nem is az a bajom,hogy mondjuk rossz allapotban vannak(van egy keszletem,aminek a mozdonya jo ha 30 metert futott összesen),mert "jogyerek" voltam,es en vilageletemben vigyaztam a jatekaimra,akar villanyvasutrol,akar LEGO-rol van szo.
hanem hogy van-e ezekhez mai nyugati kompatibilis rendszer,azonkivül hogy TT meret.
tehat passzolnak-e az ujabb mozdonyok,vaganyok,kiegeszitök?
biztos lehetne felhajtani "regit",de lehet hogy anyagilag jobban jarnek,ha ujat veszek.
Attila
Ha TT-s modelljeid vannak, akkor nem nagyon tudod öket felcserélni jobbra, ujabbra. Ebben a TT-sek egyenesen szerencsések, mert csak a tényleg legutolso modellek lognak ki minöségileg a sorbol (jobbak: ROCO, BRAWA, TILLIG stb.) a többi csak a réginek a felujitása, részben azonos minöséggel. Igy az öreg modellek nem tünnek fel, söt bizonyos nosztalgiát adnak a terepasztalnak - amire amugy is kell majd idövel valami ujat venni, igy fokozatosan javithatod fel a jármüparkot.
Sokunknak vannak TT modellek a hös 60-70-es évekböl, és sok igen jol megy a mai napig is.
sziasztok!
elnezeseteket kerem,hogy total amatörkent beleszolok a topicba,de kerdezni szeretnek valamit,es kivancsi vagyok a tanacsaitokra:
a 80-as evekböl szarmazo berlini TT vasutam van,4 keszlet,+egy rakas kiegeszitö,valtok,
hazak,stb.
az lenne a kerdesem,hogy erdemes-e ezzel kezdenem valamit,letezik-e meg ezekhez cucc,vagy jobban jarok,ha mai modern modellek,keszletek utan nezek,es abbol epitem
fel a leendö terepasztalomat.
szoval hogy jarok jobban?
elöre is köszönöm a jotanacsaitokat!
Attila
a PCAD nem hiszem hogy azonos az Orcad-dal. Nekem is egy ösregi verziom van (de szerintem a mai napig a legjobb ilyenfajta rajzolo program, meg egy repülögepben is tudok dolgozni, mindenfele allatok nelkül - eger, stb.)
Az en verziom ORCAD 3.01 1988-bol valo, szinten DOS.
A DCC vitát lezárva, csak fel szeretném hivni a nagyérdemü topictársak figyelmét, hogy nem azon akadtam meg amit Te meg a Matiz irtatok (az utobbi beszolásokban), abban nincs semmi rossz, és szerintem is rendben van.
De az ominozus hozzászolásban, ami a DCC vitát kifakasztotta, az állt, hogy meg-e áll a DCC pályán a mozdony a jelzö elött, és ha igen akkor az ugy mintha falnak menne, vagy finoman, illetve hogyan indul.
Erröl tartom azt, hogy ez egy nagy marhaság, mert ha már az ur egy mozdonyvezetövel áldotta meg a DCC mozdonyainkat, akkor az legyen szives nyissa ki a szemét, és nezelödjön, hogy mit is mutatnak a jelzök, és ha akar akkor akár szerencsétlenségre is játszhat (csak modellben), és ennek megfelelöen vezesse a rábizott mozdonyt.
Tehát ha kell finoman lassitson, vagy teljes gázzal gyorsitson, ez csakis a vezéren mulhat - a pálya csak a jelzést adja.
Ami pedig a huzalokat meg miegymás hiányát jellemzi, ez kb. ugy áll mint mi voltunk valamikor a 80-as évek közepén, amikor minden egyszerü nyomogombot egy mikroprocesszorral (PIC) láttunk el, mert ugy az megbizhatobbnak tünt (de föleg drágább lett).
Néha nem árt egy kicsit leülni, és átgondolni, hogy mi olcsobb, megbizhatobb a kevés kábel, mind a két végén egy-egy processzorral, vagy joval több kábel egy-két primitiv kapcsoloval, hogy ugyanazt a cél elérjük. Mármint, hogy pl. a mozdony megálljon egy jelzö elött, majd ismét el is induljon.
A félrértést kizárva, én is szeretem a modern DCC technikát, van is egy pár modellem (több Motorola formátumu), de azért még egy kis paraszt logika is kell mikor eldöntjük, hogy mire mi jo, és mire mi nem.
