Viccet félretéve:
Ma járt nálam JSB kollégánk, és egyből felvidult arccal, az egyik épületemre rábökve közölte, hogy:" ebből nagyon szép Dunakeszit lehet csinálni!" Ez kokrétan az AUHAGEN cég egyik állomásépülete: Klingenberg-Colmniss. A gyár honlapján megtekinthető, és van H0-ban is. A felsővezeték egy érdekes dolog, de szerintem a kapható cuccokból lehet magyarozni.
Az első börze mindenkinek 8-án van, csak nekem lesz 15-én...("lörning tu fláj...")
Azért ne menjen el az életkedved, meg a kedved sem a Viessmann cuccoktól. Nem riadok vissza a barkácsolástól, mert megjavítható, de abban tökéletesen igazad van, hogy ennyi pénzért nem nekem kellene a konstrukció-hibás lámpát javítgatnom.
Egy nagyon ici-pici lámpáról van szó, ilyen én házilag aligha tudtam volna összehozni, sőt, ha kiég az izzó, azt sem tudom, honnan szerzek majd....
Szia Steve
Igazán magyar tájat szeretnék épiteni a 70-es évekből,magyar jellegű épületekkel, feliratokkal,felsővezetékkel.Ha nincs annyi magyar szerelvényem az nem olyan nagy baj,jöttek ide más országból mozdonyok is.Esetleg érdekel Titeket, hogy a Teréz körúti bolt 150 méterrel odébb költözött, ezért nyitási kedvezmények vannak, pl minden Auhagen -20%,Heki, Vollmer,-10%.Más, biztos hogy holnap nem lesz börze?
Gyári hibásak a "fiszmann" lámpái?! A fene! Most elment az életkedvem tőlük! Ennyiért tessék működni! Amiket én csináltam magamnak, azok nem zárlatosak, csak nem lehetett mindenütt egyforma kandeláber! Most vakarhatom az üstököm, hogy hogyan variáljak...
(JSB! Nem kéne a "fisz-mann-nak" mondjuk cisz-ben próbálkozni? -))).)
Kössz az infót a 118-ról. Nekem is ez volt a sejtésem, de nincs róla elegendő képem. Amúgy ezeknek három tipusváltozata létezett, kétféle kasztnival.
Szerintem hosszú. A 119-eseknél lehetett kavar, mert abból több kaszni létezett/ik.
Más. Vásároltam ezt-azt. Megvettem a BRAWA féle peron-széleket, 4 csomagot. Tökéletesen számoltam, elég lett. Nagyon jól néz ki, örülök, hogy nem kezdtem neki gányolni a papírral, az közel sem lett volna ilyen. Viszont, a hozzá kapható lapok elfogytak, nincsenek, a Noch lapjai meg vastagok erre, akkor most mi legyen? Nekifogjak szerintetek gipszel kiönteni a közepét? Nekem úgy jobban tetszene, mert szerintem a széle a lényeg, de kíváncsi vagyok mit gondoltok... Ha megveszem a gyári BRAWA lapokat, azokat le kell szabni méretre, valószínűleg elrontanám pár helyen....
Vettem Busch járdát is, mert a saját kezűleg készített nem tetszik. Ebből csak két csomaggal vettem, de úgy tűnik ez is elég lesz, sőt, még egy kis parkot is ki tudok alakítani belőle!
A peronhoz világításképpen Viessmann peron-lámpákat vettem. Ezekkel csak az a gond, hogy mindegyik zárlatos, az összes !! Viszont valószínűleg nem vennék vissza, mert felbontottam a csomagolást...mivelhogy ki akartam próbálni. Szétszedtem kettőt, ki lehet javítani, egyszerűen gagyi konstrukciójúak :-( Mindegyikben két izzó van, az egyik megy, a másik vezetékezése zárlatos. Jó, nem?
Hát kihívásnak kihívás az biztos! Mármint TT-ben magyarozni. Nekem is DR az összes cuccom, kivéve az M61 001-et, egy régi Zeuke modellt, lassan múzeális érték. Én ugye mostanság építgetek egy '70-es évek első felét idéző asztalt, ami DR lesz. Ha most kezdeném, akkor erősen gondolkodnék a MÁV-on, és talán bele is fognék: van ugye a NOHAB, a Tillig BR120-ból lehet Szergejt faragni (a modell teli találat, jó hajtás, kolosszális vonóerő, szép kivitel), a BR52-ből is lehet 520-at csinálni, a ROCO által gyártott BR80 is jó, és a Dunai Vasműben állítólag üzemelt egy, a Deák gyártogatja a V43-at, de szerintem... inkább nem írok semmit.
A személykocsik beszerzése kritikus: nem igazán léteznek.
Tehervagonok még csak-csak...
Másfél órán keresztül néztem a honlapjukat. El kell jutnom oda! Élőben egész más...
