Senki nem született vasutmodellezönek, mindenki csinált sok mindent, amire ma már nem szivesen emlékszik. Én is elcsodálkozom, amikor elöveszem az elsö terepasztalom képeit.
Tehát mint már valaki mondta a gyakorlat teszi a mestert. Nem kell azonnal nagy épületeket csinálni, kezdésnek jo egy kerti vityilló is (mindenki ugy értelmezi ahogy akarja).
A gipszöntés nem rossz, de egy kicsit macerás (nem éppen a legtisztább eljárás), miért nem veszel egy darab hullámos lemezt (nagyobb dobozok oldala), szabd ki olyanra amilyen kell, ragaszd a helyére, a tetejére meg az oldalára ragassz rajzlapot (szépen kiszabva), és kész a gyönyörü peron, furhato, törhetetlen, és olyan szinü amilyenre fested (fujod az uj pisztollyal).
Ha már gipsszel akarsz dolgozni, nem kell belé merevités, de jo gipsz (moltofill), az sokkal masszivabb a közönséges gipsznél. Ilyen méretekben a gipsz nem nyomja szét a formát, igy nem kell nagyon mereviteni.
A zsalut bármiböl csinálhatsz amit meg tudsz munkálni, kartonlapbol (cipösdoboz), modellezö lecekböl (repülömodellezés), müanyagbol (sok bonbon doboza van ilyen keményebb átlátszo müanyagbol csinálva). Az anyag merevségétöl függöen támaszd ki pl. plasztilinnel (gyurma). Ha kartont vagy falecet használtál akkor parafinnal kenyd be a belsö oldalakat (felolvasztott gyertya), mert igy nem ragad oda a gipsz. A parafinnal esetleg betöltheted azokat a részeket ahol esetleg kicsurogna a gipsz.
A modellfestékek egy részét szintetikus higitoval lehet higitani (barkácsboltokban kaphato a NEM aceton bázisu festékekhez - rendszerint csak két fö fajta festék volt régebben az aceton bázisu, valamint a szintetikus, mostanában jelentek meg a mügyanta alapu festéket, illetve az akryl bázisu anyagok, azaz gyakorlatilag csak 4 higitofajta van, abbol az egyik majdnem viz - az akryl higito).
Van még egy kisebb csoport, amit benzinnel is higitani lehet (nem motorbenzinnel, hanem mosobenzinnel - szintén barkácsbolt). A legujabb festékek már akryl bázisuak, amit vizzel, vagy viz és alkohol keverékével lehet oldani.
A Revell festékek eddig szintetikus higitoval voltak oldhatok.
Probáld meg az ecsetet kimosni az egyik vagy másik higitoban, és meglátod, hogy melyik jobb. A körömlakkhigito sem rossz csak drága.
Ha sokat fogsz könyörögni, akkor majd lehet hogy irok egy magyar könyvet.
Azt már sejtem mi az a váltó polarizálás. Hol találok doksit róla?
"Sokkal olcsobb kicserélni a vagonvilágitás modern félvezetös világitorendszerre, mint a két frekvencia szétválasztásával küzdeni."
Szerencsére nekem még csak egy kocsim van amibe nincs benne a világítás így azt teszek bele amit akarok.
A papír épületeken már sokat gondolkoztam. El is kezdtem egy mozdonyszínt, de nagyon csúnya lett, még magam elől is el kellett dugnom... :-) Egy szó mint száz, nem jött össze. Van ragasztó, van nyomtató, félfamentes rajzlap, festék, amit akarok, csak a megfelelő kézügyesség hiányzik. Rengeteg alkatrészem halmozódott fel, a készletekhez mindíg többet adnak, mint amit felhasznál az ember: ablakok, ajtók, kerítés, kémények, tetőelemek...... A fejembem megvan, hogy mit szeretnék, csak nem tudom megcsinálni.