Nehéz, de lehet, és elvész a varázs. A két mozdony dekóderét be kell programozni úgy, hogy azonos sebességgel, gyorsulással, lassulással menjenek. (Az persze hülyén néz ki, hogy egy BR01 azonos sebességgel húz egy expresszt, mint egy V36 egy kezelőtehert.) Aztán a két dekódert azonos címhez lehet rendelni, és kész. Ennek akkor van értelme, ha van egy akkora pályánk, ahol két vonatot úgy tudunk járatni, hogy nem kell állandóan szemmel tartani őket. Mire gondolok? Van egy kétvágányú pályánk, viszonylag nagy állomással, és két vonat jár a vonalon, egy személy meg egy gyorsteher, a harmadikkal meg az állomáson tolatgathatunk.
Nekem az előző, sajnos már lebontott asztalomon a fővonalon, és az egyik mellékvonalon járó vonatok egymást vezérelték egyik pályáról a másikra, kapcsolósínek, meg a jelzők reléinek segítségével. Persze itt meg az a gond, hogy meg kell oldani a jelzők előtti megállást - elindulást. Erre a lendkerék sajnos nem elég.
Amíg egy vonat körözget, egy másik mozdonnyal azt csinálok, amit szeretnék, ha elég béna vagyok akkor éppen szerencsétlenséget játszok :-)) Tiszta digitális vezérlés lesz ! Ja ez így nem egyértelmű, jelzős befolyásolás nélkül. Nekem így tökéletesen megfelel; a szakaszolás nem leszl, egybe lesz kötve a pálya. Későbbre tervezem, hogy két egér lesz bekötve. Még későbbre - feltéve, hogy lesz valaha rá pénz, a jelzőket is bevonni valamilyen szinten a dologba.
A legolcsóbb megoldás persze a nagy modulrendszereken látott relés módszer lenne: már a PIKO is kitalálta az önműködő rendszert: maga mögött pirosra váltotta a jelzőt a vonat stb...
A DCC eredeti kitalációja arra ment rá, hogy MINÉL JOBBAN UTÁNOZZUK A NAGY VASUTAT. Na most ebből aztán következik az összes többi. Vagyis ha olyan cipőben ballagunk, mint én vagy joem, akkor erősen kérdéses, kell-e a DCC, mert nincs forgalmista, állomásfőnök, meg mozdonyvezetőK, hanem csak egy modellező. Ekkor kompromisszumot kell kötni.
Miért kell mégis a DCC? Mert igaz ugyan, hogy több bizgentyű van - dekóderek, egér, booster, központi egység, stb. - de nincs millió és egy huzal, szakaszok. Van hangja mozdonynak, a gőzös úgy fütöl és dohog, mint az igazi, a mozdony úgy reagál a vonat hosszára, mint az igaz, szépen gyorsul, fékez, világít, a villany, ha kell lehúzza az áramszedőt. Csak persze ehhez kell, aki vezeti a mozdonyt, és van is ideje rá...
OFF
Ez nekem nem megy, nem áll át az agyam billgétsz-re. Meg ilyenkor csak a hibaüzenet aktív. Azt írja: futtatás közben hiba történt. Hiba 243, a 'same' nincs definiálva.
ON
Amennyiben akkora az asztalod, hogy egy vonatot felügyelet (?!!!) nélkül körbe járathatod, mig a másik mozdonnyal tolathatsz, akkor minden rendben van, de azért a vasut mégsem arrol szol, hogy egy vonat megy amerre neki jol esik, mig a másik ugyanazon a pályán (vagy annak közelében) tolat. Ilyen esetben melyik vonat van elönyben? Mert a a mágátol körözö nem igen fogja figyelembe venni, hogy a tolato szerelvény éppen keresztezi az utját... A tolato vezére meg hogyan látja, hogy mikor jön a szellemvonat?
Megint ugyanaz a kérdés, amin már dél ota rágodunk:
Melyik vonatot ki vagy mi vezérli, kinek vagy minek engedelmeskedik?
Ha ez a kérdés tisztázva van, akkor jöhet a DCC (vagy bármilyen más megoldás). A szakaszolás csak egy a sok közül, de nem hiszem hogy a technika mai állása szerint ki lehetne hagyni a dologbol (még a nagy vasutnak sem sikerült, márpedig mi azt hiszem nagy vasutat akarunk ugy - ahogy modellezni, nem pedig egy vidámparki szellemvasutat).
Ez a legjobb, hogy nem függsz a szakaszolástól! Amíg az egyik szerelvény halad, a másik géppel összerendezhetsz egy szerelvényt, kirakhatsz egy kocsit hogy a beérkező szerelvényre csak rá kelljen tolni....
látom már többen rátapogattok a lényegre, mert
irod:
"Namost ha akarok csinálni egy viszonylag nagyobb terepasztalt, melyet egyedül kezelek és ahol min. 4-5 vonat közlekedik egyidejűleg, + állomási tolatgatások, stb., akkor ezt nem lehet digitálisan megoldani, vagy csak bonyolultan és drágán. "
Teljesen igazad van.
