Bronislaw Kaminski (1899-1944) was born in Witebsk, USSR. He had a Polish father and a German mother. During the 1920s studied chemistry in St. Petersburg and later worked as an engineer in the paint factory. Arrested in July of 1935 by the NKWD (Peoples Commissariat for Internal Affairs) as a Polish and German spy, he was sentenced to ten years of gulag. Released after five years, he was relocated to the city of Lokot in the Orel-Kursk region.
megnyugtatlak, próbálkoztak ők már a háború alatt is, azonnal reagálni, csak nem tudtak. időigényes bolog, még egy forradalmian új technológiát kiismernek és kidolgozzák a vele szemben alkalmazandó ellenintézkedéseket (harcmodor, alkalmazandó fegyver), ilyen szempontból mintegy, hogy csak 50 volt a vadász, ugyanis vadászbombázó változatból nagyságrenddel több készült. Ott van példának a tigris páncélos, sok fejfájást okozott az angolszászoknál már Normandiában is és a háború végéig nem tudtak rá megfelelő választ adni (lásd tigrisfrász a szövetséges pc-nél, ha felbukkant pár tigris a térségükben).
Mert az alakulata (ami amugy is bunozokbol lett verbuvalva...) es o maga is fuggelemserto modon viselkedtek, es vegulis tuzharcba keveredtek nemet alakulatokkal is...
Sztem nem. Minden fegyverre hamarosan megszületik a válasz. radar - dipól kötegek stb. stb. A tengók ellen is meg lett az ellenszer ez ellen is meg lett volna. Akkor sztem hamarosan kifejlesztették volna ők is a sajátjukét, de mivel nem voltak rákényszerítve így maradt a tömeg háború.
A le-felszállási kiszolgáltatottságra rájöttek a németek elég hamar, s ezt követően FW 190-eseket rendeltek föléjük biztosítani, s nagyjából megoldották a problémát.
Azért nem volt elég vadász, mivel Hitler itt is hülye volt és ragaszkodott a vadászbombázó változathoz, végül annyit sikerült elérni, hogy 50 db-ot vadász változatban építettek - ebből lett a híres ászok alakulata. Ebből is 20-25-nél több sosem volt bevethető állapotban. Amennyiben a vadászok kapnak elsőbbséget 44 őszén, s egyszerre 250-300 db. áll rendelkezésre, akkor az angolszász légierő igen megizzadt volna a stratégiai bombázások fenntartásával kapcsolatban.
Az Me-262-es 1944/45-ben a légiharcokban verhetetlen volt. Pl. Adolf Galland egy bevetés során 5 ellenséges bombázót lőtt le. A veszteségek zömét a fel és leszállásnál szenvedték el, ahol elég védtelenek voltak az amerikai és brit vadászokkal szemben+rengeteg szenvedett balesetet. Az is igaz hogy a rakétafegyverek gyártása elsőbbséget élvezett a vadászokéval szemben, így soha nem állhatott rendelkezésre elegendő. Bár 1944-ben már nem is lehetett volna elég az elegendő :-)))
Tenyleg az oroszoknak volt elöször"bazookajuk", de lealltak a fejlesztesevel. Lehet, hogy defenziv fegyvernek minösitettek?
A Meteorral ovatosan kell banni. Tenyleg bevetettek a haboruban. V1-eket lövöldöztek le velük. Azert kell ovatosan kezelni a Meteort, mert gazdag utoelete lett a haboru utan. Ezert sok ember aki meglat rola egy statisztikat, rögtön ugy gondolja, hogy a Meteor annyit tudott. De azert ne hasonlitsuk a 44-es Meteort az 54-eshez. 44-ben öleg harmatgyenge volt viszonyitva ahhoz, hogy mar uj korszakhoz tartozott. Egy Tempest, de meginkabb egy Do 335 Pfeil sacc/kb, verte volna. A 262-es sem volt valami hü de megbizhato, de ez a hajtomüvenek köszönhetö, amihez ha lett volna ötvözö anyag akkor maskepp szerpelt volna. De amiben a nemetek nagyon nagyon megelöztek mindenkit. Mivel be is vetettek a gepeiket egy tulereju ellenfellel szemben. Ki tudtak dolgozni az uj tipushoz alkalmazkodo harceljarasokat, üzemeltetesi gyakorlatot, stb., mind nappali mind ejszakai harcra. Ezt a szövik csak kesöbb tanultak Koreaban. Na ez volt az amiert a Meteornak, P 80-nak jopar honapon keresztül eselye sem lett volna a 262-vel szemben. Söt rosszabul szerepeltek volna pl. a P 51-nel is, de sorolhatnam. Gondolom ezert nem is akartak öket bevetni a nemet sugarasok ellen.
Üdv.
Istvan,
38-ban nem kombinalt hajtasu nemet gep repült, hanem tisztan sugarhajtomüves.