Például itt van a peron. Gipszből akarom megcsinálni. Az egyik könyvben láttam, hogy a modellező kis zsalut épített, aztán kiöntötte gipsszel. Ahova a lámpákat rakta oda szívószálakat tett. Amikor megkötött, lecsiszolta a tetejét, kivette a zsalukat, lefestette szürkére fehér csíkokkal a szélén és kész. Ez mind igen egyszerű -en hangzik. De mégis, miből csináljak zsalut és hogyan rögzítsem? Rakjak a peronba valami merevítést - mint ahogy a vasbetonhoz a vas szálakat? Nem fog megrepedni miután kiszárad? Ilyenekbe már nem nagyon fogok bele....tapasztalat híjján. (Ezért kéne a magyar nyelvű könyv)
Más: kinéztem egy nagyon egyszerű kis festőpisztolyt, hozzá egy levegő-sprayt. Ezt meg akarom venni mindenképpen, néhány ezer Ft-ből meglenne. A Revell modellfestékhez milyen kommersz hígítót lehet használni, amit a háztartási boltan kaphatok? (Emanel paint van ráírva a dobozra, anyám körömlakk-lemosójával tisztítottam eddig az ecsetet.. :-)) )
A Faller Car System buszra átépítés vár. Az alváz marad, de várhatóan egy Ikarus kaszni menne rá. Régóta tervezem a dolgot...ideje lenne megcsinálni.
Nem kell mindjárt begyulladni, ha azt sem tudod mi az a mügyanta ....
Van azonban egy csomo olyan dolog is amit igenis mindenkinek ki kellene probálni, ha vasutmodellezö akar lenni. Nem kell mindjárt Model Loco, vagy MDC mozdony összerakásával kezdeni, de itt ott meg kell probálni ezt vagy azt abbol elkésziteni ami a mühelyben, fiokokban az évek alatt összegyült.
Sok amerikai modellezö még ma is papirbol épitgeti a boxcart, stb. Valamikor sok kis cég abbol élt, hogy iveket nyomtatott a vagonok oldalával, amit aztán csak hajtogatni kellett, utána egy fadarabbol kiszabni az alkeretet, rácsavarni két álvázat és már meg is van a modell.
A mai korban, mi sem egyszerübb mint lefényképezni egy megfelelö vagon (nyilván egy magyart), egy kicsit megdolgozni a képet a PC-n, rányomtatni egy keményebb rajzlapra kivágni, és ime ott az uj modell - alvázakat meg biztosan kapni a börzén -egyelöre bármilyen jo, majd ha nönek az igények akkor tovább lehet gondolkodni és keresni.
Sokkal jobb idötöltes mint TV-t nézni.
Több magyar könyvben megjelentek a tipukus magyar vasuti épületek, mi tart vissza attol, hogy azokat beszkenneld a PC-be, felnagyitva, a fontos vonalakat ujrahuzva, több rétegben kinyomtatva majd pedig kivágva a legszebb magyar állomásokat is megépitsd. Az tény, hogy több idöbe kerül, mint elfutni valamelyik boltba és venni egy Faller épületet, de a kettöt sohasem lehet összehasonlitani. Az egyik példához sem kell több mint egy jo ollo (biztos kapni barmelyik barkácsboltba) papir, egy festék (biztos van otthon), és sok fantázia.
Én annak idején bejártam a Szovjetuniot is, olyan helyeken is találkoztam vasutmodellezökkel, ahol meg villany sem volt (ha járatni akarta a modelljeit, akkor a GAZ- akkujára kötötte a terepasztalt, viszont papirbol olyan épületetek hozott a srác össze, hogy nyitva maradt a szám. Semmilye nem volt, csak egy jo zsebkése, iskolai festékei meg a végtelen por az utcán (az volt a vakolat). Azok az emberek tölem hallották talán elöször, hogy vannak modellgyárak nyugaton is (ök csak TT modelleket láttak évente egyszeri Moszkvai utjuk során.)
Sokszor tényleg ellustulunk, ha mindent az orrunk alá tesznek, és ilyenkor csak egy dolgon jár az eszünk, honnan szerezni hozzá a pénzt.
Az viszont nem árt senkinek, ha megtudja, hogy mások mit hogyan csinálnak (itt nem arra gondolok, hogy melyik gyár mit hogyan csinál
(Nem ellustultak, csak nincs kísérletező kedv. Itt ülök és elképedve olvasom hogy öntsünk műgyantát, marassunk rézmodellt...ha magamból indulok ki - mint mindíg - akkor azt mondom ilyenbe kevesen fognak!)
