értek egyet. A nyugatiak Lengyelo. miatt sem üzentek hadat az SZU-nak, ami szerződési kötelességük lett volna, Finno. miatt ezt főleg nem tették volna meg, miután a Wehrmacht már megmutatta nekik, mire képes. Ha el is mennek Finnországba, ott csak a fegyverszünet kikényszerítése lett volna a cél, ami végül nélkülük is megtörtént. Utána meg nekimennek a svédeknek, ami igazolható is lett volna, mert de facto német szövetségesek voltak. Néhány hónappal később Észak-Norvégiába svéd vasúton is érkezett a német utánpótlás.