A Meteorokhoz annyi megjegyzés: harci bevetéshez szerintem harci körülmények is kellenek - az pedig 45 tavaszán Anglia fölött nem volt. Egyébként minden bizonnyal érdekes lett volna a Me 262 és a Meteorok légicsatája, s lehet elfogult vagyok, de németek fölényben lettek volna.
Az irányított fegyverekre nem akartam kitérni, sem a páncéltörő kézi rakétafegyverekre, amiben ugyancsak szép eredményeket értek el a németek (meg az USA. bazooka). Ebben a tekintetben igazán korszakos fegyver a V2 volt.
orosz barátommal levelezve méltatta, hogy a hagyományokat tartjuk és forradalom van a forradalom napján, de megjegyezte, hogy ők is hagyománytisztelők, tehát ha kell segítség, csak hívjam (be) őket :)))))
Továbbra sem vitatom a németek sugárhajtású repülőgépek terén elért eredményit, de elfelejted, hogy az angol Gloster Meteorok is repültek harci bevetést, természetesen otthon, mivel a korai sugárhajtású technika csak korlátozott hatósugárral rendelkezett. De technikailag a Me 262 nem járt fényévekre a Meteor elött, hajtóműtechnika terén, pedig a brittek voltak előrébb. De azt is hozzátenném, hogy szerintem a német hajtóműveket érdemtelenül huzzák le, mivel instabil működése, jórészt a megfelelő ötvözők hiányának tudható be.
Amit a sorozottvetőkről írsz, pont az a lényeg, tűzcsapás mérése a megindulási körleteiben lévő gyalogságra, hogy ennek csak lélektani hatása lenne? Akkor a németek miért fejlesztették ki a saját hasonló kategóriájú fegyvereket? Normális hadseregek tüzérségének ma is alapvető fegyvere a sorozatvető.
Ha a sorozatvetőt lélektani fegyvernek tekinted, akkor a V-2 miért nem az, a hatásfoka csapnivaló volt. Természetesen a A V-2 volt az első hadászati rakétafegyver, amely bevetésre került, de attól még egy kiforratlan nem túl használható, ugyanakkor túl nagy energiaforrásokat lekötő fegyver volt. Ha a német rakétatecnika sikeres fegyverét akarnám megnevezni, akkor az a Hs 293 irányitított fegyver volt, amellyekkel több fontos nagyméretű célpontot is megsemmisitettek.
Az angolszászok is rendelkezhetettek volna ilyen jellegű fegyverekkel, de nem voltak hajlandóak még kiforratlan félkész fegyvereket bevetni, illetve az ő szemszögükből ezek a fegyverek nem voltak használhatóak. A németek rákényszerültek a kiforratlan fegyvereik bevetésére a hadihelyzet miatt. Gondold meg mi hasznát vették volna a szövetségesek egy csak pontvédelemre alkalmas Me 163-nak, vagy egy korlátozott hatótávolságú Me 262-nek, minek kellett volna nekik hadászati rakétafegyver, mikor nehézbombázóik jóval pontosabban 5x akkora terhet vittek el jóval nagyobb távolságra. A németeket a rakétafejlesztése a 20-30-as években a versaillesi békeszerződés, késöbb pedig a légifölény elvesztése vitte rá.
A szovjetek, pedig végig közvetlen megközelítésbe gondolkodtak, ez csak a háború vége felé változott, egyszerüen nem volt sem szükségük, sem kapacitásuk hadászati fegyverek komoly fejlesztésére.
Nyugodtan tekinthetjük fényévnek, mikor több százas szériában kerültek harci bevetésre olyan repülőgépek, amelyek az ellenség gépeinél 100-150 km/h-val gyorsabbak voltak (ahhoz már késő volt, hogy érdemben befolyásolni tudták volna a harci helyzetet, de nem véletlen, hogy mind az angolok, mind az USA, mind a szovjetek mindent elkövettek azért, hogy gépeket, alkatrészeket és szakembereket szerezzenek a németektől a háború végén, ugyanis még javában tartott az utójáték, mikor speciális kutatóegységek megkezdték munkájukat).
A szovjet sorozatvetők is inkább lélektani fegyverek voltak, mint a V-1-ek, csak telitalálatnál okozott komolyabb kárt, illetve élőerőben, ha nyílt terepen álltak. A V-2 viszont korszakos előrelépést jelentett, az első ballisztikus rakéta harci bevetését jelentette.
Azt nem vitatnám, hogy a németek a sugárhajtású repülés terén elöbbre jártak a többieknél, ha nem is fényévekre. A szovjetek, pedig nem igen fejlesztették a sugárhajtású gépeiket a háború alatt, mivel gondolom nem volt rá szabad kapacitásuk. Azt ellenben vitatnám, hogy a németek a háború egész ideje alatt a a többiek elött jártak a rakétatecnika terén. A szovjetek 1941. júliusában Orsánál bevettették a BM-13-aikat, a németeknek kellett még 2 év a használható sorozatvetőikhez. A spanyol polgárháború alatt pedig már rendelkeztek csapatpróbán lévő kézi páncéltörő rakétával. A repülőgépekről indítható RSz-82/132 rakétákat már 1939-ben Halhin-Golnál bevetteék.
