Szoval igazad van, a Finn hataron több helyütt volt nemet erösites, viszont Murmanszk ellen 41 juniusaban 2 hegyi hadosztaly indult meg, azt hiszem a 2. es a 3.
Krim - 2 hadsereg, a 11. nemet, es a 4. roman, ha jol tudom. Viszont az is igaz, hogy egyes csapatokat at kellett vezenyelni, illetve leragadtak eszakabra.
Rosztov: Mindenfelekepen, de ne feledkezzünk meg Rosztov hidjairol, amiert aztan kökemeny harcokat kellett vivni 42-ben a megeröditett Rosztovban. Illetve annyival is közelebb lettek volna a Kaukazushoz, stb.
Hogyne. Valoszinuleg ezert szopatta a VH a finneket eszak-Finnorszagban a haboru vegeig, a finn teruletrol tamado nemetek meg nem tudtak atlepni a hatart (most nem arrol az alakulatrol beszelek, ami Petrozavodszkig eljutott).
Ezt h érted ?
A finnek 2 háborút nyertek + Sztálin ellen - és ezzel a függetlenségüket.
Eszük ágában sem volt megsegíteni katonailag a finneket - Svédo. ugyan sok fegyvert adott el nekik, de kategórikusan elutasította a közvetlen segítséget, miként - ismétlem- az angoloknak sem állt ilyesmi a szándékukban, hanem ezt ürügyként próbálták felhasználni Svédo. megszállására (ala norvég inváziós terv).
Én is ezzel értek egyet. A nyugatiak Lengyelo. miatt sem üzentek hadat az SZU-nak, ami szerződési kötelességük lett volna, Finno. miatt ezt főleg nem tették volna meg, miután a Wehrmacht már megmutatta nekik, mire képes. Ha el is mennek Finnországba, ott csak a fegyverszünet kikényszerítése lett volna a cél, ami végül nélkülük is megtörtént. Utána meg nekimennek a svédeknek, ami igazolható is lett volna, mert de facto német szövetségesek voltak. Néhány hónappal később Észak-Norvégiába svéd vasúton is érkezett a német utánpótlás.
A finneknek kuldott segitseget komolyan gondoltak, amikor nemetorszag letamadta norvegiat akkor inkabb norvegiaba kuldtek az egysegeket. A sved erc nemetorszagba szallitasat pedig nem tudom hogy tudtak volna megakadalyozni?
Azokat az egysegeket vetettek be norvegiaban amiket finnorszagba akartak kuldeni. Egyebkent hogy blokkoltak volna a vasercszallitast megtamadjak svedorszagot?
Én is vasércre "céloztam" ... nem ők, hanem az angolok voltak, akik a projektet a svéd vasérc-export blokkolására fókuszálták volna - a finnek megsegítése ürügyén.
1940 elejen a franciak es angolok segitseget akartak kuldeni a finneknek, de Norvegia felve egy nemet tamadastol, nem engedte hogy atmenjenek a teruleten.
Nem akartak.
A cél a svédacél - export blokkolása volt. A "támogató" csapatok külön parancsot kaptak, h nem keveredhetnek harci helyzetbe a szovjetekkel.
Mondom, hogy olvass utána :) Csak a svédekkel volt gond és Hitler fenyegetőzése miatt. Mannerheim részletesen kifejtett mindent ezzel kapcsolatban, a kilátásba helyezett csapatoktól kezdve a lefújásig... egyébként érdekes, egy évvel később a németeket az oroszok ellen átengedték a svédek - ez is mutatja kinek mekkora hatása volt a térségben.
1940 elejen a franciak es angolok segitseget akartak kuldeni a finneknek, de Norvegia felve egy nemet tamadastol, nem engedte hogy atmenjenek a teruleten. Ha a nemetek garanciat adtak volna arrol hogy nem tamadnak, a haboru egeszen maskent folytatodik. Anglia es Franciaorszag hadatuzen a szovjetnek. A nemetek biztos hogy nyernek. (Valoszinuleg szovetsegesek lettek volna a szovjetekkel)
Hogyne. Valoszinuleg ezert szopatta a VH a finneket eszak-Finnorszagban a haboru vegeig, a finn teruletrol tamado nemetek meg nem tudtak atlepni a hatart (most nem arrol az alakulatrol beszelek, ami Petrozavodszkig eljutott).
Nem, az elso Kulik volt (ot kesobb lottek agyon). Ha jol emlekszem az egyik hadosztaly parancsnokat lottek le, meghozza a hadosztalya elott, mert elmenekult a harc szinhelyerol.
A finn-orosz viszony (1.rész)
A párizsi békében elcsatolt terület.
Finnország lakosságának 11 %-a élt azon a 4 részen, melyet 1947-ben elcsatoltak. A vegyes etnikumú Dél-Karjala, mely központját Viipurit akkor alapítotjá, az 1293-as keresztes hadjárattal kerül svéd/finn kézre. Közép- és É-Karjala, az ún. Kakisalmi megye – mely a Ladoga-tó nyugati felének partvidéke – 1609-ben , a viipuri szerződés értelmében kerül Finno-hoz katonai segítség fejében, majd végül az 1617-es sztolbovai békében rendeződik véglegesen a státusza, azzal, h II Gusztáv Adolf lemond a megszállt orosz területei nagy részéről, melyen igencsak elcsodálkozik Európa, hisz Oroszo. mély anarchiában leledzik. De ő nem hagyja meggyőzni magát és beszédében egy erős, nagy tartalékokkal bíró országnak festi le az Oroszt, melyet nem lehet tartósan megszállni. Később voltak, kik nem így látták. Az ő célja pusztán a jól védhető keleti határ kialakítása, mely a Ladoga-tavat és a tőle a Karjalai szorost a Finn-öbölig átszelő azon védvonalat jelenti, mely később megerősítése után a Mannerheim nevet kapja.
