Erre vonatkozóan volt (?) egy cikksorozat a Vasútbarát magazinban...
Egyébként seTTebello kolléga eljárásaihoz annyit tennék még hozzá, hogy a Nikecell helyett lehet alkalmazni a kicsit drágább, viszont jóval könnyebben alakítható kék styroform anyagot. Ujabban ezt használják építkezéseken hőszigetelő anyagként. Esetleg ilyen helyekről maradékot lehet szerezni, de venni is lehet...
Ez általában 2 cm vastag táblákból áll, és faipari ragasztóval kiválóan ragasztható. A felület pedig akár csiszolható is (vannak spec. kaparó szerszámok, amivel nagy hatékonysággal dolgozható az anyag).
Ha a terep kialakítása kész, érdemes egy vékony gipszréteget képezni a felületén, mert ez már festhető, és jöhet rá a homok, fű, stb...
Vágányt nem szabad rá építeni, ahogy a Nikecell-re sem!!!
Igen, de csak 10.30-ig. Valószínüleg fekete öltönyben, szürke kabátban leszek, és lesz ott majd valahol egy bordó Astra, sáros macskatalp-nyomokkal a motorházon.
Szia Krupiz
Most nem leszek túl részletes, amit találok, azt elküldöm csatolt fálylként.
Elöször is választanod kell, hogy papírból, vagy Nikecellből, az egykori Hungarocell, építesz-e.
Papír: kartonból kivágod a hegy metszeteit mind a két, egymásra merőleges nézetből. Ezek a metszetek egy rácsot alkotnak. Összeillesztés után a metszetek közt adódó négyzeteket összegyűrt újságpapírral feltöltöd. A domb felületéd enyvvel bekened, ne sajnáld, majd néhány réteg újságpapírt, ragasztasz rá. Azt az újságpapírt, amit a domb felületére ragasztasz előzőleg gyűrd össze, majd simísd ki. Így jobban felveszi a terep formáját.
Nikecell: a lapokból hozzávetőlegesen kivágod a domb alakját, összeragasztod. Ragasztás előtt a ragasztót próbáld ki. A Technokol oldja a Nikecellt. Szvsz. az enyvvel érdemes megpróbálni, mert olcsó, és igen csodálkoznék ha oldaná. A ragasztó száradása után felmelegített késsel pontosan vágd ki a terepet. Azért kell felmelegíteni a kést, hogy kevesebb Nikecell-hulladék képződjön. Ez az eljárás rettentő büdös, szeretteink nyugalma érdekében érdemes a pincében végezni.
Még néhány megjegyzés:
Papírból főleg kisebb dombok és töltésoldalak készíthetők. Ha a dombon út vezet nem ajánlom, mert az árkok, kanyarok, elkészítése macerás.
Nikecellből sziklák is készithetők, ezeket modellfestékkel, vagy enyvvel kell bekenni. A modellfesték sokkal szebb és végülis nem kell belőle jelentős mennyiség.
Van még valami olyan, hogy kifeszített drótok tartják az újságpapír-rétegekből készített terepet. Műszaki érzékem azt súgja, hogy ez nem az igazi. A sziklákat gipszből is szokás készíteni, ekkor a gipszhez ragasztót kell adagolni, különben porlad. A gipsszel vigyázz, nehezen jön ki, viszont könnyen ejt foltot. Vaszary János egyik könyvében olvastam: "Ez olyasféle dolog, mint a spiritizmus, a dolognak magyarázatát adni nem lehet, viszont az itt-ott jelentkező giszfoltokat se lehet letagadni."
A két V43 modellt "összehasonlítani" annyi, mint az USA Modern Art Museum (Modern Művészetek Múzeuma) és a Louvre Párizs gyűjteményét összevetni.
Az ábra amit a téli szám 22. oldalon (V&M)közöltünk autentikus rupp jellegrajz, Kasselből. Az NEM tűrés szerint mindkettő jó. A lényeg most már az, melyik kinek jelenti az arányban hibátlant. Ez bizony vizuális ízlés kérdése, amit a zseb "tehetsége" is befolyásol.
