Sziasztok! Nem tudom mennyire kérdezem jó helyen. Van egy 125mm átmérőjű 10.5m mély fúrt kútunk, a nyugalmi vízszint 6m, közel a duna, ezért vízhozama is egész jó kb 4m3/óra. A gagyesz membrános szivattyúm helyett szeretnék egy komolyabbat venni. 2db Gardena zoom max négyszögesőztetőt használnék, de a membrános nem tudta produkálni a kellő nyomást hozzá. Ha jól tudom 1db használatához 2bar, 2-höz 4bar nyomás kell. Ahogy olvastam a csavarorsós szivattyúk elég csendesek, az is szempont lenne a szomszédok miatt, mert hajnalban autómatán öntöztetnék vele, a membránossal meg ezt sem lehetett. A kérdés, hogy egy csavarorsós tudja a kellő nyomást vajon? Egy ilyen 4QGD elég lehet nekem, vagy érdemes drágábbat venni?
A GARDENA ZoomMaxx négyszögesőztető szerintem is nagyon jó. Egy problémája van, ha nincs elég nyomás, akkor a bólogató funkció megáll és nem megy tovább.
Szeretném leírni az én csepegtető öntözési rendszerem. Sokat agyaltam, mivel elsődleges szempont volt az időzítés. A rendszer fő eleme egy fekete IBC tartály, így nem algásodik a víz. A kimenő ág kétfelé van osztva. Az egyik egy kerti csap, hogy akár locsolóba is tudjak engedni vizet. A csap előtt be lett építve egy T idom egy könyökkel, rajta egy átlátszó cső. Ezen tudom nézni az aktuális vízszintet.
A másik ág indul egy csappal. Ez fontos része, később részletezem. Innen megy a víz az egyszerű, papírszűrős medence szűrőbe. Ez egy -bestway 3m3/h teljesítményű. Az innen kimenő víz felfut a tartály tetejébe és onnan lefele fordulva megy a csepegtető csövekhez. A felmenő ág azért fontos, mer a rendszer folyamatos nyomás alatt van. Fontos, hogy a szivattyú ha leáll, akkor a nyomás ne tudja tovább vinni a vizet. A tartály tetején átesne a víz, akkor nem lehetséges az időzítés, mindig zárni kellene a csapot. Ennek a beállítására szolgál a csap, aminek a beállításával lehet ezt befolyásolni.
Jelen esetben a szivattyú egy időzítőre van kötve. Bekapcsolt állapotában megy az öntözés, kikapcsolt állapotában a szivattyúból kilépő vízoszlop megáll a tartály tetejénél, nem bukik át. Ez a lényeg!
Isnmertek olyan ontozo komputert aminek van talajnedvessegmero adaptere ami kikapcsolja ha esett az eso vagy akar akkor hagyja abba az ontozest ha eleg nedves lett a fold?
Mi pedrollo top multit használunk, 6m melyrol gond nelkul nagy nyomassal tolja a vizet. A szivattyurol 10m 5/4-es csovel jovunk fel a kutbol, aztan szukitunk 3/4-re.
Nem találtam jobb helyet. Ásott kútból történő öntözéshez szeretnék búvárszivattyút venni. Nem egyforma adatokat adnak meg az adatlapokon. Mire kell figyelni?
Lényege, hogy pár pillanat alatt beállítható az öntözési távolság és szélesség.
Jó, 100%-osra beállítani elég nehéz, de ára kedvező, szezonon kívül akár 7500 Ft-ért (pl. Bauhaus-ban láttam), tavasszal, nyáron, 8000 Ft-ért (webáruházban) megvásárolható.
Felszín alatti csepegtető öntözés
A csepegtető cső földalatti elhelyezésének több előnye is van a felszíni telepítéssel szemben.
- Az öntözővíz adagolása során nincs párolgási veszteség, a talajfelszín teljesen szárazon tartható.