Ha egyedül vagy , akkor kérem magyarázza már el valaki (A DCC szocsövek közül), hogyan lehet két vagy több egymástol független vonatot vezetni (szerintem még egy körben sem sikerülne), azaz akkor mire a DCC. Ha tolatsz, akkor amugy is biztositani kell a tolatási utat, (azaz kizárni, valamilyen körbe-körbe rohangálo vonatot abbol, hogy keresztezze a tolatási vonalat - misem egyszerübb, ha leválasztod a két áramkört egymástól). Ha ezt megteszed, akkor a tolatási áramkörben levö mozdonnyal tolathatsz - ha több maradt az egyetlen áramkörben akkor pecched van - ilyenkor segitene a DCC).
A DCC-nek csak akkor van értelme, ha valoban több mozdonyvezetö áll a rendelkezésre, vagy pedig nem akarunk elektromossággal foglalkozni (sicc!), és az egész oválist (vagy esetleg kettöt) egy áramkörbe kötjük, és azon belöl válogathatunk, hogy mikor melyik (egy darab) vonattal irjuk le a következö kört (mégha a legszebb hangokkal kisérve, és minden lámpát egyenként kapcsolva, és körönkét két füst orgiával párositva is).
Amennyiben még marad valamilyen algoritmus az oválison belül, arra bizonyosan lehet valmilyen PC programot irni, ami változatossá teheti a meglehetösen uniformis szorakozást. Csak a végén meg ne mutassuk, legujabb termésünket a nagyérdemünek (fiad, lányod) mert halálra röhögnék magukat, amikor elmeséled, hogy milyen bonyolultan tette meg a vonat azt a szerencsétlen kört a szönyegre rakott sineken.
Segítsen nektek a nagyorrú kutya! Nono, én nem bántottalak, sőt!!! Ezért aztán annak címezz légyszi, aki írta és ne használj királyi többest!!!
B0cs:
joem
A modellezésnél azért mindig vannak kompromisszumok. A terepasztalok többsége még mindig körbe-körbe jellegű, vagy ha nem, és el lehet jutni valahonnan valahová, akkor is erősen torzítottak a távolságméretek, még a nagy modul asztalokon is. Namost ha akarok csinálni egy viszonylag nagyobb terepasztalt, melyet egyedül kezelek és ahol min. 4-5 vonat közlekedik egyidejűleg, + állomási tolatgatások, stb., akkor ezt nem lehet digitálisan megoldani, vagy csak bonyolultan és drágán. A nagy terepasztalok számítógépes vezérlése is leginkább reléket hajt, tehát nem digitális, "csak" automata. Az más kérdés, hogy a megállás, elindulás (falnak ütközik) a rendszer gyenge pontja, ami csak különböző elektronikus és/vagy mehanikus kütyükkel hidalható át, nem beszélve a hangról, kürtről, világításról és egyéb, az élethűséget nagymértékben fokozó digit. funkciókról, de amíg megfizethetően nem lehet digitálisan automatizálni, mégpedig úgy, hogy valóban a vonat állítsa a jelzőt, úgy, hogy az egyes folyamatok valóban "intelligensen", a helyzetnek megfelelően alakuljanak és ne pusztán egy előre beprogramozott algoritmus legyen, addig sorry, de maradok az analógnál.
A PIC-hez szükséged van egy PIC programozora (vagy sok elektronikus szaküzletben elvállalnak ilyen munkát). Ezzel a programozoval betölthetö a kod a PICbe.
Programozot a CONRAD.DE is árul, de máshol is kaphato.
Arrgh, most megfogtal, mert korabban nekem is ez volt az allaspontom. Azuan meggyoztek arrol, hogy csak jo lenne, ha a figyelmetlen modulkezelot felulbiralna a jelzo azzal, hogy nem engedi be a piros jelzonel a vonatot.
De latom, hogy az regi elmeletem a helyesebb, es az NMRA-sok (akiknel ugye mar csak full DCC uzem van....) is igy csinaljak...
Off : van a neten egypar igen kis meretu, sajat epitesu dekoder, ami N-es mozdonyba megy bele. (nem kokany, mert sokan hasznaljak...)Csak az a gond, hogy majd' mind PIC minkrovezerlovel muxik, es nem tudom, hogy a letoltheto programot hogy kell beleegetni. Nem tudna segiteni valaki ebben ?
Miért talán a nagyvasuton is hivatott a jelzö megállitani azt a mozdonyt, amelyik vezére valami mást nézett, nem pedig a jelzöt? (Ez csak a legmodernebb vasutak egy kis részére érvényes, mindenütt máshol a vonat addig megy, amig a vezér azt le nem állitja (vagy ha ki nem fogy az üzemanyag, hogy már kizárjam ebben az idöben a tragikus alternativákat).
