Az ARNOLD kb. 2 éve már RIVAROSSI lett, és az idén tavaszon a RIVAROSSI teljesen becsukta. Egy részét a produkcionat azonban megtartották, de nem árulták el, hogy hol gyártják (Olaszországban, Szlovéniában vagy a távolkeleten).
A RIVAROSSI web oldalán megtalálhatod ezeket az inofkat.
Sziasztok!
Ki tudná megmondani az "ARNOLD" Nürnbergi modellcég címét, főleg 'N'-ben utazik.
Valamint a múltkor írta valaki, hogy a pécsi kiállításon voltak szép 'N'-es asztalok. Kinek van képe róla?
Köszi!
fusi
Hát a szegény, de rettenthetetten kiváncsi macska megmászott egy tisztességesen bezsirozott és frissen festett gözöst, Goldenben/Colorado, sajnos a zsir-, és festékmaradványokat nem volt más mod eltávolitani, igy csak egy macskafodrász eljárást alkalmazásával, és szépen megborotválták ott , ahol annyira zsiros és festékeslett, hogy nem lehetett letörülni sem.
Történt mindez 1999 tavaszán a Colorado National RR Museumban.
salve
Vettem egy E444-et, LIMA gyártmány. A modellből hiányzik ez-az, egyik oldalon a hajtás, a másikon az áramszedő etc., de azért szép. Tehát,
-hol lehet LIMA alkatrészeket kapni Bp.-n?
-van valakinek rajza négytengelyes LIMA mozdonyról, legyen szíves küldje el.
TT.: Ha valakinek van felesleges újabb katalógusa, megvenném!
Hozzám kicsit másképpen jutottak el az infók a MOM-ból az újságról, ezért bocsi az így értelmetlen kérésemért! Talán majd a tavaszi számban... Majd holnap megírom, hogy mire jutottam a tulajnál!
Igen az INDUSI is ebböl a korból származik, és hivatott volt minden egyébb szerkezet nélkül a helyben ÁLLJ-ra állitott a jelzö mellett elhaladó mozdonyon megnyitni a fékszelepet.
Az LZB sem igazán német találmány, hanem inkább egy régebben ismert és bevált eljárásnak a "németesitése". Eddig ugyanis csak a németeknek kellett extra drotokat lefektetni a sinek közé (meg azokat rendszeresen cserélgetni is), hogy az LZB jeleit megbizhatoan átvigyék a mozdonyra. Tudtommal minedenütt máshol, ez extra kábelek nélkül is jobbára sikerül - még carszkojeszeloban is, az meg már jelent valamit.
na igen, a németeknél kicsit fejlettebb a bizber ebben a tekintetben. Igy lehet, hogy működik az indusi az alakjelzők mellett is... Viszont a jelfeladásuk elég ramaty (persze kivéve LZB, azért az tud valamit...)
Egyébként eme szerkezeteket a németek fejlesztették valamikor még ki (Siemens) amikor még nem voltak igazán fényjelzök, de már volt elektromechanikus biztositoberendezés.
A MÁV is ezen az uton haladt - ezért gondoltam, hogy valaki felismeri.
Jéééé, ilyet még csak nem is hallottam... Mármint, hogy volt villamos működésű alakjelző is. A nálunk telepített első villamos váltóállítású mechanikus függésű biztosítóberendezés Rákoson még nem fény- hanem villamos hajtású alakjelzőkkel készült. Miskolc Gömöri pu első vágánya mellett a kezdőpont felé még néhány éve ilyen alak kijárati jelző volt felszerelve, nem tudom, megvan-e még?
> Szinte mindig és minden később lesz kész, mint amikorra szánták.
Erre van a fejlesztôk körében közismert szabály: A Pi (3,14) az a szám, amivel a fejlesztésre szánt idôt meg kell szorozni, hogy a valóságos idôigényt megkapjuk. De egyesek szerint ez az szám a Pi-négyzet.
