A DigiMot-8 áramkörben nincs késleltetés. Végállás kapcsolóval nem rendelkező motorok megfelelő működtetése érdekében időzítés van benne, mely adott idő letelte után lekapcsolja a motor feszültségét.
A DigiMot-8 és a Tillig motoros állítóművek megfelelő együttműködéséhez javaslom a végállás kapcsolót úgy beállítani, vagy a DigiMot-8-ban az időzítést olyan alacsony értékűre állítani, hogy előbb a DigiMot-8 kapcsoljon le és a motor mechanikus végállás kapcsolója lehetőleg ne lépjen működésbe. Az maradjon meg egy biztonsági tartaléknak, ha valami áramköri hiba miatt mégsem kapcsolná le a feszültséget a DigiMot-8.
Ha nem boldogulsz a DigiMot beállításával, keresd a DigiTools-t, mindig szívesen segítenek!
Mindezek mellett megbízhatóságban, karbantartási igényben, árban, mindenben jobb megoldásnak tartom a szervó motoros vezérlést!
Van egy modul asztalom, Tillig H0 Elite sínrendszerrel építve. (ugye ismert, hogy az Elite váltóknak egy darabból vannak a csúcssínjei) A váltók alatt a Tillig motoros váltóállítóit használom, lévén ezt ajánlják hozzá. A minap digitalizáltam a váltóállítást DigiTools DigiMot-tal, s hogy is mondjam, felemás érzéseim vannak. Az eddig sem nagyon bombabiztos Tillig motoros állítók most még bizonytalanabbak lettek. (valószínűleg amiatt, mert van a dekóderben egy késleltetés, és a motoros állító végálláskapcsolója miatt gyakran nem kapja meg a parancsot, összezavarodik a rendszer)
Így felmerült bennem az, hogy cserélem az egész rendszert szervómotorra, DigiServo dekóderre, ami ugyan 22 db váltónál nem két perc és nem két forint lesz, de talán biztosabb üzemet produkál.
Van esetleg valakinek ilyen jellegű tapasztalata? Véleményeket is szívesen olvasok!
:) Na jó. Nem hinném, hogy bizonygatnom kéne az "igazamat". Pontosítok, a véleményemet. 16 éve használok szórópisztolyt. Számos makettező és figurás szaklapban publikáltam, jelentek meg munkáim, volt amelyikben rovatvezetőként dolgoztam. Számos hazai és külföldi díjat is magaménak tudhatok makettezésben, zsűri tag is több mint egy évtizeden át voltam. Ezek után elhiheted, hogy nem a levegőbe pufogtatok. Van egy véleményem az alsó tartályos pisztolyokról, ami nem fog változni. Kezdőként kipróbáltam egy barátomnál és nem győzött meg. Ő még éveken át nyúzta, de végül lecserélte egy felső tartályosra.
Hogy te neked más a véleményed, engem egy csöppet sem zavar. Félre ne érts, nem bántásnak szántam.
Úgy gondolom egy jól megválasztott szerszám, ha az ember vigyáz is rá, egy életen keresztül kiszolgálhatja az igényeit.
Bocsi de kérdezted hogy mivel lehet leszedni ugy hogy ne károsodjon.
Nem nagy esély van rá,de már olyat csináltam ,hogy az anyagában szinezett vagonról szépen lemostam egy pici revell higitóba mártott majd papirzsebkendőbe felitatott fülpiszkálót(éppen csak nyirkos).
Szépen leoldotta.Kell dörzsölni azért!
De inkább afelé hajlok hogy ha ilyen van kimaszkolod a a kívánt felületet,kikavarsz egy kis kaszni szint s eltünteted és arra matricázol.
Tudom kicsit veszélyes meg türelemjáték de inkább ez mint hogy tönkre tedd.
Ahogy már az Internetes cikkben is írtam, szerintem a legtöbb vasútmodellezésben előforduló festési feladatra tökéletesen megfelel egy egyszeres működtetésű, külső keveréses légecset. Egyedül az antikolás, öregbítés, koszolás az, ami meghaladja a képességeit, oda egyértelműen finomabb szerszám kell. Persze mindenki arra dobálja ki a pénzét, amire akarja...
