Új módi van az önkormányzatnál a bejelentkezésre :-) Új egyéni vállalkozónál először a reglapot kell kitölteni, és leadni papír alapon, aztán ha azt feldolgozták, lehet elektronikusan bejelenteni a tevékenység megkezdését ide, az önkormányzathoz.... És új cégnél meg állítólag már átmegy a NAV-tól az adat, - de ebben még bizonytalan volt az ügyintéző is. Pedig pont annál a hölgynél voltam, aki abszolut profi szokott lenni a témában ...
Erdeklodni szeretnek,hogy egy egyeni vallakozas ami eddig kataskent mukodott(fodraszat)alanyi adó mentesként ,most egy masik tevekenysegi kort is felvesz(hasznalt termekek ertekesitese)ami kulonbozeti adozasú.ahol viszont az arresbol Afa-t kell fizetni.
A kerdesem az lenne ,hogy mivel ahasznalt termek ertekesites afa koteles igy a fodraszatnak is afasnak kell lennie?vagy maradhat alanyi adómentes a fodraszat?van erre lehetősèg ,hogy a ottne kelljen afat felszamitani?
Tovabbiakban ha lehetseges akkor az adoszam milyen lesz? A kozepso reszre gondolok mert most jelenleg 2-es
ha pár másodperc után nem megy tovább nem érdemes tovább várni, nem lesz abból már semmi újra kell kezdeni a küldést és újra és újra és egyszercsak sikerül
Annyira tele van a t... illetve a hócipőm, hogy mióta ez az új KAÜ van, képtelenség épeszű időn belül beküldeni egy bevallást. Most is a harmadik próbálkozásnál is fél órája "átirányítás folyamatban" állapotban van.
Próbálom még rövidebbre venni a kérdéseket, biztos túl bonyolultan kérdeztem, nem sorszámoztam és nem volt elég egyértelmű, ezért nem jött válasz:
Miért van elrejtve a meghatalmazott általi cégkapumegbízotti regisztráció egy "Tovább" gomb mögé?
Mi írja elő, hogy milyen adatokat kérhet be a NISZ? Az Eüsz tv. 14.§ (9) szerinti "megállapodás"? Rendben van ez adatvédelmi szempontból? Nehogy az legyen, hogy egy sor cégkapumegbízotti státusz aztán emiatt lesz problémás.
A bekért adatok, iratok köre hogyan ütközhet az Eüsz tv. 20.§ (1) bekezdésével? (pl. aláírásminta, amit az OCCSZ-nél megvan)
Mit kell tartalmaznia a meghatalmazásnak? A "cégkapu" kifejezést, vagy "Rendelkezési Nyilvántartást"? A meghatalmazás lehet korlátozott időben, vagy hatókörében?
A külföldit miért az útlevél azonosítja? És ha nincs neki? Egyébként is az útlevél lejár. A cégkapu akkor megszűnik?
A cégkapumegbízotti regisztráció során "ki" az elbíráló hatóság?
Az elbírálás során miért nem keletkezik határozat?
Határozat hiányában nincs is helye jogorvoslatnak? Alkotmányos ez?
Haladéktalanul szeretném elolvasni az érintett szervek megállapodását, amiről az Eüsz tv, 14.§ (9) ír. Kérem küldje ezt meg a számunkra.
Sürgős válaszát várva, Köszönettel
_________________________________________ Ruszin Zsolt MAGYAR KÖNYVELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Alelnök 1134 Budapest, Lehel út 11. Tel: (06-1) 336-70-00 Fax: (06-1) 336-70-99 Mobil: 20/9228470 (+VIBER) E-mail: ruszin.zsolt@mkoe.hu www.mkoe.hu
2018. 01. 16. 11:22 keltezéssel, Csikós Edit dr. írta:
Tisztelt Ruszin Zsolt!
Megkeresésére az alábbiakról tájékoztatom.
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 89. §-a értelmében a cégkapu a gazdálkodó szervezetek számára nyújtott hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím. A Vhr. 89. § (2) bekezdése értelmében a gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy (pl. a szervezet képviselője vagy meghatalmazottja) kezdeményezheti.