Amúgy az eddigi legnagyob Märklin asztalt (~100m2) egy kis faluban láttam München és Salzburg közt (Németo.). Nem Märklint láttam sokkal nagyobbat is (Mittomén, hogy az mekkora kb.:250m2), Kempten környékén (Dél-Németo.), miniland-nak hívták.
A DR BR118-as mozdonyán a fenn, középen lévő lévő lámpa az "hosszúfény", vagy csak helyzetjelző? A 118 146-0 számú gépről van szó, ez egy régi BTTB modell. Köszi!
SZia Steve!
Kérdésedre válaszolva,valahogy megfogott.Tudod irtam a Nohabról és igazán az tetszett benne hogy magyar festésű gép.Nekem van 27 db.H0-ás mozdonyom, és egy Csörgőt kivéve majdnem mind német jelzésű,többségében DR.A terepasztal is német jellegű, ezért indult meg a fantáziám hogy kellene egy magyar is,ami lehetne TT-s.Két H0-ás asztal nem férne el,egy is nehezen.És ahogy foglalkoztam a tervezéssel, egyre jobban kezd érdekelni,és szerintem a kettő nem üti egymást,mert a vitrinnek mindegy hogy H0-ás vagy TT-s van benne.Igazán ezekből egy pár mozdonyt és a hozzávaló szerelvényeket szeretném összegyűjteni,és ez új kihivás az asztal megépitésével együtt.És az utolsó dolog, hogy a Piko H0-ás Nohab nagyon nem tetszik,és a Roco-t nincs türelmem kivárni.Helló
Megnyíltak, a belépő 18DEM. Egy kikötőnegyedi raktárház(egykori dohánykikötő)emeletét kapták Hamburg várostól és a Hafen AG-tól. A csapat Kft. Főleg kibernatikusok, makettmesterek. Első ütemben 300 m2, majd később további 230 m2 nyílik, egyelőre nem, véglegesített időpontban. A Märklin digitálból annyi igaz, hogy Märklin és digi, de saját rendszer.
A csapat 56 főből áll, és sok közöttük a hölgy(főleg a makettezők). A kibernetikuspok áltagéletkora 23-28.
Nem emlékszem, hogy írt-e már valaki róla:
Miniatur Wunderland Hamburgban:
1600 m2 csarnokban
540 m2 terepasztal
5000 m vágány
1000 db kitérő
500 szerelvény
1000 jelző
3000 épület
20000 lámpa
30000 figura
50000 fa
Marklin-Digital és Faller-Car-System
Hát nem semmi...
nyitva: 10-18, kedden -21, hétvégén -19
ha igaz, augusztus 16-án nyitott
Hamburg, Kehrwieder 2-3.
www.miniatur-wunderland.de
nincs teljesen igazad, mert a hosszu csigatengelyt még a Zeuke találta ki. Az utolso sorozatok a 70-es évek elején ZEUKE dobozban már igy jöttek ki, de a céget közben államositották.
Ha jól emléxem a Zeuke egy jubileum alkalmából tervezte át a modelleket. Annak idején volt valamilyen jubileumi prospektus is (nem tudom pontosan mikor), ahol a mérnökük elmondta, hogy mire készülnek. Azt hiszem a BR23-as volt az utolsó amit átalakitottak. Még emléxem, hogy az uj verzió sajnos rosszabbul ment mint a jo öreg egy tengelyemeghajtásu masina, és föleg annak a hangja volt sokkal elfogathatóbb - a csatlok sustorgása nagyon kellemes volt. A mozdony fémkeretes volt, igy ismét jobb sulyelosztásu, mint a késöbbi műanyagkeretes változat, habár az egész nehezebb volt elödjénél.
A sulypont kérdéshez, csak annyit, hogy igaz a 118, V200-ban is voltak felsö sulyok, ahogy irod, ennek ellenére a mozdony sulypontja a nagy also fémdarab miatt mégis, kb. 5 mm volt lejjebb mint akár a E499 vagy a E11-esnél.
Köszi Steve, csak azt akartam megtudni hogy ezek a gépek ténylegesen jobbak lettek-e,és megérné a rájuk forditott magasabb összeg,vagy jo a BTTB olcsobban.Köszi
Csak motorcsere! Amúgy minden a régi. Ez a BR56, és 86 esetében jó, azok nagyon jók! A 81, és 92 azonos alapon van, ennek a modellnek a megítélése szubjektív, nekem tetszenek, a 81-ből kettő is van. Viszont figyelem!!! Az ősi Zeuke-féle konstrukció csak az egyik tengelyt hajtotta, a csigatengely már a BTTB találmánya.
steve
Sziasztok!
A következő kérdésem lenne:a most kapható Br 56,86,92 és 81-es gőzösök a Tilligtől teljesen új konstrukciók, vagy a régi BTTB-k feljavitva.Ha igen, akkor miket javitottak rajtuk.Csak a motort cserélték ki? Köszi helló
A régi Zeuke (és BTTB) BR118 és BR221 alapvetően azonos konstrukció volt. Műanyag alváz, viszont fém forgóváz burkolat, és egy drabális "fenéksúly" az alváz közepén. Ennek ellenére van bennük súly a mozdonyszekrényen belül is, ami a forgóvázak forgáspontja felett van.
