Az 5-6 szoros veszteség az ismertté vált szovjet levéltári források alapján állítható (hadosztály bontásban elérhető, halott, sebesült, megfagyott, eltűnt - én is olvastam 10 szeres veszteségről is, de azt túlzottnak tartom.
Ha olyan jól képzett vezérkar volt, akkor őserdőbe miért küldtek páncélos csapatokat?:)
Miért gondolták, hogy Helsinki bombázásától, meg a tüzérség egy össztüzétől a földszoroson, amint megindulnak a páncélosok a finnek összecsinálják magukat és 5-7 napon belül a fővárosban vannak és az ország fő körzeteit megszállták?
Viborgtól Közép-Finnország milyen távolságra van? - s mennyivel másabb az időjárás a tengerparton, mint attól 300-500 km-re?
Ha ismerték az erdőt, meg a telet, akkor miért fagytak meg tömegével, a finnek meg nem?
Egyébként a csapatok egy része az erdő és tóvidékről próbált hátrafelé is kitörni, csak nem sikerült, mert a finnek elzárták a visszautat is. Erdőben nem különösebben nehéz, csak néhány képzett utász kell, utána meg zavarótűz az erdő mélyéből.
Második nekifutásra is csak a nyers erőnek köszönhetően nyertek, mikor a földszoroson sokszoros túlerővel, óriási technikai fölény mellett nagy nehezen átrágták magukat. A finnek meg nem akarták felmorzsolni a csapataikat, s feladták.
Ismertek az erdot is, es a hideget is. (Paraszt gyerekek leven.) Nem ez volt a baj. Tobb problema is kozrejatszott. Majd egyszer felsorolom ezeket (tobbek kozott a VH elszamolta magat a tellel kapcsolatban, pedig elovettek az elmult 80 ev idojaras statisztikait (a cari idokben Viborgban volt az idojaras-kutato intezet.), amikor a hadmuveletet terveztek. Senki sem gondolta, hogy ez lesz a 80 ev utan a leghidegebb tel!
A masik meg ugye az ,,Egy lepest sem hatra!" parancs.
Tobb dolog volt. Azert a VH vezerkasraban sem total marhak ultek, barmennyire is szeretnenk azt hinni.
Ha ismerték volna az erdőt, a hideget, hogy lehet elviselni, akkor sokkal kevesebb lett volna a fagysérült, még nem megfelelő téli felszerelés esetén is, pl. széllel szemben hófalat kell építeni, s mögé behúzódni - ellenkező esetben nyílt terepen az idő múlásával fagysérülést szenved. Szélvédett helyen sokkal kevésbé valószínű... s még lehetne ragozni az életmentő "apróságokat", amit a finnek ismertek az oroszok meg nem nagyon. A finnek, a tartalékosok is ki voltak képezve a téli hadviselésre ( amibe a síelés is beletartozott, így a bázisuktól éjjel 30-40 km-re eltávolodva csaptak le az oroszokra, majd siporc vissza).
Alaszka partvidékére ez speciel nem igaz, mert ott szintén van egy melegáramlás, mint minden kontinens nyugat partvidéke mentén az északi félgömbön :) csak közvetlenül ott húzódik a pacifikus hgrendszer aktuális tagja, úgyhogy a belső területek felé ez a hatás már nem tud átjutni.
nade Showtimes már kérte hogy fejezzük be az offot.
Kapisgálod az igazságot + a finnek kitűnő érzékkel a hátrányukból faragtak előnyt. Jól képzett, de kicsi hadsereggel rendelkeztek, ugyancsak jólképzett tartalékos állománnyal - nehézfegyverzetük azonban csak mutatóban volt (pl. tank összesen 40 db. szemben a szovjetek több ezerjével, amiből sok százat be is vetettek). Viszont a Közép-Finnországi erdő és tóvidéken nem sokat értek a páncélosok, mivel az utakról nem tudtak letérni... ezért a finnek valahol az erdő mélyén általában 2-3 zászlóaljjal feltartottak egy szovjet gépesített hadosztályt, másik 2-3 zászlóalj pedig körbekapta őket, elvágta az utat visszafelé is, s az oroszok 5-10 km hosszú zsákba kerültek az erdő közepén. Jó esetben légi ellátást kaptak. Egyéni, erdei, éjszakai harcra nem voltak kiképezve. A végén az oroszok örültek, ha ki ki tudtak törni nagy nehezen, vagy kihúzták a fegyverszünetig... voltak olyan hadosztályaik, amelyeket teljesen szétvert a számban harmadakkora, jóformán csak kézifegyverrel, aknavetővel, könnyű lövegekkel rendelkező finn haderő.