- Az evaporáció hiánya miatt a felszínen nem koncetrálódnak a vízben oldott sók.
- Szántóföldön a csöveket nem kell tavasszal letelepíteni, majd ősszel összegyűjteni.
- A csepegtető csövek nem akadályozzák a felszínen folyó munkákat, például a mechanikai gyomírtást.
- A csövek nincsenek kitéve a napsugárzás UV sugarainak, valamint a hőmérsékletvál-tozásokból adódó elöregedési, lebomlási folyamatoknak, így élettartamuk hosszabb lehet.
- Ültetvények esetében a gyökerezési mélység nagyobb lesz (a cső 70 cm mélyen is telepíthető), így a fák kidőlésének veszélye kisebb, a támrendszer elhagyható.
- Egyes kultúrákban csökken a gyomosodás és a gombák okozta fertőzés veszélye.
- Az öntözött területen nem láthatók az osztó- és szárnyvezetékek, így az a természetes környezet képét mutatja.
- Az eltemetett alkatrészek csökkentik az emberi vagy állati (pl. madarak, vaddisznó) rongálás veszélyét.
- Az alkalmazott tápoldatok hasznosulása magasabb, mint a felszíni változat esetében, mert a víz nem szivárog át egy gyökérmentes rétegen, ahol az elemek egy része lekötődhet.
- Magasabb sótartalmú és tisztított szenyvizek is alkalmazhatók.
Üzemeltetésük azonban néhány problémát is felvet.
Szántóföldön a csövek elhelyezésével ágyásokat alakítunk ki, melyek 4-5 évig lesznek művelés alatt. A talajművelés során a gépeknek évről-évre pontosan ugyanazon a helyen kell dolgozniuk.
Szántóföldön a csöveket 4-5 évente ki kell emelni.
A gyökerek behatolhatnak a kijuttató elembe, így eltömik azokat. A gyakorlat szerint amennyiben az öntözési szezonban, a növény szükségleteinek megfelelően folyamatosan öntözünk, kémiailag kezelt csepegtető elemet (ROOTGUARD®) és savas kémhatású műtrágyákat alkalmazunk a behatolással nem kell számolnunk. A mélyebb (25-70 cm) telepítés ugyancsak csökkenti a behatolás esélyét.
A kijuttató elemekbe visszaszívás hatására talaj kerül, mely eltömíti azokat. A terület mélyebb pontjain a víz kiszivárog az öntözési szakasszal határolt csepegtető csövekből és a magasabb pontokon vákuum keletkezik, mely besodorja a talaj szemcséit. A folyamat megakadályozására levegőszelepeket kell magasabb pontokon a rendszerbe beépíteni.
A csepegtető csövek mosására kölön gerincvezeték kiépítése szükséges. A mosó vezetéket kettős funkcióban (öntözés-mosás) beépítve az ágyások hosszúságát meg lehet duplázni. Ebben az esetben ugyanis a csepegtetőcsöveket mindkét végükön ellátjuk vízzel.
A ROOTGUARD® technológia megakadályozza a gyökerek behatolását a csepegtető elemekbe, mert a gyártás során olyan kémiai (TREFLAN®) anyagot kevernek az alapanyagba, mely szántóföldön lassan oldódik ki, így 10-20 évig biztosít védelmet.
A TREFLAN® a trifluralin kereskedelmi neve, jellemzői:
- Nem toxikus a növényekre és állatokra. Hatását úgy fejti ki, hogy gátolja a sejtek osztódását. A csepegtető elemek körül kb. 2,5 cm távolságban meggátolja a gyökérszőrök osztódását, növekedését.
- Nem oldódik vízben, nem felszívódó típusú, kismértékű terjedése a diffúziónak köszönhető. Nem halmozódik fel a talajban.
- Nem mozog a talajban, az öntözővíz, csapadék nem képes mélyebbre mosni.