> az amerikai modellirodalom sokkal többet adna a magyar olvasonak,
Szerintem az amerikai modellvasutazás egyik jellegzetessége, hogy az ottani cégek a termékeiket igen gyakran hozzák forgalomba kit formájában. Ezek egy része az ún. "shake-off-the-box", "rázd ki a dobozból" kit, amiket annyira egyszerű összerakni, hogy - amint mondják - ha még a dobozban erôsebben összerázzák, akkor a kit már összeépítve hullik ki belôle. De vannak olyan kitek is, mint a Bowser gôzmozdony kitek, amelyek összerakásához nem kis tapasztalat és tudás szükséges.
Az, hogy az amerikaiak a modelljeik jó részét kit formájában szerzik be, sokat meghatároz a hobbyhoz való hozzáállásukban is. Az ô számukra az, hogy a modellel el kell pepecselni, mielôtt "használni" tudják, természetes, és emiatt attól sem riadnak vissza, hogy két kit anyagából egy harmadikat rakjanak össze, vagy maguk is építsenek kiegészítô tartozékokat. Vagy egy lépéssel tovább, egész modelleket alapanyagokból készítsenek.
Ez a hozzáállás az európai vasútmodellezésben ilyen erôsen talán sohasem volt jelen, de manapság még inkább a háttérbe szorul. Ma már a hagyományos kit-gyártók modelljeit (Faller, stb.) is lehet összeépítve kapni, amit lehet jóindulatúan úgy magyarázni, hogy a vásárlók hozzáállása megváltozott, vagy rosszindulatúan (mint én is) úgy, hogy ellustultak.
Szerintem ha valaki a piacra kis tôkével akar beszállni, kitekkel kellene próbálkoznia. Vagy a magyar modellezôk is ellustultak?
Hát ez az, erre mondtam, hogy a könyv ugyanabban a szerkezetben, de új dolgokkal, új technikákkal, aktualizálva jelenne meg. Ott még szó sem volt LEDekről, vezérlésekről, trafókról...digitálisról pláne. Ezek is hozzá tartoznak, éppúgy mint a ma kapható kiegészítők.
a világ forgása számomra ismeretlen okobol sem áll meg, igy egy ilyen szakkönyvet ujra kiadni nem érdekes (biztos meg lehet valahol antikváriumban szerezni).
A modellvasut is rengeteget fejlödik, szinte 5 évenként kellene egy teljesen uj könyvet irni. Igaz minden ujszülöttnek minden vicc uj, ennek ellenére érdemes a dolgokat is rendszeresen ujitani.
Ráadásul Magyarországon, alig volt eredeti irodalom (eltekintve attol a néhány könyvtöl ami kb. 1966 ot megjelent). Német irodalmat nem érdemes forditani, mert a többség a német giccsröl szol (igaz, hogy megtalálod benne mindazt amit a kirakatokban is látsz), de semmit, ami arra ingerelne, hogy "ime milyen egyszerüen meg tudnám ezt én is csinálni". Sajnos ilyen irodalom alig van németül (elég nagy a könyvtáram) és rendszerint böngészem az uj kiadványokat is.
Lehet, hogy az amerikai modellirodalom sokkal többet adna a magyar olvasonak, mert ott nincs nagy Marklin, ROCO, FALLER meg a többi hatalmas cég, és így kisebb a nyomás arra, hogy ezt meg azt kell okvetlenül megvenni. Ezzel természetesen nem azt akartam mondani, hogy a nagy cégek ártanak, söt ellenkezöleg emelik a szinvonalat föleg olyan országokban, ahol nincs modellipar.
Az amerikai könyvek szinte kivétel nélkül a müvészeti szempontból közelítik a célt, és igy egy egészen más felfogás sugárzik az oldalakbol. Ezt kiegészitve modern gyönyörü mozdonyokkal, épületekkel remek lehet az eredmény. Sokan ezt már Mo-n is tudják, sajnos azonban könyv alakban még ez nem tükrözödik vissza.
De igen. a Forum Modell mindent gyárthatna. Mozdonyt, kocsit, sineket, felsővezetéket, épületeket, egyéb tartozékokat, stb., stb. Óvakodom attól, hogy magunkat bármilyen tőlünk nyugatra elterülő céghez hasonlítsam, De azért ott sem vetemedik senki arra, hogy teljes tartozék skálát gyártson. Erre megvannak a specializálódott cégek (Faller, Noch, stb.) Itt arról van szó hogy van 3-4-5-6 srác, akik tenni szeretnének valamit a magyar vasútmodellezésért, ezért áldozni is hajlandók, de semmiképpen sem szeretnének hosszú távon ráfizetni. Tehát minden igényt nem igazán tudunk kielégíteni (FIGYELEM!!! gazdaságos sorozatgyártártásról van szó!)
