hozatennek meg ahoz amit a konyvajanlo topikban irtam:
szuvorov a jegtoroben semmi titkos vagy leveltari anyagra nem tamaszkodik (minek is lenne jo, valami olyanra tamaszkodni ami titkos es ugy sem lehet leelenorizni?)
minden amire tamaszkodik mar kivolt adva (tobnyire szvsz magyarul is), tobsegben oficialis viszaemlekezesek, vagy szovjet II. vh encyklopedia stb
Csak egy apróság, a háborús felek közül a németek jelentései fedték a legjobban a valóságot, a nyugatiak pl. a német ászok statisztikáiról azt hitték progaganda hazugság az egész, aztán mikor lefoglalták a Wehrmacht irattárait, rájöttek, hogy az adatok fedik a valóságot. A németeknél szigorú feltételei voltak a kilövések, lelövések igazolásának. Ennek következtében pl. az ászok (repülők, harckocsizók) valószínűleg több győzelmet arattak, mint amennyit elismertek számukra hivatalosan.
Vedelemben, vagy visszavonulasban nem lehet pontos vesztesseg-statisztikat adni az ellenseg vesztessegeirol (ez alol meg a nemetek sem voltak kivetel). Pontos harcteri jelentest csak tamadasban lehet kozolni, miutan az adott teruletet elfoglaltuk.
Ez minden hadseregnel igy van.
Ezert vagyok szkeptikus a nemet jelenteseket illetoen, amiket visszavonulas kozben kozoltek sajat parancsnoksagaikkal (a VH vesztessegeirol).
Az a legjobb, ha megvan mindket fel vesztesseg es ,,gyozelmi" listaja.
A 45 mm-es páncéltörő feadata ekkor már a gyalogság hadrendjében mozogni tudó, azt követni képes gyalogsági támogató ágyú volt. Páncélelhárítás ritkábban, inkább pontcélok (például géppuskafészkek) megsemmisétése volt a feladata. Ez nem jelenti, azt hogy nem lőttek vele páncélozott célokra, de kényszerből sok fegyvert használtak másra, mint amira való volt.
nem lehetetlen amit mondasz, de pl az egyik gépesített hadtest napi jelentésében így szerepelt (tehát megkülönböztették a pánc. szállítót), de eléggé laza volt, hogy ki mit mikor hogyan jelentett (nem úgy mint a németeknél), tehát nehéz kitalálni, hogy készült egy általam egyébként nem látott statisztika... ...sajna...
ugyanezt mondtam, de nem leszünk okosabbak, mivel N.L. csak az angol fordítást látta, s nem az orosz eredetit. Abban pedig, mint állítja tank szerepelt. Annyit tehetünk, hogy élünk a gyanúperrel, páncélos járműről lehet szó valójában.
A 45-öst nyilván nem a tigrisek, párducok, királytigrisek ellen tartották hadrendben, s nem is valószínű, hogy sok eredményt értek el az említett típusok ellen.
ez a nehéz páncélosoknál igaz is lehet, viszont a német páncélosok támadásnál eléggé kerülniük kellett, ha szembetalálták magukat egy páncélelhárító körlettel.
Nyugodtan lehet osztani 5-tel is. Számvéber: Nehézpáncélosok c. könyvében elég brutális veszteségadatai vannak a szovjet tankelhárító tüzérségnek, minimális német hk veszteséggel.
azért ne feledjük augusztusról van szó, amikor a román kiugrás miatt a németeknek nem igazán volt lehetőségük a sérült technika javítására, elszállítására a harctérről. Ez nyilván javította az oroszok statisztikáját.
Egyébként a német nehézpáncélosokban az említett kövegek egy része csak egészen közelről, akkor is szerencsével tudott végzetes kárt okozni. Ez különösen a Dunántúlon mutatkozott meg, ahol a nagy mennyiségű páncéltörő löveg ellenére a németek többször, több helyen áttörtek, egyszerűen legázolták a védelmi körzeteket. Biztos, hogy harckocsi, nem pedig páncélozott jármű értendő a statisztika alatt?