E 2 területet Nagy Péter Finno. 8 éves brutális megszállása után 1721-ben elveszi és kialakul nagyjából a mai határvonal.
1743-ban a turkui békében Karjala további részét csatolják el az oroszok, 1, a svédek által kezdeményezett háború* után.
Aztán miután Napoleon unszolására I Sándor meghódítja Finno-t, döbbenetes módon az összes fenti (az oroszok által Ófinnországnak nevezett) területet 1812-ben visszacsatolja Finno-hoz **.
Északabbra a jelentéktelen ritkán lakott Salla-Kuusamo terület fokozatosan került a svéd-finn államhoz valószínűleg a 15.-16. sz. során
A Jeges-tengeri kijárat sávot Petsamoval az 1920-as tartui békében szerzi meg Finno. Lenintől.
*1742-ben, mikor egy vesztett csata után a svéd-finn küldöttség egy olyan kiáltvánnyal tér haza Erzsébet cárnőtől, melyben az Finno. teljes függetlenségét javasolja, azaz az elszakadást a svédektől. Ennek következtében a benyomuló orosz csatokkal szemben nincs ellenállás, de a simán megszerzett ország birtokában most már szó sincs az önállóságról. De végül mégiscsak beleegyezett egyéb követelései teljesítése és további karjalai területek elcsatolása fejében, h Svédo. megtarthassa Finno-t. Ezt később megbánta és folyamatos nyomás alatt tartotta a finneket, így ezen évtizedek sokban hasonlítanak az 1945-89-es időszakra.
**Nem véletlen, h a finn önálló államiságot megteremtő Oroszo. az elkövetkezendő évtizedekben a finnek teljes támogatását élvezi és immunis az európai megmozdulásokkal szemben, önként segít a lengyel felkelés leverésében, a krími háború alatt a cárt támogatja.
Az 5-6 szoros veszteség az ismertté vált szovjet levéltári források alapján állítható (hadosztály bontásban elérhető, halott, sebesült, megfagyott, eltűnt - én is olvastam 10 szeres veszteségről is, de azt túlzottnak tartom.
Ha olyan jól képzett vezérkar volt, akkor őserdőbe miért küldtek páncélos csapatokat?:)
Miért gondolták, hogy Helsinki bombázásától, meg a tüzérség egy össztüzétől a földszoroson, amint megindulnak a páncélosok a finnek összecsinálják magukat és 5-7 napon belül a fővárosban vannak és az ország fő körzeteit megszállták?
Viborgtól Közép-Finnország milyen távolságra van? - s mennyivel másabb az időjárás a tengerparton, mint attól 300-500 km-re?
Ha ismerték az erdőt, meg a telet, akkor miért fagytak meg tömegével, a finnek meg nem?
Egyébként a csapatok egy része az erdő és tóvidékről próbált hátrafelé is kitörni, csak nem sikerült, mert a finnek elzárták a visszautat is. Erdőben nem különösebben nehéz, csak néhány képzett utász kell, utána meg zavarótűz az erdő mélyéből.
Második nekifutásra is csak a nyers erőnek köszönhetően nyertek, mikor a földszoroson sokszoros túlerővel, óriási technikai fölény mellett nagy nehezen átrágták magukat. A finnek meg nem akarták felmorzsolni a csapataikat, s feladták.
Ismertek az erdot is, es a hideget is. (Paraszt gyerekek leven.) Nem ez volt a baj. Tobb problema is kozrejatszott. Majd egyszer felsorolom ezeket (tobbek kozott a VH elszamolta magat a tellel kapcsolatban, pedig elovettek az elmult 80 ev idojaras statisztikait (a cari idokben Viborgban volt az idojaras-kutato intezet.), amikor a hadmuveletet terveztek. Senki sem gondolta, hogy ez lesz a 80 ev utan a leghidegebb tel!
A masik meg ugye az ,,Egy lepest sem hatra!" parancs.
Tobb dolog volt. Azert a VH vezerkasraban sem total marhak ultek, barmennyire is szeretnenk azt hinni.
Ha ismerték volna az erdőt, a hideget, hogy lehet elviselni, akkor sokkal kevesebb lett volna a fagysérült, még nem megfelelő téli felszerelés esetén is, pl. széllel szemben hófalat kell építeni, s mögé behúzódni - ellenkező esetben nyílt terepen az idő múlásával fagysérülést szenved. Szélvédett helyen sokkal kevésbé valószínű... s még lehetne ragozni az életmentő "apróságokat", amit a finnek ismertek az oroszok meg nem nagyon. A finnek, a tartalékosok is ki voltak képezve a téli hadviselésre ( amibe a síelés is beletartozott, így a bázisuktól éjjel 30-40 km-re eltávolodva csaptak le az oroszokra, majd siporc vissza).