Az E499 is Gützold gyártás (legalábbis TT-ben), viszont, aminek még a fém alváza volt, annak az volt a hibája, hogy a hossztengely mentén kettéhajlott, mivel a felsővezetékes üzem miatt az alváz két elszigetelt félből állt, amiket egy műanyag "pogácsa" kötött egymáshoz. A többit a mechanikában, és modellépítésben jártasabb kollégák képzeletére bízom.
Eltérő kompromisszum: vagy "sabilabb a kanyarban", vagy "hosszabb életű konstrukció".
A Gützold konstrukciónak van még egy hibája, ami lehet, hogy csak engem zavar:
A forgóváz "rögzítése" az alvázhoz. Ez a "fordított U alakú" műanyag bizb@sz egy agyrém!!! Ráadásul a H0ás BR 120-on is ez van. Ez a micsoda idővel elöregszik, és nemes egyszerűséggel eltörik, ha tisztítani, vagy javítani akarod a forgóvázat (pl. tapadógyűrű csere esetén, ha a fogaskerekeket is tisztítani, és újra kenni is akarod).
Persze ez a véleményem csak a régi DDR technikre vonatkozik. A mai Gützold egy más világ. A TT-s BR65 egy álom...!!!
Igen, ez is ROCO-dekóderesnek néz ki. Az a "jellemző" 2x5-ös csati van rajta, tehát nyilván az eredeti megy hozzá. Sajnos, csak a csatlakozó panelt láttam eddig (ebből párszáz darab készül, egyelőre; a pontos darabszámot persze tudom, dehát...), a konkrét vezérlés még(?) nem került hozzám. :-(
Annyit tudok még, hogy új motor kerül bele, valószínűleg ez is "átvett" lesz...
Ami még megfogott: a penelon rajta lesz a "sín-felsővezeték" átkapcsoló, tehát Szili is kinéz a dologból. (Bár itt már nem is értem: a kapcsolónak közbülső, fixált állása is van, amikor a sínt és a vezetéket is összezárja egymással, és a mozdonyáramkörrel. Erre mi szükség lehet?)
Az eredményre én is kíváncsi lennék, de tartok tőle, hogy ezt majd csak Rajtatok keresztül tudom meg, mert mi csak a szereletlen áramköröket gyártjuk majd... :-(
M62 187!
Ezek a házak tényleg fantasztikusak. Megérte ennyit foglalkozni velük. (Én is készítettem egyet kartonpapírból, most Lovasberény vasútállomásaként diszeleg a terepasztalon.) Mégegyszer gratulálok eme remek teljesítményhez.
> Már elég régóta foglalkozom makett házakkal, több-kevesebb sikerrel
Nagyon szép modellek. Nekem a házépítés amúgyis a szívügyem, mert az a véleményem, hogy ezen a téren a modellezôk több tevékenységre bírhatók, mintha egy mozdonymodellt kellene építeniük. Azonban szvsz. üzleti célból inkább egyszerűbb modellekkel kellene kezdeni, elsôsorban állomásokkal, mert úgy érzem, arra nagyobb lenne a kereslet. A magyar szabványtipusok pedig szerintem jó alanyok a modulrendszerű modellekhez.
Csak egy pár kérdés, ha nem szakmai titok:
- mibôl vannak a házak? Műanyag, kartin vagy gipsz?
- a stukkó-csíkok hogy készültek?
Kérésre már alakítottunk át M41-t digitálisra, ROCO dekóderrel. Alacsony sebességen elég érdekes hangokat hallat, de kis sebességgel is stabil a járása. Az eredményről szívesen olvasnék.
én nem a meghajtásra gondoltam, amikor a Nohabot emlitettem, hanem a sulypontelosztásra. A 118, a V200 stb igen alacsony sulyponttal rendelkezett (a nagy suly a központi elosztó tengely alatt, a forgozsámolyok fémrészei stb. Ezek mind jelentösen hozzájárultak a jo működéshez. A Gützold ugyanabban az idöben a sulyokat a mozdonyház tetejéhez rögzitette, és semilyen fémet nem használt az alvázakban, illetve a mozdony also részeiben (hacsak nem tekintjük annak az E499 eredeti kivitelét, amikor a belsö váz két darab aluminium vagy valamilyen hasonlo lemezböl lett meghajtva. Az E11 már a kezdettöl müanyag belsö vázzal készült.)
Volt egy idö, amikor egy nyugatberlini srác fémböl öntött alvázmaszkokat szállitott az E11-eshez, ami egy kicsit javitotta a sulyelosztást (ö a Beckmannak dolgozott különben).