Úgyhogy először a Bz, mást 1előre nem ígérhetek. B0cs, de ez van. Ellenben ha valakinek megvan a technikai kapacitása BÁRMILYEN modellvasúttal kapcsolatos cucc minőségi sorozatgyártásához, akkor a Forum Modell készséggel felajánlja a (még nem létező) bejáratott kereskedelmi csatornáit.
2 ilyen "angol váltóm" van. Az egyik 2db jobbos, a másik 2db balos állítóművel, és egyiket sem sikerült jól bekötnöm. Elég sokat szenvedtem vele, mire rájöttem, hogy az ellentétes oldalra kellene kötni....most, hogy más is mondja, talán ki is próbálom, működne-e :))
Ehhez kapcsolódóan: a vezetékeket nem mindenütt rejtettem el a sínek alá, sk helyen mellette futnak egy darabon. Kábelakna tető-féleségeket szeretnék csináli azokra a helyekre, ahol eltűnnek a föld alá. A vezetékeket rozsdás-barnásra festettem. (Ugye itt nem fenyeget az a veszély, hogy a pálya melletti vezetékeket a gyűjtögető kedvű régészek magukkal viszik............)
A sok kábeltől az asztal alja már nagyon durván néz ki, erről is akartam képet, de jobb ha nem látjátok :)
> Te úgy kezdted, hogy rögtön házakat, mozdonyokat, kocsikat építettél a leendő asztalodra?
Nem. Én úgy kezdtem, hogy egy Kandó mozdonyt építettem rézlemezbôl ;-))))
Ez így persze nem igaz, 6-18 éves koromig aktívan vasútmodelleztem, persze NDK-s alapanyagból. Ezeknek egy rész még meg is van. Akkoriban az összes elérhetô magyar, és jó sok NDK-s német könyvet olvastam el, úgyhogy "vasútmodellezés-elméletbôl" simán ötössel mehettem volna át a vizsgán.
Tényleg nem akartam senkit hergelni, és etwg már adott egy olyan választ, amit magam is adhattam volna, annyira egyetértek vele.
Csak annyit tennék hozzá, hogy a vasútmodellezésben szvsz. pont az a szép, hogy annyi arca van. Nagyon különbözô emberek is megtalálják benne azt, ami a legjobban érdekli ôket, amihez a legjobban értenek. Ha nem így lenne, ez a hobby már rég kihalt volna.
Azt azonban meg lehet figyelni, hogy a legtöbb modellezô a saját jelenlegi (a többség) és múltbeli (legtöbben a gyerekkoruk, ifjúkoruk idejét) környezetét modellezi. Amerikában majdnem mindenki amerikai vasutakat modellez, rendszerint azt a társaságot, amelynek a sínjei a városán keresztülhúzódnak, meg beszerez egy pár "vendég" (bérelt, lízing, korridor vonat) mozdonyt is. Európai vasutakat nagyon kevesen modelleznek, csak egy pár német származású friss amerikai. A németek német vasutakat modelleznek, eltekintve egy-két megszállottjától az amerikai (erdei ;-))) ) vasutaknak. A francia újságok szinte kizárólag francia témájú terepasztalokról számolnak be, és kevés olyan fifikás pofa van, mint a közismert Jaques LePlat, aki egy elszászi vonalat modellezett és a róla szóló könyvet így két nyelven is el tudja adni ("Grüsse aus Ferbach", "Bonnes baisers du Ferbach").
Éppen ezért azt gondolom, hogy nekünk, magyaroknak magyar témákat kellene modellezni, hiszen ezt nem fogják mások megtenni helyettünk. Rádaásul szvsz. a magyar vasutazás nagyon is jellegzetes, elüt más országoktól (kivéve a Kárpát-medence többi részét), gondoljatok csak a vasúti típusépületekre, az egyéb magyar épületekre, nem is beszélve a mozdonyokról és kocsikról és még részben a közúti járművekrôl is.
Persze abban igazad van, hogy sajnos mindezt nem nagyon lehet készen venni. De szerintem ennek ellenére meg kellene próbálkozni vele. Az igaz, hogy egy kezdô nem ezzel fog hozzá a dologhoz, hanem vesz a boltban német modelleket. De én pont amiatt emeltem fel a szavam, mert azt látom, hogy sokan folytatásként sem térnek le errôl az útról. Szerintem pedig ezért kár. Tiszta szerencsének tartom, hogy meglátásom szerint legalább a MAVOE határozottan kiáll a magyar modellezés mellett, és elônyben részesíti a magyar eredetik modelljeit.