Véleményem szerint a németek úgyanúgy, mint késöbb a szovjetek híresek voltak arról, hogy a világ legjobb prototipusait állították elő. Persze a háború végére ők lettek a rakétatechnika éllovasai, de ezek jórészt amelett, hogy iránymutató fejlesztések voltak, jórészt kiforratlan prototipusok voltak, amelyek bevetési hatásfoka igen kétséges volt, mivel túl bonyolultak voltak, beleértve a V-2-t is.
nincs itt semmi tyúk és tojás, egyetlen dolog számít fegyvereknél, ki vetette be elsőként szériában, melyik volt a legjobb, s ezen a téren adott időben a németek a sugárhajtásos gépek, valamint rakétafegyverek tekintetében minden más hadviselő felet fényévekkel megelőztek ( sugárhajtású gépek terén utánuk az angolok álltak a legelőrébb, de gépük nem került harci bevetésre).
Na ja, a mocsar tartosit. Altalaban bronzkori embereket is ki szoktak halaszni. Latom a ,,Trizna" megint alkotott (terepkutatok szovetsege ruszkijban).
Ezek evente tobb roncsot szednek elo, mint a vilagon barhol.:(((
A Szt.Petervari klub vezetojenek meg egy hernyotalpas, mozgaskepes motorja is van:((( (esz az irigyseg). Szoktak is hivni filmekhez, meg minden:(((
En meg eddig csak egyben szerepeltem, meg egyhez ,,szagertettem":((((
Szomoru vagyok. Megyek, es fejbelovom magam egy-ket uveg sorrel.:((
Elotte meg 1936-ban repultek a szovjetek kombinalt meghajtasu I-16 es I-153-sok...
Megint visszaterunk a tyuk es tojglija temahoz.
Azt, hogy a nemetek kezdtek el elsonek sorozatgyartasukat - ketsegtelen teny, es ezt a kutya sem vitatja toluk. Az, hogy kizdte elobb a kiserleteket - mar kerdeses; amikor Von Braun meg csak kis raketa-modelleket eregetet, a szovjetek mar tobb kilos raketakkal foglalkoztak (a Cialkovskij intezet, CAGI, stb. lehet meg sorolni).
Raketakkal is foglalkoztak mar a nemetek elött mondjuk egy evezreddel a kinaiak. Több dolog elhangzott itt, hozzateszem a magamet.
A szovjetek nem vetettek be a 2. vh-ban sajat fejlesztesü tisztan sugarhajtomüves gepet. Amit bevetettek, 45-ben, azt repülte tudtommal Kozedub is, az az I 250-es ami egy kombinalt meghajtasu gep volt. Felig legcsavaros felig sugar. Többet most nem irok rola, mert nem tudom lecsekkolni es hülyeseget nem szeretnek irni.
Ami a MiG - 15-öt illeti = FW TA 183, A hajtomüvet lecsereltek, mivel a RR Nene vagy Derbent ( mindkettöt kaptak az angoloktol valamiert, csak nem tudom melyik került beszerelesre ) jobb volt, illetve amit eleve a FW-ba epitettek volna, valoszinüleg nem allt rendelkezesre. Tegyük hozza, hogy a Nene viszonyitva mondjuk a Jumo 004-hez egy generacioval elötte jart. A nemetek ertelemszerüen nem tudtak beinditani a sajat 2. generacios hajtomüveik gyartasat.
Koreaban tenyleg sokkolta az amikat a 15-ös, de volt egy oriasi hianya. A fegyverzete. Elfogovadasznak szantak, nem pedig legiföleny vadasznak. Ezert a 23-as es 37-es agyu kombinacio alulmaradt a 6x12,7-nek. Akkor jartak volna jol a szovjetek, ha beepitik mondjuk az MG 151/20-at, vagy lekopizzak a MG213/20-at bele. Ne feledkezzünk meg a Sabrekon alkalmazott radarvezerelt celzorol sem.
Ez a link nem tudom mennyire lesz itt új de beszúrom azért. Amit furcsállok rajta, hogy az előhalászott német felségjelű T-34 teljesen ép, korróziónak semmi nyoma. Íme a link.
Általában read-only vagyok a topikon, de erről eszembe jutott valami: úgy olvastam, hogy a német Tigerek leendő kezelőszemélyzetének szinte kötelező volt részt venni a harckocsi összeszerelésében. ("A legyőzhetetlen Tigris páncélos"; szerző nem jut eszembe.)
Kolomiec egyébként jó történész, érdemes tőle mást is olvasni (egy vagy két másik könyvem is van tőle, illetve van egy egylépcsős kapcsolatom is hozzá). Kár hogy az oroszul (illetve most lengyelül) tudókon kívül más nem ismeri...