S azt se felejtsük el, nem minden orosz született a tundrán vagy szibériai vadásznak... pl. a leningrádi városi legényeknek legalább olyan idegen volt a téli erdő, mint a berlini bakának 41 telén...
az átalam reagált hozzászólásban középhőmérséklet szerepel ( nem mosakodásként, de ebbe is beleférnek jóval hidegebbek napok, sőt évek is ) Az orosz veszteségek nem Lappföldön, hanem döntően Közép-Finnország erdőségeiben és a karéliai földszorosban (Mannerheim-vonal) keletkeztek. Északon nem volt jelentősebb harc.
Ráadásul a középhőmérséklet a reggeli, déli, éjszakai hőmérséklet átlaga - tehát a -13 fok úgy jön össze, hogy mondjuk délben -2-3 fok van, éjjel meg -22-23 ... s utóbbi már elég durván hangzik.
Közép-Finnország erdőségeiben vívott háború idején az oroszoknak 2 választásuk volt: 1, megfagynak éjjel a finnek által lezárt utakon 2, tüzet gyújtanak melegedésre - s a sítalpas járőrök kedvük szerint szedik le őket...
Általában a 2-es variációt választották. Egyébként érdemes megjegyezni, a finneknél alig volt fagysérült, az oroszok meg peregtek, mint a légy. Vannak ezzel kapcsolatos statisztikák is. Az oroszok embervesztesége a téli háborúban 5-6 szorosa volt a finnek. Ennek harmadát a hideg számlájára lehetett írni.
"De a Botteni öblöt nagyon nem fűtheti, különben minek ment volna a hajcihő Narvikért."
De, pont a Golf-áramlat (ha ez hibás, akkor a finnek is hibásan mondták) miatt a finn tél enyhébb, mint az ugyancsak a sarkkörön fekvő Alaszka vagy Szibéria tele.
Maotai: a -13 fokos középhőmérséklet papíron jó, de a valóságban ebben simán benne va, hogy egy teljes héten keresztül -30 fok körüli a hőmérséklet.
"Minden európai diák megtanulja, hogy "Európát a Golf-áramlat melegíti". A tankönyvszerkesztők azonban nem időznek hosszasabban e témánál, és meg sem említik azt a hallatlanul fontos tényt, hogy a Golf-áramlat nélkül Nyugat-Európa civilizációja nem jöhetett volna létre. Kontinensünk évezredek óta - sőt még ma is - valamilyen labradori vagy alaszkai tájhoz hasonlítana. Azokból a gyerekekből, akikből Shakespeare, Szent Lajos, Moliére, Beethoven, Rembrandt, Chateaubriand, Marcel Proust vagy Flemming lett, szorgalmas eszkimók, esetleg fóka- meg bálnacsontfaragó művészek váltak volna, de semmiképpen sem járulhattak volna hozzá a Földön jól vagy rosszul uralkodó civilizáció kimunkálásához. És nemcsak a nyugat-európai civilizáció hiányozna a történelemből. A Golf-áramlat változásának szakértői kiszámították, hogy időszámításunk előtt több ezer évvel, sőt még valamivel később is e hatalmas tengeri folyam egyik ága a mostani útvonalánál délkeletebbre húzódott, tehát a Földközi-tengert is melegíthette. A Golf-áramlat nélkül nem lett volna egyiptomi civilizáció, sem görög csoda, sem római birodalom."
Georges Blond (Az Atlanti-óceán nagy kalandjai - Világjárók sorozat -, Gondolat, 1985. nyomán) ( http://www.bebte.hu/geologiai_turak/golf.htm )
Tessék akkor rendet csinálni :) Szegény embereket átverik a földrajz tanárok, tengerbiológusok... de foglalkozzunk inkább itt a történelemmel, részemről lezárva a földrajzi megnevezés körüli vita .
olyat linkeltem :) egyébként már nincsenek meg a régi foci könyveim, de 100 százalék, hogy Golfnak tanították. Ha rosszul, akkor tessék a földrajztanárok társaságánál reklamálni, hogy egész nemzedékeket tévesztettek meg:)
Ez már "tudományossabb", de keresgélhetsz, mondjuk földrajzi vetélkedők kérdéssorait, vagy felsőoktatási tananyagot, akkor könnyű belátni, hogy Igen7-nek van igaza.
nem tartom lényegesnek a témát, csak ez az egyik dolog, amire kifejezetten háklis vagyok (a másik az ha valaki a britet britt-nek írja...) belinkeltem alatta egyébként a wikit és e tekintetben a cikk teljesen rendben van. a lényeg le van írva: az európai rész AZÉRT nem golf, mert a golf kettéválik! nekem tökmindegy ki mit hisz, de helyesen az akkor is észak atlanti áramlás és nem golf. hogy egyesek ezt rosszul tudják, az egy dolog.
a tudományos forrást is megnevezhetted volna, ez nem a francia vagy british enciklopádiából származik, hanem a wiki szócikke , csak lefelejtetted a linket :)
én viszont belinkeltem a forrást, s még nagyon sok helyen Golfnak írják, s nevezik az Észak-Európát melegítő tengeráramlást :) google-zz csak rá nyugodtan:)