Ráadásul a nagyvasuton sem finom az ilyenfajta megállitás, hanem a vészfék szelep nyilik meg, utána pedig csak akkor lehet indulni, ha elkészültek a jegyzökönyvek, megállapították a tényállást, hogy ugye koma miért nem álltál már meg a jelzö elött????
Valamikor Angliában még azzal is kisérleteztek, hogy a jelzö ÁLLJ esetén valamilyen sorompoval probálja megállitani a vonatot - hát nem éppen finom eljárás a tisztelt utazoközönség szempontjábol. Söt azt hiszem volt egy német szabvány is, ami azt irta le, hogyan rakhat le egy jelzö patronokat a sinre, ha a vonat nem állt meg a piros elött, és a berugott Jozsi-bácsi sem tudta, hogy mit is kezdjen a rohano vonattal. Szerintem azonban a felelösségtudat még mindig a legjárhatobb megoldás a teljes automatizácio mellett. (És jobban is müködik).
Azért nem árt, ha a nagy vasutmodellezés hevében kissé ismerjük a nagyvasut szokásait is, és bizonyos dolgokat figyelembe is veszünk. A modellvasuton nincs semmi akadálya a teljes automatizációnak (azaz teljesen kizárhatjuk a vezér munkakörét), amihez nem okvetlenül kell a DCC (persze lehet, ha pénz, energia meg akarat is van) csak amit utánna kapsz az biztos, hogy nem pl. a Szombathely - Köszeg vonal modellje lesz, hanem inkább a LIONi vagy a londoni metroé (mindkettö vezérmentes).
A többi vasut a világon azonban másképp müködik, amit illik betartani a modellben is.
A digital szemlelet a szimpatikus, csak ha van egy piros jelzo, akkor biralja felul a vezert, es allitsa meg a jelzonel a birka vezer altal vezett vonatot. Es ne a falnak menos modon :-)
ma agressziv a hangulatom, ugy, hogy jobb ha vigyáztok mikor mit kérdeztek.
Ha egy mozdony alol kikapcsolod az áramot akkor az a falnak ment (azaz ugy is áll meg, ha nincs benne energiahordozo - olyasmi mint egy lendkerék - teljesen mindegy hogy analog vagy DCC).
A DCC csak akkor tud ez ellen tenni valami, ha megmarad az áram a sinekben - ilyenkor már csak azt az apro kérdést kell megoldani, hogy honnan tudja a jelzö, hogy melyik vonatot állitsa meg (azaz, melyik mozdonyvezetö látja a pirosat). Hogy ezt mégis meg lehessen tenni minden jelzö elé egy speciális vezérlö komputert kell beépiteni, amelyik az odaérö vonatot lefékezi, majd pedig ujra inditja (az áram megmarad a sinekben, igy a vonat folyamatosan fékez meg indul). Ennek az az ára, hogy minden jelzö egy komputert kiván (A LENZ gyárt ilyesmit jo drágán, ha jol tudom 2 jelzö bemenete van -azaz két szakaszhoz jo).
De még nem válaszoltátok meg a kérdést, hogy mire valo ez, ha amugy is minden DCC mozdonynak kell hogy legyen egy vezére is, akinek meg szeme (különben nem megy át a vizsgán), aki ha pirosat lát akkor fékezni köteles - ha nem le lesz tiltva!!!
Ilyen egyszerü az egész - el kell dönteni, hogy mit akartok - mozdonyt vezetni (DCC, szem, vizsga, konzekvenciák) vagy forgalmista akarsz lenni, akkor a vonat követi a jelzöket (DCC nélkül is), csak rendesen kell a pályát kezelni a váltokat állitani és a bizbert kiépiteni központi vezérlésre. A vonat meg ugy megy ahogyan a jelzök mondják -automatikusan, vezér nélkül. A kettö sajnos akárcsak a nagy vasuton nem egészen kompatibilis.
Mind a két rendszernek megvan a maga varázsa, de dönteni neked kell.
Pontosan ez az oka (többekközt), hogy az én asztalom relékattogástól lesz hangos (már ha egyszer odáig eljutok), mert:
1. Nemtom egyáltalán + lehet-e oldani digitallal.
2. Drága
3. Nem értek hozzá.
Hááát, én azt olvastam, a ROCO egérrel lehet váltót állítani. A váltók közül az ágyazatos sínhez lehet dekódert venni, természetesen csak be kell pattintani az ágyazat alá.
A ROCO rendszer elvileg bővíthető, kérdés, mit akarsz bővíteni? Lehet több egeret rátenni, billentyűzeteket is. A katalógus ad némi felhomályosítást ezügyben. A kompatibilitást meg csak a próba alatt lehet bizonyítani...megy vagy nem, írni írhatnak bármit.......