A Cégkapu regisztráció kétféle módon kezdeményezhető, egyrészt a teljes regisztrációs folyamat online elvégezhető, amennyiben a cég a cégnyilvántartásban szerepel és maga a cégképviselő a saját nevében végzi el a regisztrációt. Másrészt űrlapos regisztráció (iFORM űrlapkitöltő alkalmazás) használatával abban az esetben, ha a szervezet nem szerepel cégjegyzékben, továbbá, ha a szervezet egy meghatalmazottja kezdeményezi a regisztrációt. Kizárólag az űrlapos regisztráció esetén szükséges csatolni minden olyan hiteles dokumentumot, amely a cégkapu-regisztrációval érintett gazdálkodó szervezet képviseleti jogosultságainak ellenőrzéséhez szükséges.
A cégkapu - regisztrációt végző személy (aki lehet a szervezet képviselője vagy meghatalmazottja) regisztrálja a cégkapumegbízottat. A dokumentumok csatolásának szükségessége nem a cégkapumegbízott, hanem a regisztrációt végző személy személyéhez kapcsolódik.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 36. § (4) bekezdése értelmében a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtása céljából kezelheti azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükségesek.
Fontos kiemelni, hogy a cégkapu szolgáltató nem elektronikus ügyintézést biztosító szerv, nem hatóság, így az ő eljárásával szemben/azzal kapcsolatban a levelében megjelölt jogszabályi helyek nem alkalmazhatóak. Ennek értelmében a cégkapu szolgáltatója jogosult a törvény rendelkezéseinek megfelelően az adatok igazolását a lentebb hivatkozott módon előírni, hiszen ezzel garantálható, hogy a cégkaput (mint a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségét) ténylegesen az veszi igénybe, aki erre jogosult.
Jelzem, hogy a Cégkapu regisztrációja nincs a képviseletre jogosult elektronikus azonosításához kötve: a cégbírósági nyilvántartásban szereplő személy azonosítása nem kötelező, az E-ügyintézési tv. 14. § (9) bekezdése értelmében a szolgáltató csak a cégnyilvántartás adataival köteles a megadott adatokat összevetni. Erre figyelemmel a cégkapu regisztrációkor megjelölt, a cég képviseletére jogosult természetes személy nem köteles elektronikus azonosítási szolgáltatással rendelkezni, így – külföldi esetén – nem szükséges az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában (a továbbiakban: 3. nyilvántartás) sem szerepelnie, azonban a cégviteli jogosultságát alátámasztó személyes adatait megfelelően igazolnia kell, ha ez szükséges, úgy az útlevelével vagy más személyazonosításra alkalmas okmányával, vagy a meghatalmazás hiteles másolatával. A külföldön keletkezett okiratok külföldön készült hiteles másolatkészítésének szabályait – a NISZ Zrt. által jelzetteknek megfelelően – az Apostille egyezmény szabályozza.
További kérdés esetén állunk rendelkezésére!
Dr. Szabolcsi Nelli főosztályvezető - helyettes megbízásából:
From: MKOE - Ruszin Zsolt [mailto:ruszin.zsolt@mkoe.hu] Sent: Sunday, December 31, 2017 5:11 PM To: Gaál Barna; Fedorkó Tamás Miklós; Pándi Boglárka; Dávid Róbert dr.; Nagy Barbara Zsuzsa dr.; Gergyeni Zoltán Dr.; IHAT (BM); Molnár Emil Subject: meghatalmazás, cégjegyzési dokumentum, aláírásminta, elbíráló hatóság, jogorvoslat Importance: High
Tisztelt Címzettek,
A meghatalmazott cégkapumegbízott regisztrációját járjuk körbe (451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 89-91.§). A KAÜ által azonosított cégkapumegbízottól az alábbi iratokat kérik (lásd a szöveget az aláírásom alatt). Keressük ennek jogszabályi alapját és a benyújtott iratok elbírálásával kapcsolatos jogorvoslati kikötéseket, de nem találjuk. Kérjük segítsenek ezek az előírásokat azonosítani, forrásukat tisztázni.
Főleg a hatósági nyilvántartásban való szereplés igazolása (cégjegyzék?) és az aláírásminta és a kapcsán merült fel, a jogszabály szerint azok megkövetelése TILOS! (EÜSZ 20.§ (1)). Az ügyfelet azonosító adat (adószám, nyilvántartási szám, cégjegyzékszám, stb) természetesen megkövetelhető, de az ügyfél képviselőjének kézaláírásának vonalvezetése (érts: aláírásminta) olyan adat, amelyet az OCCSZ nyilvántartása tartalmaz https://occsz.e-cegjegyzek.hu.