A fotomaratott az exlusive, a "tömeg" is VW kategória. Örüljünk , hogy leglább e mozdony modell esetében a "bőség zavara" okozhat gondot!
Adjatok hálát mindkét önpusztító hősnek, hogy belevágott. Aki az első volt, vállalta a többet, a nem járt úton, gondolnátok... mindkettő első? Deák a maratott, Fuggerth a fröccsöntött.
Aki bírja szuflával, tessék, utánuk csinálhatja.
Az addig oké, hogy az 5 finn 18900, de ez a standard, a többi norvég a kivétel, nem ez az öt.
Ezt nem tudtam.
. Az A1A'A1A' elrendezésnek a hosszhoz semmi köze (pláne, hogy az ötből 2 Co'Co'), egyszerűen azért lettek A1A'A1A'-k, mert a finneknek azok lettek volna, és 3 gép már nagyon kész volt (teljes vezérlés megvolt), amikor visszamondták a szerződést (illetve még nem volt semmi aláírva, csak a szoros határidő miatt a NOHAB már elkezdte építeni a gépeket a saját szakállára).
Ezt tudom. Azt, hogy A1A'A1A' elrendezésű csak zárójelben jegyeztem meg. Nem mondtam, hogy sok köze van egymáshoz a hossznak és a tengelyeknek.
A segítségeteket szeretném kérni!
Ha volna olyan jó, és türelmes valaki, hogy leírná a domb/hegy készítés mikéntjét (minél részletesebben, esetleg képekkel/ábrákkal)nagyon megköszönném!!(Esetleg Link-is jöhet!)
A 101-es nick-el jelenlévő topiclakó társunktól már kértem ezügyben segítséget, de ő csak az ünnepek után érne rá leírogatni, én meg pont most az ünnepek alatt érnék rá.:)
Csíkosháttú: Nekem is azt tetszik jobban. De nekem a másik, azaz amit a börzén vettem, az is tetszik. Ha időm engedi, akkor kiviszem mindkettőt a börzére és össze lehet hasonlítani!
Bogár!
A két V43: Deák, és Fuggerth 5mm különbség van, ennyivel hosszabb a Deák. (Ennyi eltérést a NEM szabvány megenged.) JSB barátunk szerint a hosszabb modell egy olyan jellegrajzról készült, amin ennyi a helyes hossz. Ennyit arról, hogy mennyit ér egy jellegrajz. A mostani V&M-ben megjelent rajz 5mm-rel rövidebbnek mutatja a V43-at. Ha számít az egyéni véleményem, én a Fuggerth-et tartom szebbnek.
steve
Az M61-es 18600mm hosszú, ez biztos A 30 centivel hosszabb adat azért jöhet szóba, mert a NoHAB cég a Finn Vasutak (mittudomén, hogy mi pontosan a finnek neve) részére gyártott volna 5 gépet, de a finnek visszamondták. De ekkor már elkezték a gépek gyártását, a norvégok pedig megvették ezt az 5 gépet. Ezért van az, hogy 5db Di3-mas 18900mm. (És az 5 gép közül szvsz 3db négytengely meghajtású. A1A A1A)
Az addig oké, hogy az 5 finn 18900, de ez a standard, a többi norvég a kivétel, nem ez az öt. Az A1A'A1A' elrendezésnek a hosszhoz semmi köze (pláne, hogy az ötből 2 Co'Co'), egyszerűen azért lettek A1A'A1A'-k, mert a finneknek azok lettek volna, és 3 gép már nagyon kész volt (teljes vezérlés megvolt), amikor visszamondták a szerződést (illetve még nem volt semmi aláírva, csak a szoros határidő miatt a NOHAB már elkezdte építeni a gépeket a saját szakállára). A másik kettőnek (622-623) szinte csak a váza volt meg (Dániából érkezett az összes az MY 1101 kivételével, a FRICHS gyártotta), ezért azokból minden gond nélkül lehetett Co'Co'-t csinálni.
Egyébként meg a dánok is 18900-asok, és A1A'A1A'-k. Ez utóbbi inkább csak vezérlési és tengelyterhelési kérdés, mert két TC mindenképpen könnyebb, mint 3, persze a vonóerő 3-mal nagyobb.