Elég gyakran rossz a gyári leirás, és ahogy te is megfigyelted, keresztbe kell kötni a drotokat, söt a angol válton (dupla keresztezödés) a helyzet még rosszab, mert ott a szivdarabhoz közelebbi váltoállitó a távolabbi szivdarabhoz tartozo sindarabot mozgatja, tehát itt a polarizálást tükörképszerüen kell kötni.
Azon dolgozom, hogy polarizáljam a szívdarabokat. A kettős kereszteződést nem tudom bekötni. Biztos én cseszek el valamit, de ha rendesen, ábra szerint csinálom, mindíg zárlatot okozok. Az íves váltóknál is csak akkor működött a dolog, ha keresztbe kötöttem a vezetékeket. (Majd lefényképezem, úgy jobban látható.)
Nem mindenütt csinálom meg a polarizálást, van, ahol gondot jelentene ha meg lenne csinálva, viszont nem akaz fennakadást ha nincs meg. Ha polarizált a szívdarab, nem lehet "felvágni" a váltót mert amint ráhalad a mozdony zárlatot okoz! Digitális pályán ebből még lehetnek gondok.
Ez csak nekem lehet újdonság, én Fuggerth-en nőttem fel :)) A régi PIKO váltók borzasztóan csúnyák voltak ugyan, de megbízhatóan működtek és visszajelzésük is volt, amit ugye a Fuggerth termékekről nem mondható el.
Néhány magyar gép RAL kódja megvan. Ha Neked is megvan, netán éppen számítógép-közelben, fel lehetne tenni a V&M weboldalra.
a h2O2 (hidrogenperoxid) -val nagyon kell vigyázni, a gyenge (hajelszintelenitö) alig hatásos, az erösebb (vegyiboltbol) viszont szörnyen oxidál mindent (még azt is amit nem is tudsz, hogy létezik. Nekem már eltünt a mosdó belsö szerelvényének a nagyobbik része, a nikkellevált, a maradékot meg megzabálta rozsda.
A ruhadarabokkal szintén reagál a neves vegyület, és bizonyos idö után azokon lyuk lesz az eltávolitott folt helyett. Semlegesiteni eddig nem t udtam a peroxidot. Ha tudjátok, modjátok már el, hogy hogyan lehet.
Mikor leszakadt a mosdóm (ahol addig sosavval meg peroxiddal maradtam) egyböl abba hagytam az elsö pillanatra szinte veszélytelen vegyület alkalmazását.
> Két dolog lemaradt, persze ez alapvető, de nem árt hangsúlyozni
Persze, teljesen igazad van mindkettôvel. Egyébként a vasklorid foltokról a barátom, Randy Gordon-Gilmore, a maratási guru (http://www.rickadee.net/~zephyrus/) azt mondta, hogy hidrogénperoxiddal kijön. (asszem ez az anyag, amivel a hölgyek a hajukat szôkítik. Vajon vas-kloriddal barnítják? :-))) )
1:87-ben vagy 1:160-ban? Az akkor, attól tartok, "scratchbuilding" lesz! A Tigris esetleg megvan Roco Minitankban - nem tudom, csak gondolom.
Én meg majd szállítom a vasúti roncsokat ;-))))
Egyébként szerintem is Ep. II, bár nem tudom a magyar Ep-ket. A MOROP weblapján nincsenek rajta. Az viszont valószínű, hogy a magyar korszakok különböznek a más országok korszakaitól. Nálunk 1911-ben volt a nagy átszámozás, 1919-ben a nagy rablás. Nem is tudom, 1945 és 1950 között volt-e Kossuth-címeres mozdonytábla. 1958 (?) elôtt Rákosi-címeres alu-tábla volt, utána Kádár-címeres. Mikor lett a kocsik színe csíkozott sötétbarna helyett egész sötét méregzöld (úgy saccra a '20-as években) és mikor lett a méregzöldbôl feketea (talán az '50-es években)? Mikor vezették be az egységes színtervet?
> ...mondjuk 12 V helyett, csak maximum 10 V kapjon ? Próbáltam zenner diódával...