Hát, saját tapasztalat alapján - én is hasonló naivitással álltam a dologhoz - nem nagyon megy a dolog. Van, amiről valamilyen vegyszer (körömlakk-lemosó, alkohol, sebbenzin) leszedi, de nyoma mindenképpen marad, kifényesedik az alsó festékréteg. Ilyen volt a Kleinbahn ÖBB 5047-es. Aztán volt szerencsém megpróbálni egy Roco DB 232-esről eltávolítani a feliratokat - a kis pályaszámok szépen lejöttek, a nagy DB Cargo szöveg nem. Sehogy sem, csak a piros festékkel együtt. És a Fuggerth M41-esekkel is meggyűlt a bajom, ott is az átfestés vált csak be.
Üdv! Érdeklődni szeretnék, hogy pályaszám módosításhoz az eredeti pályaszámot mivel lehet leszedni hogy a mozdony festés ne károsodjon? Köszi mindenkinek!
Mondjuk Sanyi nekem már egy kissé körülményes, de nagyon jól leírja amit kell. Én Gulyás Mátétól sajátítottam el az alapfogásokat. Ö szabadosabb egy kissé. :)
Inkább ne vegyél olcsó alsó tartályosat. Kidobott pénz és zabálja a festéket. Vedd meg azt amit alkotasu javasolt és, abból a 0,25 düznist válaszd. Támfalat is lefogod vele tudni fújni. De antikolni is nagyon szépen tudsz majd vele.
Köszi a választ! 3-at feltettem egy rövidebb teszt szakaszra (Piko Taurus, Mehano TGV, Roco M62). Megkönnyebbülésemre mind elindult, de hallhatóan zajosabb a motor. Emlékszem a Roco M62-nek szinte semmi hangja nem volt régebben, most azért már kicsit zúg. Megpróbáltam őket szétszerelni, egy kis tisztításra és olajozásra, de az nem akart összejönni (már a burkolat levétele sem sikerült). Lehet nekem kerülte el valami a figyelmemet, de a probléma, hogy se szerelési dokumentumot nem találok a neten, se videó tutorialokat. Számítógépes alkatrészeket sűrűn bütykölök, szinte nincs olyan alkatrész, amiről ne találnék egy dokumentációt/útmutatót.
Félreértések elkerülése végett szívesen elviszem őket egy szakemberhez nagygenerálra, de azért 6 (jelenleg 6, jövőben talán még több) mozdonnyal évente szervizbe járkálni egy kis olajozásra elég időigényes és költséges mulatság lenne :)
A párás időben valóban nem túl jó fúni vele, illetve csakrabban kell leszedni a csövet róla, és kifújni belőle a vizet. Valahol írták is, hogy 80% rel. páratartalom felett nem használható.
ezért szeretek télen festeni, mert akkor a garázs 8-10 fokos (vagy még alacsonyabb) hőmérsékletű levegője a kinti 0 fokos levegőből kevés párát vesz fel, és ha beállítok a festés idejére egy melegítős ventillátort, akkor a relatív páratartalom nagyon alacsony lesz.
A mi felszerelésünk hasonló (a forrás is), a tisztítási eljárásunk is ugyanez.
Pincében használjuk a légecsetet, ahol alapvetően párásabb a levegő. A levegőelőkészítő tartalmaz ugyan párakicsapatót, de hajlamos volt a csőben is összegyűlni némi pára. Emiatt beszereztünk egy egészen picike párakicsapatót, ami az ecset aljára csavarozható. Valami ilyesmi: http://www.anest-iwata.com.au/products/airbrushaccessories/fa450. Az átmérője kisebb, mint a 200 forintosé, nem zavaró, és kiválóan teszi a dolgát.
Amit alkotasu ajánlott, szerintem több mint elégséges. Egyszer egy ismerősöm vett egy ilyet és megkért rá hogy mutassam meg neki, hogyan kell használni. Hát nem mondom, szerintem amit meg lehet vele csinálni ahhoz képest igen csak olcsó. Bőven ár érték arányos kis pisztoly. Mondjuk én lebeszélnélek róla, hogy revellt vagy humbrolt fújj vele. Gunze akrillal akár 0,3-0,5-ös vonalat is fújhatsz vele. A tisztításához meg elég denszesz is.