A miért kérdéseket megelőzendő, a 6 hosszabb norvég azért hosszabb, mert a 602 eredetileg MY volt, illetve abban a szériában gyártották, mint az MY 1101-1104-et (ezeknek még nincs hangtompítójuk, nagyon vaddisznó hangjuk van!). A maradék öt a honlapomon, illetve a cikkeimben is olvasható "finn export" példányai.
A norvégek a tudomásaim szerint a kisebb kinyúlás miatt lettek rövidebbek, a királycsapok távolsága ugyanaz, az orr rövidebb 15-15 centivel.
DSB MY 18900 mm
MÁV M61 18900 mm
NSB Di 3.602,622,623,641,642,643 18900 mm
NSB Di3 összes többi 18600 mm
DSB MX egyelőre passz, utánanézek, de vázszerkezetileg nincs köze a hagyományos kerekorrúakhoz.
Motor ügyben lenne egy címem:
www.mgb.hu
Itt található a Bühler cég mo-i képviselője (Óbudaiak helyzeti előnyben). A TT Tillig Szergejembe innen szereztem új eredeti villanymotort, és a Fuggerth mozdonyok motorjai is innen vannak (legalábbis tavaly még úgy volt).
A motorokról részletesebb leírás a
www.buehlermotor.de vagy www.buehlermotor.com címen érhető el, ha épp elérhető.
Jó remotorizációt!
Akit érdekel: Régebben volt szó arról, hogy a legnehezebb mozdony a valóságban a Szergej. (Persze itt csak a mo-i jelenleg is üzemben állókról van szó.) Akkor mondtam, hogy nekem itthon az egyéni gyártású Szilim, amit a bőrzén vettem. Most, hogy a Fuggertet is megvettem tettem egy összehasonlítást, és ekkor eszembe jutott lemérni a súlyát. Az egyén Szilié 30 dkg, a Szergejé 25 dkg.
Akik akkor ott voltak a bőrzén, amikor összehasonlítottunk az én V43-asomat és a Deák félét, tudják, hogy többeknek nem tetszett a Deák, mert szerintük nem volt arányos az igazihoz képest. A Deák féle hosszabb mint az egyéni. Most kiderült, az egyéni és a Fuggerth egyforma hosszú a Deák féle tényleg hosszú. Arányaiban a Fuggert féle és a magán nagyon megegyezik, bár a kézi kicsit mintha magasabb lenne. De csak 2-3 mm lehet az eltérés, vagy még annál is kevesebb. Akinek van kedve, leközelebbi összejövetelen összehasonlíthatja. Vagy ha JSB-nek van kedve, odadom tesztelésre az kézit, és lehet írni egy nagy V43 tesztet! d:-))
JSB: Holnap feladom a csekket, gondolom, idén már nem lesz belőle újság.
Sőt, szerintem a korai BerlínerTT-n is így van. Van egy régi savszállító kocsim, azon így van. Volt egy átmeneti kor, amikor Zeuke dobozban jöttek ki a modellek, de már népi tulajdonú volt az üzem, talán ekkor gyárthatták.
Nagyon szívesen a gondjaidra bízom az E444-et, a hétvége felé valamikor.
Nem csak a kerékre gondoltam, a régi Zeukén van egy belső fém keret, abban vannak "csapágyazva" a tengelyvégek. A BTTB simán belerakta a műanyagba.
E444: sajna nem ismerem a modellt, látni kéne, hátha jó bele valami! Ezért is nem reagáltam a felvetésedre.
Igen, ezt kihagytam, mert sajna a régi Zeuke kocsijaim kezdenek erősen kopni, meg az Y-nok mára már... Otto Zeuke még adott az ilyesmire! Azt észrevetted, hogy a Zeuke kocsi sokkal szebben fut, mint a BTTB?
Most újít(gat)ok fel egy LIMA gyártmányú FS E444-et. Az eredeti motor tönkrement. Mivel anyagi lehetőségeim korlátozottak, eddig csak NDK gyártmányú mozdonyaim voltak.
Milyen új motort építsek be? Kardánost nem lehet, csak olyat, ami csak az első forgóvázat hajtja. Az eredeti E444 Bobo tengelyelrendezésű.