Két-két (összesen 4) antiparallel kapcsolt szilícium dióda pont ezt éri el. (azaz kettô-kettô sorba kötve, és ezek a csoportok egymással ellentétes polarítással párhuzamosan)
--|--|>|----|>|--|----(M)------
|--|<|----|<|--|
Emellett a rajtuk esô 2V feszültséget mozdonyvilágításhoz lehet használni. Az ilyen világítási megoldásnak még az az elônye is megvan, hogy a lámpa kezd el _elôször_ világítani, és a mozdony csak _ezután_ indul el. A lámpa fényereje pedig fügetlen lesz a sebességtôl.
Elnézést ha egy kicsit hosszu leszek, de ismét az elkezdtétek harapdálni a csalit, és nem tudom kihagyni, hogy reagáljak.
Nem tudok teljesen veled egyetérteni, mert ahhoz hogy valaki olyan motivumot épitsen amilyet akar nem kell okvetlenul német motivummal kezdeni. Én sem vagyok jobb helyzetben (amerikai erdei vasutat épitgetek), ezért sokszor ugyanaz a probléma mint nektek. Sokkal jobb azonban egy kicsit nyitott szemmel keresgélni a kinálatban, mert sok olyan modell van, amit magyarositani lehet (nemrégen a V/M is közöl egy ilyen cikket valamilyen templomrol).
Nekem nem az a bajom, hogy valaki német vagy bármilyen más asztalt épit, hanem az, ha azok ugyanugy néznek ki mint a nagy cégek bemutato asztalai, teletömve saját modellekkel. Sajnos ez a német EINHEITS-logika következménye, és rengeteg ilyen terepasztal épül szerte a világban. A kommercio végletei, amikor minden ami csak kaphato az asztalon van a logika teljes hiánya nélkül.
Azért a terepasztalépítés a modellvasutazás legérdekesebb tevékenysége, azonban ha valaki ezt fej nélkül teszi (azaz gyári motivumokat keres, ahelyett, hogy kimenne a legközelebbi vasuthoz), csak ritkán tud igazi szép asztalt épiteni. Sokszor esünk abba a hibába, hogy katalogusokat tanulmányozunk a valoság helyett (ez sajnos megint német befolyás eredménye - mert ott igen sokáig a giccs volt a jo - 10 vonat közlekedett egy olyan állomáson, ahol a valoságban hetente egy is majdnem sok lett volna, IC-k köröznek templomok mellett, stb.).
Kár, hogy a mai napig nincs (kivéve talán ezt a topicot)semilyen forum, ahol ezeket a dolgokat magyar közönség elött is meg lehetett volna beszélni. Nyilván, hogy erre alig lehet a kereskedöt rávenni, hisz neki elemi érdeke, hogy a portékáját adja el. Ehhez egy bizonyos tulkinálat kell, amikor már kotorászni lehet a választékban, és független modellezök, aki elmondják majd, hogy melyik gyönyörü (és drága) Bausatzbol (kitböl) lehet egy malmot épiteni valamelyik magyar állomáshoz. Nemrégen én is darabokba vágtam egy méregdrága KIBRI gyárat, hogy egy másikat épitsek belöle a terepasztalomra.
Tehát nem egyszer kell eljutni odáig, hogy magyar épületeket épitünk, hanem ez kellene, hogy a cél legyen már a kezdet kezdetekor. Illetve olyan dolgokat, amik illenek a välasztott motivumhoz.
Természetesen nincs semmi kifogásom az ellen, ha valaki német motivumu terepasztalt épit, de azt akkor tegye konzekvensen, nem mutat jol, ha német közegben magyar vagy más idegen motivumok vannak. Természetesen mindenki fenntarthatja magának a jogot, hogy csak saját szorakozására épiti a terepasztalt, és neki teljesen mindegy, hogy, hogy néz ki, azonban kell a modellezö társadalomban egy olyan csoportnak is lenni, akik magasabbra teszik a lecet (mint pl. a keskenynyomtávu kiállitáson láthato pécsi klub tette), és igy kihivják azokat is, akiknek addig az eszükbe sem jutott, hogy pl. a Szilvásváradi kisvasutat is meg lehetne (sokszor ugyanannyi energiával, de rendszerint olcsobban) épiteni.