Mondjuk, ha nem akarsz antikolni, akkor elég a 0,3-as düznis is.
Ha Pap Lacinál veszed meg a ketyeréket, akkor érdemes hozzá elmenned. Úgy tudom meg is mutatja mit hogyan használj.
Lehet kb. 10 cm-ről is fújni vele a tapasztalataim szerint, de akkor lényegesen nagyobb a veszteség, a levegőben jól látható a permet. Bár lehet, hogy ez más típusoknál is így van.
A retuspisztolyt a forgalmazó szerint úgy kell tisztítani, hogy oldószerrel (nem hígítóval) megtöltöd a tartályát, és a fúvókánál (szétszedés nélkül) befogod egy rongyba, és legnagyobb nyomással és fúvókaállással kinyomod a tartály tartalmát. Ekkor az festékes oldószer részben belemegy a rongyba, részben a levegő is bugyborékol a tartályban. Ezt nyilván több lépcsőben kell megcsinálni, de pl. a kupak megtisztítása nem maradhat el.
Számomra kérdés, hogy egy alkidgyanta (Revell, Humbrol) festék esetén mi számít oldószernek, mert hangsúlyozta, hogy nem hígító. (Tudom, ez az én vegyészeti hiányosságom.)
A magam részéről a következőket teszem: a festés után a fentieknek megfelelően szintetikus hígítóval többször átmosom, a tartály tisztulását ecsettel, majd budipapírral is segítem. Amikor már kellően tiszta lé (permet) jön ki a pisztolyból, akkor utolsóként nitrohígítóval csinálom meg a műveletet. Illetve annyival többet, hogy nitrohígítós ecsettel a fúvókarészt kívülről még tisztogatom.
Fentiek normál esetben elegendőek szoktak lenni, de néha azért a papír elemi szálaitól eldugul a fúvóka, ezt a festésnél észre lehet venni, valahogy nem fúj olyan szépen, meg a fene tudja... Olyankor szét kell szedni, és egy nagyon vékony rézdróttal ki kell piszkálni a szálak dugóját. De előfordult, hogy a hosszú rudat (nem tudom a szakkifejezést rá), ami a fúvókát elzárja, meg kell tisztítani a rárakódott megkövesedett festéktől.
Nem akarlak elkeseríteni, de a fenti művelet is eltart minimum fél-háromnegyed órát, ha lelkiismeretesen csinálod. Legalábbis nálam - az említett festékeknél. Lehet, hogy az akrilfestékek tisztítása egyszerűbb.
Mindenesetre maszkot tegyél az arcodra, alkidgyanta festék esetén aktív szénszűrőset, amit munkavédelmi boltokban lehet beszerezni!
Én a retuspisztolyt kocsik festéséhez használom, ami sokkal finomabb kidolgozást igényel, mint egy támfal, vagy ágyazat. Illetve a felület is kisebb. Lehet, hogy érdemes Papp László véleményét is kikérni, hogy terepasztalhoz melyik típust ajánlja. Én normális, segítőkész embernek ismertem meg azon két alkalommal, amikor találkoztunk.
Kompresszor: az általam linkelt kompresszornak van egy kicsi tartálya, amiben a víz is összegyűlik. Nekem nem volt bajom vele, van egy nyomáskapcsolója a gének, ami egy határon belül indítja-leállítja. Ezeken a határokon belül nem érzékeltem a festést befolyásoló nyomásingadozást. Persze nyilván valóan egy nagyobb tartály jobb megoldás, kérdés, hogy jobb-e annyival a célra, mint amennyivel drágább. A választ nem tudom.
A 340- est nem ismerem pontosan de kb: 1-2mm től 1-1,5cm szóráskép vastagságig biztos lehet fújni vele. A másikkal ha egy cm. a minimum,akkor kapásból beszórja a fél sínt,nem tudod vele a sínszál oldalát,a csavarimitációkat ködölni!
Azért az AD-340 nem egy kategória ezzel,amit belinkeltél!A 340-nel jóval finomabb a szórásképe,szebb a végeredmény . Az alsó tartályos úgy szór,mint egy festékszóró flakon.