- A kiadott hatóanyag igen kis mennyiségű, és folyamatosan oldódik a hőmérséklet és vízellátás függvényében.
Ez a technológia alkalmas a fizikailag tisztított szenyvizek elhelyezésére is, mert nem érinkezik a termés a vízzel. A benne levő baktériumok, vírusok a talajban elpusztulnak.
Alkalmas olyan gyepfelületek öntözésére, ahol az igénybevétel folyamatos, így a felső öntözés hátráltatja a használatot. Akár futballmecs idején is lehetőség van a vízpótlásra.
Lejtős területeken nincs megfolyás, a csövek látványa nem zavaró egy jól gondozott kertben.
A gyümölcsösökben a telepítéshez megfelelő berendezés szükséges, mely megnyitja az árkot és egyenletes mélységben helyezi el a csövet. A telepítés mélysége 10-70 cm közötti, mely függ a növény gyökerezési mélységétől és a talaj mechanikai összetételétől. A csepegtető elemek távolsága szántóföldön általában 20-30 cm, gyümölcsösben a tőtávolság függvényében 0,25-5 m, a javasolt vízáram 2 l/h kijuttató elemenként. A cső falvastagság a szántóföldi zöldségtermesztésben 0,2-0,25 mm (8-10 mil) között legyen, mivel a vékonyabb cső nem bírja a gépi telepítést. Az alkalmazott nyomás általában magasabb lehet mint a felszínen telepített változatoknál, mivel a kijuttató elem körül a talaj telítődik vízzel, ezzel csökkenti a vízáramot. A telepítés után ugyancsak nagyobb nyomást alkalmaznak azért, hogy a cső felvegye a kör alakú keresztmetszetet. Ültetvényekben 0,5 mm (20 mil) feletti falvastagságú csövet használjunk.
A külföldi tapasztalatok alapján az eltemetett csepegtető öntözést mediterrán jellegű termőhelyeken érdemes alkalmazni, ahol a tenyészidőszak hosszabb a hazainál, esetleg folyamatos a termesztés az év során.
Hazai alkalmazását a vagyonvédelem, a sorok felszínének művelése indokolhatja.
Nem rossz ötlet, de ezt egy ejtőtartályos csepegtető rendszerrel is korrektül meg tudod oldani. Adott a tartály amit írtál, veszel vékony LPE csövet, szépen elvezeted a növényeid között és ilyen kis csövecskéket (csepegtető szárakat) dugdosol a cserepekbe. Az a lényeg hogy a tartály magasabban legyen mint a külső perifériák legmagasabb pontjánál.
Ha még valaki eltéved erre:
Én jó ideje gondolkozom valamiféle beltéri öntözőrendszeren, ezért is keveredtem ide.
35m2-es lakásomból 15m2-t foglalnának el a növényeim, ha a földön lennének. Ezért feltelepítettem őket szekrénytetőre, pocra, fali virágtartóra, virágtartó oszlopra...stb. De 150 centis alacsonyságomnak köszönhetően több, mint egy órát vesz igénybe a locsolás. Egy szekrénytetőre telepített tartályon filózom, amiből csöveken vezetném ki a vizet az egyes cserepekbe. Bevezetném a csövet a cserépbe. Az oda eső részt kilyuggatnám. A csöpögés intenzitását egy infúziókon használatos tekerentyűvel lehetne szabályozni.
Nos. Van-e valakinek tapasztalata, ill. valamilyen meglátása, tanácsa számomra?
Huha, nekem nagyon bonyolultak vagytok! Mennyi növényt és mekkora cserépbe vagy ládába akarsz ültetni? Kaphatóak víztartó-ládák, amiknél a láda aljához tudod pattintani az alátétet. Itt van lehetoség, hogy alulról öntözz, mert van annyi helye a víznek. Onnan a növény szépen fokozatosan visszaszív magának, amennyit akar. S persze a felesleg is ki tud oda folyni.