Egy érdekes statisztikát találtam, talán használhatjátok :))
1944 augusztusában a szovjetek csináltak egy statisztikát, hogy átlagosan egy páncéltörő löveg mennyi ellenséges hk kilövése után semmisült meg:
45mm AT gun: 0,25 hk/gun
122mm howitzer: 2 hk/gun
76mm cannon: 2,5 hk/gun
57mm AT gun: 3 hk/gun
(egyébként nézve a szovjet jelentéseket a fenti számot kettővel osszátok, mert két kilőtt német hk-ból általában egy semmisült meg valójában. Ezt a dec20 adatokból jön (kb))
viszont ezeket a köröket már megfutottuk, s abban maradtunk 42-ben, miután a tavaszi sár felszáradt valószínű Zsugás támadott volna. 41-ben nem állt szándékában.
Elég sok anyag került amerikai zsákmányba, és olvasd el a nyugaton publikáló volt tábornokok visszaemlékezéseit, egyik sem szól arról, hogy mennyire féltek, hogy a szovjetek támadnak...
Szerintem is zsugás támadási szándékát kell bizonyítani először, de mint altarnatívát a német tettek és dilemmák okai közül kizárni sem kéne.
Ha léteznek ezt alátámasztó iratok, akkor asszem azok max Moszkva elfoglalása révén kerülhetnének nyilvánosságra - gondolom ez lenne az utolsó, amit az oroszok elismernének.
a levéltárak titkossága miatt az elmélet se pro se kontra nem támasztható alá. Csak közvetett bizonyítékok vannak mindkét oldalra (pl a németek maguk nem számítottak támadásra). DE a két lehetőség közül (Sztálin támadni akart, Sztálin nem akart támadni) a pozítívat kell igazán bizonyítani (támadni akart). Ugyanis ha nem így van, akkor adok egy példát: Sztálin marslakó volt. Van bizonyítékod ez ellen az állítás ellen? Nem? Akkor tehát Sztálin marslakó volt? (Kicsi is, néha zöld is volt...)
"Jégtörő" - úgy hallottam van egy ugyanolyan című orosz munka is, egy Razun v. hasonló álnéven író orosz muksitól, orosz levéltári források alapján (állítólag). Elméletének lényege, hogy Sztálin egy jégtörő szerepet szánt Hitlernek, mondván a nyugatiak majd kivéreztetik egymást jól I vh-szerű lövészárokharcban, a SZU pedig végignézi, majd jön a szocialista világforradalom, egy kis besegítéssel a Vörös Hadseregtől (nem egészen jött be neki). Valamit az elmélet szerint hogy Hitler támadása a SZU-n épp azért volt annyira hatékony az első napokban, mert egy gyakorlatilag egy néhány nappal későbbi szovjet offenzívára felvonult Vörös Hadsereget leptek meg vele.
Sajnos az eredetit még nem olvastam, de külföldi orosz - ami tapasztalat szerint kőkeményen nacionalistát is jelent - fórumokon a könyv és a elmélet említése erős dührohamokat és örjöngést vált ki az emberekből.
"A Vörös Hadsereg Németország elleni felvonulásáról 1941-ben három különböző terv is született. Először 1941. március 2-án, majd március 11-én, végül május 15-én terjesztettek Sztálin elé. Utóbbiból összesen egy Vasziljevszkij marsall által kézzel írt példány készült, bevezetőjében a következő áll:
Ha figyelembe vesszük, hogy Németország hadseregét a mögöttes szolgálatokkal együtt mozgósította, akkor megelőzheti (Vatutyin marsall által kétszer aláhúzva) felvonulásunkat, és meglepetésszerű csapást mérhet ránk. Hogy ezt megelőzzük, és a német hadsereget szétverhessük, (utóbbi áthúzva) szükségesnek tartom, hogy semmi esetre sem engedjük át a német vezetésnek az iniciatívát, előzzük meg (kétszer aláhúzva) ellenfelünket a felvonulásban, és akkor támadjuk meg a német hadsereget, amikor az még a felvonulás fázisában van, és nincs abban a helyzetben hogy frontot építsen fel és megszervezze a fegyvernemek együttműködését.” Sztálin a tervezetet jóváhagyta és saját aláírásával hitelesítette."