A modellvasut nem az jelenti, hogy van egy 2x1 m tábla rajta néhány méter sin, váltok, meg vagy 5o épület. Sok terepasztalon sokkal többet mutatna, ha csak a fele volna láthato annak, ami rajta van.
Pont erre a müvészetre (mert a modellépités müvészet is) kellene összpontositani, nem pedig arra, hogy mikor melyik boltban kaphato ez meg az.
Nézd meg pl. a szombathelyi klub képeit, biztosan neked is tetszenek pl. a pincemotivumok - kell ehhez valamilyen gyári termék? - ugye nem, csak ötlet, meg akarat.
Ha van egy jo ötlet azt is boztosan érdemes megvalositani, mégha háborus is. (Csak a vicc kedvéért probáljatok egy szétbombázott házat megépíteni modellben - majd meglátod, hogy mennyi munka van vele).
megint lesz talán egy hosszabb eszmefuttatás, tehát az elektronika utálók nyugodtan kapcsolják ki a petroleumos PC-jüket.
A rajzot megkaphatod, nem egyszerü, megprobálom olyan formátumba konvertálni, amit te is ki tudsz nyitni (az elektronikus CADok egy kicsit idegenek).
A váltoáramú világitással csak itt ott van probléma, ami nem jellemzö, söt miután a sinekben szinte mindig van valamilyen impulzus (csak akkor nincs, ha tényleg ki van kapcsolva a vontatás) a mozdonyvilágítás (amennyiben LED-es) állandoan világít, mert ellentétben az izzokkal a LED a legkisseb impulzusra is felvillan, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy mielött a mozdony egyáltalán megmozdulna, már teljes fényerövel világít
(ha nagyon alacsony az impulzusfrenkvencia, akkor esetleg villog - de ez nem tipikus, csak igen nagy mozdonyoknál - 1-es méretben fordult elö, hogy jot tett nekik 50 Hz alatti impulzus).
Hazai méretekben (N, TT, H0) az impulzusfrekvencia inkább magasabb (50-300Hz).
Ez az alacsonyfrekvencia még nem befolyásolja a konstans vagon világitást, mert az kb. 10 kHz körüli, igy az ilyen lassu impulzusok nem jutnak át a szürökön. Ha azonban a vagonokban is elektronikus fényforrás van (LED, világító folia stb.) akkor azok is hasonlóan a mozdonylámpákhoz a legkisebb impulzus reagálnak, és világitanak - tehát majdnem felesleges a konstans kocsivilágitás bonyolult rendszere.
Az egyedüli probléma az izzokkal van, mert azok inkább az energiát változtatják fénnyé mintsem a feszültséget, az impulzusokban meg energia alig van, azaz fény sincs.
Más a helyzet, ha Faulhaber motorok vannak üzemben. Ezek igen nem szeretik az alacsony frekvenciát, igy ezeket 10-40 kHz impulzusokkal kell maszirozni. Az ilyen impulzus frekvencia azonban már átjut a konstans világitás szüröin, tehát konfliktus keletkezik. Sajnos egyszerü megoldás nincs a két frekvenciát csak igen nagy munkával lehet szétválasztani, amit nem indokol semmi. Sokkal olcsobb kicserélni a vagonvilágitás modern félvezetös világitorendszerre, mint a két frekvencia szétválasztásával küzdeni.
Nu, embörök, felraktam gyorsan a V63 jellegrajzokat. Egyenlore ennyire fussa...a többit ahogy jön. A RAL kódok is készen lesznek egyszer, aztán a magyar gépek RAL kódjait kell összeszedni.....
Hogy ízlik a villanyszerelés? Kiábrándításul: az én ősi BTTB váltóimon sem akadnak meg a rövidke gépek, ha már megjavítottam a lassan 25 éves darabokat...
steve
Csíkos:
Sony DSC 50 vagy mi a szösz fényképezőgéppel, ez a gyengébbik felbontása. Tud 2x ekkorát, de túl nagyok lettek volna a fileok, és "csak" 64MB memória van benne. (A videók mellett a 90akárhány kép is el kellett, hogy férjen.)
Más: ma is elektromosságoztam az asztalon, kötözgettem ezt-azt. Elég jól haladtam. Az elkészült váltókon a 106-ossal masírozgattam, nagyon jól néz ki. Nekem ez új, van a 20 centi hosszú váltó és nem akad meg rajta a rövidke gép....
üdv
ui:V&M oldalra készül pár anyag, nemsokára felmegy.