E mellett felmerült az is, hogy a külföldi (KAÜ azonosítással nem rendelkező) magánszemélyek és jogi személy vezető tisztségviselők (merthogy ilyen is van) esetén van-e útlevél, külföldi apostillezett cégjegyzék bemutatási kötelezettség? Ha igen, akkor ezt mi és hol írja elő?
Köszönettel
_________________________________________ Ruszin Zsolt MAGYAR KÖNYVELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Alelnök 1134 Budapest, Lehel út 11. Tel: (06-1) 336-70-00 Fax: (06-1) 336-70-99 Mobil: 20/9228470 (+VIBER) E-mail: ruszin.zsolt@mkoe.hu www.mkoe.hu
Meghatalmazott képviselő eljárása esetén alapvető követelmény, hogy a meghatalmazást a gazdálkodó szervezet törvényes képviseletére jogosult személy adja a meghatalmazott számára (amely megállapítható a szervezet hatósági nyilvántartásban való szereplését igazoló okirat és papír alapú meghatalmazás esetén az aláírási címpéldány alapján), valamint a meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.
E pont alatt kell csatolnia:
ha képviselet-megalapozó okirat eredetileg papír alapon jött létre:
a meghatalmazó személy, vagy személyek aláírási címpéldányának másolatát,
közokirati, vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazása másolatát;
ha képviselet-megalapozó okirat kizárólag elektronikus okirati formában jött létre:
eredeti elektronikus okirati formában kiállított közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formába foglalt meghatalmazást
Együttes képviselet esetén a meghatalmazásnak mind a két képviselő (kettőnél több képviselő esetén, legalább egy másik képviselő) aláírását is tartalmaznia kell.
A külföldön aláírt meghatalmazás esetén bármely külföldi nagykövetségen elvégzett felülhitelesítés (úgynevezett apostille elhelyezése a dokumentumon) is szükséges a meghatalmazás elfogadásához.
Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie.
This message and any attachment are confidential and are legally privileged. It is intended solely for the use of the individual or entity to whom it is addressed and others authorised to receive it. If you are not the intended recipient, please telephone or email the sender and delete this message and any attachment from your system. Please note that any dissemination, distribution, copying or use of or reliance upon the information contained in and transmitted with this e-mail by or to anyone other than the recipient designated above by the sender is unauthorised and strictly prohibited.
Amennyiben anya lemond a GYED-ről az apa "javára", minimálisan milyen bruttó bért és munkaidőd kellene vállalnia, hogy a biztosítási jogviszonya folyamatos maradhasson, tehát, ha pl. 1 évvel később babát szeretne, akkor a CSED-et kaphassa? (Most a CSED összegétől tekintsünk el a lényeg a folyamatos jogviszony, amely minimálisan ahhoz kell, hogy CSED-re jogosult maradhasson). Azt hallottam, hogy a minimálbér 30%-a az, ami minimálisan szükséges, de javítsatok ki kérlek, ha tévedek.
Elengedett kötelezettséggel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Az új tulajdonosok egy olyan céget vettek meg, amiben volt tagi kölcsön. A megvétel után ez már nem tagi kölcsön, hanem rövidlejáratú kölcsön.
Ha most a hitelező (kölcsönző) lemond a követeléséről, simán lekönyvelem egyéb bevételnek? Nekem ez az összeg nagyon kellene, hogy ne csússzon át a cég veszteségbe.
Ide másolom, mi jutott még az eszembe arról, hogy ez miért igen gáz, főleg a kis boltok vonatkozásában:
"Sok helyen egyszerre egyszem eladó van bent. Neki a kiszolgálás mellett eddig is figyelni kellett a kasszára, az éppen betipliző szállítókra, és a tisztelt "vevőkre", akik közül sajnos néhányan lopni jönnek be :-(Ha most még arra is kényszerítenéd, hogy a néhány kp-s számla pénzét külön kasszába, külön kazettába rakja, és azt is őrizgesse, - háááát, inkább nem minősíteném. És nehogy azt hidd, hogy ritka az ilyen bolt. A kisboltok, a "magyar családi boltok" zöme így működik. "
A húgom lánya dolgozott egy ilyen boltban. Irdatlan sok az áru, kicsi a hely. A szállítók naná hogy nyitvatartási időben hozzák az árut, amit neki kell bepakolni, - pl az ásványvizeket is !!!, - mert a szállítók alkalmazottja szerint nem az ő kötelessége, hogy bevigye a raktárba. És amíg hátra viszi az árut, - simán lopnak az arra szakosodott vevők :-( A külön kazetta erősen növeli a bolti lopások lehetőségét, mert az megint plusz figyelem, hogy elővegye, kezelje, elrakja.... És ez csak egy emberi oldal arra, hogy miért szerencsétlen dolog az, hogy külön kezelje a kétfajta készpénzt.
Bevallom, az ilyen okfejtésektől nekem a hátamon feláll a szőr :-( Amikor a józan paraszti ész helyét átveszi a jogászkodós csűrés-csavarás :-(
Miért is nem jó az, ha a pénztárgép fiókjában pontosan annyi pénz van, amennyi be van ütve a pénztárgépe? Mert az általad forszírozott eljárásnál a napi első készpénzes számla után ez bizony nem fog megegyezni. És ha szerinted azért, mert ezek a jogszabályok mást diktálnak, akkor qrva rosszak a jogszabályok... És akkor azt kéne elérnetek, hogy ezen legyen változtatva, nem pedig azt szajkózni, hogy a hülye jogszabályhoz alkalmazkodjon az a gyakorlat, amit addig tök jól kezelhető és életszerű volt.
A számlát állítasz ki, a joghatás beáll, az áfa tartalmat be kell fizetni. Ha nem érted a "joghatás" kifejezést, jelezd.
Ha nem számlát állítasz ki, akkor a mentesülésed oka, hogy nem kérték a számla kiállítását tőled (Áfa tv. 165.§ (1) b)). Ekkor nyugtakiállításra vagy kötelezett (Áfa tv. 166.§ (1)). Ez az összeg is része a fizetendő adónak (Áfa tv. 153/A.§)
Nem találsz olyan szakaszt a törvényben, amely a dupla adófizetési kötelezettség alól mentesítene, csupán a jelenlegi gyakorlat - miután a dupla bizonylatolás nem adóelkerülő szándékú - azt nem szankcionálja. Egyszer viszont a téves logikádról majd át kell állni a helyes módszertanra:
Jack, vélhetően arra célzol, hogy megbolondultam, hiszen, ha a régi 24/1995-ös PM rendeletben (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=23478.36641) ott volt az alábbi szöveg, akkor az újban is tutttti ott van:
7.§ (2) A pénztárgépben a számlával (egyszerűsített számlával) bizonylatolt készpénz (beleértve a készpénzhelyettesítő eszközzel teljesített) bevételt is rögzíteni kell. Ebben az esetben a számlának a vevő részére történő kibocsátása előtt, a pénztárgép nyugtáját a kibocsátónak a számla (egyszerűsített számla) tőpéldányához kell csatolnia, kivéve, ha a nyugta szerepét betöltő nyomtatvány a kifizetett szolgáltatás igénybevételi jogosultságának igazolására is szolgál. Amennyiben a pénztárgép számla (egyszerűsített számla) kibocsátására is alkalmas, nem szükséges külön nyugtát kibocsátani.
A szöveg azonban már 10 éve nem hatályos.
Az új rendelet nem tartalmaz még hasonlót sem. Üdv a jelenben...
Az adóhatóság az új rendelet kapcsán igyekezett a dupla bizonylatolással szemben felszólalni, de olyan beszólásokat kapott, hogy a fel adta a másikat, ezért visszakoztak, itt:
Megmondanád jogszabályi hivatkozással, hogy egy boltban miért ne üssük be a pénztárgépbe (pénztárgépköteles bolt!) azokat az eladásokat, amelyekről számlát állítunk ki?
Az meg a másik, hogy ha csak a 100 ezer forint feletti számlákra alapozzák a bevallást, - háááát eléggé a valóságtól elrugaszkodott elgondolás....
És ugyebár már szó nincs róla, hogy 2018-ban teljes tételes adatszolgáltatásra kéne felkészülni. Az általad említett finomságokról akkor még ne is beszéljünk :-)
